Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-22 / 18. szám

2 I 's BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007.JANUÁR 22., HÉTFŐ A NAP TEMAJA LEJTMENETBEN A középiskolák megszüntetik, átalakítják a képzést. A Békés megyei textilipart is tönkretehetik a szinte mindenütt megjelenő kínai termékek. Bármennyit is dolgoznak, a varrónők fizetése gyakran a minimálbért sem éri el. EGYRE NEHEZEBBEN BÍRJÁK CÉRNÁVAL Romokban hever az egy­kor szebb napokat látott Békés megyei textilipar. Üzenetértékű, hogy a kö­zépiskolák eközben soro­zatban szüntetik meg vagy alakítják át a ruha­készítő szakokat. Munkatársainktól A rendszerváltás után még szá­mos cég és több ezer ember megélhetését biztosította a Bé­kés megyei textil­ipar. Mára a koráb­biakhoz képest lé­nyegesen kevesebb vállalkozás él, mi­közben a munka- vállalóknak gyak­ran az éhbérért is látástól vaku- lásig kell dolgozniuk. Textilipari kőrútunkat Dobo­zon kezdtük. A nagyközségben hajdanán két varroda és egy harisnyagyár is üzemelt, mára azonban ennek csak írmagja maradt. A két varroda bezárta kapuit, s a harisnyagyár - ahol hajda­nán majd’ 300 asszony dolgo­zott - is csak vegetál - tájékoz­tatta lapunkat Simon István Ta­más, Doboz polgármestere. Megtudtuk: a harisnyagyár megmentése érdekében tavaly­előtt - akkor még ötvenen dol­goztak az üzemben - Erdős Norbert, a térség országgyűlési képviselője is megpróbált köz­benjárni Kuka János gazdasági miniszternél, ám kérése süket fülekre talált. Következő állo­másunk a békés­csabai Unicon Ru­házati és Szolgál­tató Zrt., ahol je­lenleg is több mint háromszá­zan dolgoznak.- Az Európai Unió vámhatá­rok nélküli, kíméletlen keres­kedelmi törvényeket diktáló pi­aca, Kína mindent elárasztó im­portja, valamint a magyar gaz­daságpolitika elkeserítő helyze­tet teremt a hazai könnyűipar, s a benne dolgozó nők, illetve családjaik számára — nyilatkoz­ta Hatos Istvánná. Az Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. ve­zérigazgatója elmondta, a szak­emberek túl későn ismerték fel, hogy az emberek túlnyomó többsége inkább az olcsóbb külföldi terméket, mint a drágább, de jobb mi­nőségű magyar árut részesíti előnyben.- Az Unicon Zrt. Békéscsabán női fel­sőruházat gyártá­sával foglalkozik. Elsősorban a né­Tálas Csaba, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépisko­la igazgatója szerint új utakat kell keresni. ■ Az iskolából ki­került ruhaké­szítő szakembe­rek nem tudtak elhelyezkedni. Szélmalomharc. Hiába a szakértelem, hiába a szorgalom, az olcsó ázsiai termékek ellen nincs ellenszer. met, a holland és a francia piac­ra termelnek bérmunkában. A vállalat igyekszik a bérmunkál­tató partnerek összetételét vál­toztatni, természetesen mindig újabb és újabb vevők felkutatá­sával. Célunk, hogy minél ma­gasabb színvonalon szolgáljuk ki a vevőket — hangsúlyozta a vezető. Hatos Istvánná a fenn­maradás lehetséges útjairól szólva kifejtette, a vállalat a női konfekció mellett egy olasz bú­torgyártó és -kereskedő cég ré­szére kezdte meg a bútorhuzat gyártását. A termékeket napon­ta interneten rendelik, így a gyártás és a kiszállítás rendkí­vül hatékony. Az olasz céggel több évre szóló szerződést kö­töttek, a megrendelés folyama­tosan bővül, így további techno­lógiai beruházásra lesz szük­ség a közeljövőben. - A külföldi piacokon kívül saját, belföldön értékesített kollekcióval is ren­delkezik a társaság, a modelle­ket túlnyomórészt elegáns üz­letasszonyok, hivatalokban dol­gozó hölgyek vásárolják - ecse­telte a vezérigazgató.