Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-22 / 18. szám
2 I 's BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007.JANUÁR 22., HÉTFŐ A NAP TEMAJA LEJTMENETBEN A középiskolák megszüntetik, átalakítják a képzést. A Békés megyei textilipart is tönkretehetik a szinte mindenütt megjelenő kínai termékek. Bármennyit is dolgoznak, a varrónők fizetése gyakran a minimálbért sem éri el. EGYRE NEHEZEBBEN BÍRJÁK CÉRNÁVAL Romokban hever az egykor szebb napokat látott Békés megyei textilipar. Üzenetértékű, hogy a középiskolák eközben sorozatban szüntetik meg vagy alakítják át a ruhakészítő szakokat. Munkatársainktól A rendszerváltás után még számos cég és több ezer ember megélhetését biztosította a Békés megyei textilipar. Mára a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb vállalkozás él, miközben a munka- vállalóknak gyakran az éhbérért is látástól vaku- lásig kell dolgozniuk. Textilipari kőrútunkat Dobozon kezdtük. A nagyközségben hajdanán két varroda és egy harisnyagyár is üzemelt, mára azonban ennek csak írmagja maradt. A két varroda bezárta kapuit, s a harisnyagyár - ahol hajdanán majd’ 300 asszony dolgozott - is csak vegetál - tájékoztatta lapunkat Simon István Tamás, Doboz polgármestere. Megtudtuk: a harisnyagyár megmentése érdekében tavalyelőtt - akkor még ötvenen dolgoztak az üzemben - Erdős Norbert, a térség országgyűlési képviselője is megpróbált közbenjárni Kuka János gazdasági miniszternél, ám kérése süket fülekre talált. Következő állomásunk a békéscsabai Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., ahol jelenleg is több mint háromszázan dolgoznak.- Az Európai Unió vámhatárok nélküli, kíméletlen kereskedelmi törvényeket diktáló piaca, Kína mindent elárasztó importja, valamint a magyar gazdaságpolitika elkeserítő helyzetet teremt a hazai könnyűipar, s a benne dolgozó nők, illetve családjaik számára — nyilatkozta Hatos Istvánná. Az Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta, a szakemberek túl későn ismerték fel, hogy az emberek túlnyomó többsége inkább az olcsóbb külföldi terméket, mint a drágább, de jobb minőségű magyar árut részesíti előnyben.- Az Unicon Zrt. Békéscsabán női felsőruházat gyártásával foglalkozik. Elsősorban a néTálas Csaba, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója szerint új utakat kell keresni. ■ Az iskolából kikerült ruhakészítő szakemberek nem tudtak elhelyezkedni. Szélmalomharc. Hiába a szakértelem, hiába a szorgalom, az olcsó ázsiai termékek ellen nincs ellenszer. met, a holland és a francia piacra termelnek bérmunkában. A vállalat igyekszik a bérmunkáltató partnerek összetételét változtatni, természetesen mindig újabb és újabb vevők felkutatásával. Célunk, hogy minél magasabb színvonalon szolgáljuk ki a vevőket — hangsúlyozta a vezető. Hatos Istvánná a fennmaradás lehetséges útjairól szólva kifejtette, a vállalat a női konfekció mellett egy olasz bútorgyártó és -kereskedő cég részére kezdte meg a bútorhuzat gyártását. A termékeket naponta interneten rendelik, így a gyártás és a kiszállítás rendkívül hatékony. Az olasz céggel több évre szóló szerződést kötöttek, a megrendelés folyamatosan bővül, így további technológiai beruházásra lesz szükség a közeljövőben. - A külföldi piacokon kívül saját, belföldön értékesített kollekcióval is rendelkezik a társaság, a modelleket túlnyomórészt elegáns üzletasszonyok, hivatalokban dolgozó hölgyek vásárolják - ecsetelte a vezérigazgató.