- Felelősséggel tartozunk az itt dolgozókért, ami a cég veze­tését még inkább a talpon ma­radásra ösztönzi - zárta gondo­latait a vezető. A közeli Békésen a szakkép­zés helyzetéről érdeklődünk. A helyi Farkas Gyula Mezőgazda- sági Ipari Szakképző Iskola és Gimnáziumban idén ballag az utolsó férfiruha-készítő szak­munkásképző osztály. Kissné dr. Balogh Ibolyától, az intézmény igazgatójától megtudtuk, a diá­kok visszajelzései, a munkaügyi központtal és a gazdasági szféra szereplőivel történt egyeztetések után döntöttek úgy, hogy meg­szüntetik a szakot. - Az iskolá­ból kikerült ruhakészítő szakem­berek nem tudtak elhelyezked­ni, az intézményünk számára vi­szont kiemelten fontos, hogy di­ákjaink piacképes tudás birtoká­ban találhassanak képzettségük­nek megfelelő állást — hangsú­lyozta az igazgató. Nagy reményekkel indította be a termelést egy vállalkozó Eleken, a Gyulai Szabó Ktsz. egységében még tavaly au­gusztusban. Boros György ak­kor heti harmincezer póló gyártására kötött szerződést egy holland ruházati nagyke­reskedővel, ám a Béke utcában már karácsony óta nem zaka­tolnak a gépek. - A partner nem teljesítette pontosan fize­tési kötelezettségeit, így én is gondba kerültem. A dolgozókat az utolsó fillérig kifizettem, ám még Szabadkígyóson is visszább kellett fognom a ter­melést - elevenítette fel a ne­hézségeket, melyek a mostani zárt kapukhoz vezettek. Arról, hogy a jövőben újra kívánja-e indítani az eleki üzemet, nem kívánt nyilatkozni, ám nem is zárta ki ennek a lehetőségét. A nehéz munkáért gyakran szinte csak éhbért kapnak- Sajnos, a fizetésünk gyakran még a minimálbér összegét sem éri el - részletezte lapunk­nak egy Békés megyei varrónő. „Amikor teljesítménybérben, darabszám után fizetnek ben­nünket, sokszor a 40 ezer fo­rintot is alig kapjuk kézhez. A normát nagyon alacsonyan ál­lapították meg, valószínűleg tu­datosan. Ha a beszállító késik az átutalással, akkor mi sem kapunk pénzt. Amikor viszont beérkezik egy megrendelés, lá­tástól vakulásig dolgozunk, de gyakran le is áll a termelés. Tesszük a dolgunkat, ezt tanul­tuk, ehhez értünk” - magya­rázta a nem túl szívderítő kö­rülményeket. A példa, bár kirí­vó, egyáltalán nem számít egyedinek. Gyula sem jelent kivételt Gyulán a rendszerváltás után sorra megszűntek a nagy textilipari foglalkozta­tók,- legelőször a legnagyobb, a harisnyagyár. Azután folya­matosan befejezte a termelést a kötőipar, a háziipar, a Gyu­lai Szabók. Jelenleg 11 kft. te­lephelye található a fürdővá­rosban, ezek a cégek a zoknikötéstől a felsőruházat, munkaruházat készítéséig gyártanak textilipari terméke­ket A flrdővárosban 12 egyéni vállalkozónak van en­gedélyezett telephelye, zöm­mel nőiruha-varrást, zokni­kötést vállalnak. A két, alap- tevékenységét megszüntetett nagy cég, a Gyulai Folk Art Ruhaipari és Szőnyegszövő Kft., illetve a Gyulai Szabók Zrt ingatlanhasznosító társa­ságokká alakult át A kft. el­adta sarkadi ingatlanát, a gyulai Corvin utcait pedig vagy bérbe, vagy eladják A Gyulai Szabók az ingatlanja­it, gépeit hasznosítja. Pulóver, kardigán, garbó, kötött mellény Békés megyében Oktatás: az iparművészet irányába kell elmozdulni —A ruhaipar egész Közép-Euró- pában sanyarú helyzetben van. A kínai termékek elözönlötték a piacot, emiatt a korábbi ruha­ipari struktúra már nem lehe­tett versenyképes — vélekedett Tálas Csaba, a békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázi­um, Szakközépiskola és Kollégi­um igazgatója. Kifejtette, koráb­ban még megvolt az igény a szakképzett varrónők munka­erő-piaci alkalmazására.- Régebben a mai intézmény részét képező ruhaipariban hároméves képzésben vettek részt a varrónők. Az elődöm felismerte, hogy sajnos a keres­let csökkenése miatt fel kell ad­ni a szakmunkások oktatá­sát. Előtérbe került a ruha­oktatásnak szinte teljes mérték­ben az iparművészet irányába kell eltolódnia — mondta az igazgató. Kiemelte, manapság az iparművészeti képzéseken belül nem csak a ruhaipari ala- púakra helyezik a hangsúlyt. - Tavaly indítottuk a zománcmű­ves képzést, jövőre pedig a gra­fikus osztály jelenthet új lehető­séget - mutatta be jövőbeni ter­veiket Tálas Csaba. /A ruhaipari szakmunkások egy idő után egyáltalán i nem tudtak elhelyezkedni, változtatni kell a képzésed. ipari alapokon nyugvó iparmű­vészeti képzés, illetve továbbra is megmaradt az intézmény szakközépiskolai arculata. A szakközépiskolából egyébként olyanok kerültek ki, akik ké­sőbb középvezetőként helyez­kedtek el az üzemekben. Ma már világosan látszik, hogy az Felsőruházat Aisówházat

Next

/
Oldalképek
Tartalom