- Felelősséggel tartozunk az itt dolgozókért, ami a cég vezetését még inkább a talpon maradásra ösztönzi - zárta gondolatait a vezető. A közeli Békésen a szakképzés helyzetéről érdeklődünk. A helyi Farkas Gyula Mezőgazda- sági Ipari Szakképző Iskola és Gimnáziumban idén ballag az utolsó férfiruha-készítő szakmunkásképző osztály. Kissné dr. Balogh Ibolyától, az intézmény igazgatójától megtudtuk, a diákok visszajelzései, a munkaügyi központtal és a gazdasági szféra szereplőivel történt egyeztetések után döntöttek úgy, hogy megszüntetik a szakot. - Az iskolából kikerült ruhakészítő szakemberek nem tudtak elhelyezkedni, az intézményünk számára viszont kiemelten fontos, hogy diákjaink piacképes tudás birtokában találhassanak képzettségüknek megfelelő állást — hangsúlyozta az igazgató. Nagy reményekkel indította be a termelést egy vállalkozó Eleken, a Gyulai Szabó Ktsz. egységében még tavaly augusztusban. Boros György akkor heti harmincezer póló gyártására kötött szerződést egy holland ruházati nagykereskedővel, ám a Béke utcában már karácsony óta nem zakatolnak a gépek. - A partner nem teljesítette pontosan fizetési kötelezettségeit, így én is gondba kerültem. A dolgozókat az utolsó fillérig kifizettem, ám még Szabadkígyóson is visszább kellett fognom a termelést - elevenítette fel a nehézségeket, melyek a mostani zárt kapukhoz vezettek. Arról, hogy a jövőben újra kívánja-e indítani az eleki üzemet, nem kívánt nyilatkozni, ám nem is zárta ki ennek a lehetőségét. A nehéz munkáért gyakran szinte csak éhbért kapnak- Sajnos, a fizetésünk gyakran még a minimálbér összegét sem éri el - részletezte lapunknak egy Békés megyei varrónő. „Amikor teljesítménybérben, darabszám után fizetnek bennünket, sokszor a 40 ezer forintot is alig kapjuk kézhez. A normát nagyon alacsonyan állapították meg, valószínűleg tudatosan. Ha a beszállító késik az átutalással, akkor mi sem kapunk pénzt. Amikor viszont beérkezik egy megrendelés, látástól vakulásig dolgozunk, de gyakran le is áll a termelés. Tesszük a dolgunkat, ezt tanultuk, ehhez értünk” - magyarázta a nem túl szívderítő körülményeket. A példa, bár kirívó, egyáltalán nem számít egyedinek. Gyula sem jelent kivételt Gyulán a rendszerváltás után sorra megszűntek a nagy textilipari foglalkoztatók,- legelőször a legnagyobb, a harisnyagyár. Azután folyamatosan befejezte a termelést a kötőipar, a háziipar, a Gyulai Szabók. Jelenleg 11 kft. telephelye található a fürdővárosban, ezek a cégek a zoknikötéstől a felsőruházat, munkaruházat készítéséig gyártanak textilipari termékeket A flrdővárosban 12 egyéni vállalkozónak van engedélyezett telephelye, zömmel nőiruha-varrást, zoknikötést vállalnak. A két, alap- tevékenységét megszüntetett nagy cég, a Gyulai Folk Art Ruhaipari és Szőnyegszövő Kft., illetve a Gyulai Szabók Zrt ingatlanhasznosító társaságokká alakult át A kft. eladta sarkadi ingatlanát, a gyulai Corvin utcait pedig vagy bérbe, vagy eladják A Gyulai Szabók az ingatlanjait, gépeit hasznosítja. Pulóver, kardigán, garbó, kötött mellény Békés megyében Oktatás: az iparművészet irányába kell elmozdulni —A ruhaipar egész Közép-Euró- pában sanyarú helyzetben van. A kínai termékek elözönlötték a piacot, emiatt a korábbi ruhaipari struktúra már nem lehetett versenyképes — vélekedett Tálas Csaba, a békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatója. Kifejtette, korábban még megvolt az igény a szakképzett varrónők munkaerő-piaci alkalmazására.- Régebben a mai intézmény részét képező ruhaipariban hároméves képzésben vettek részt a varrónők. Az elődöm felismerte, hogy sajnos a kereslet csökkenése miatt fel kell adni a szakmunkások oktatását. Előtérbe került a ruhaoktatásnak szinte teljes mértékben az iparművészet irányába kell eltolódnia — mondta az igazgató. Kiemelte, manapság az iparművészeti képzéseken belül nem csak a ruhaipari ala- púakra helyezik a hangsúlyt. - Tavaly indítottuk a zománcműves képzést, jövőre pedig a grafikus osztály jelenthet új lehetőséget - mutatta be jövőbeni terveiket Tálas Csaba. /A ruhaipari szakmunkások egy idő után egyáltalán i nem tudtak elhelyezkedni, változtatni kell a képzésed. ipari alapokon nyugvó iparművészeti képzés, illetve továbbra is megmaradt az intézmény szakközépiskolai arculata. A szakközépiskolából egyébként olyanok kerültek ki, akik később középvezetőként helyezkedtek el az üzemekben. Ma már világosan látszik, hogy az Felsőruházat Aisówházat