Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-08 / 6. szám
7 2007. JANUÁR 8., HÉTFŐ PANORÁMA meuegrekord Tavaszi időjárással köszöntött ránk az új év. Január első hétvégéjén a kertekben virágzik a kankalin, az utcán tölcséres fagyit nyalnak a járókelők, akik akár egy szál pulóverben élvezik a napfényt. Budapesten megdőlt a melegrekord. Tegnap délután négy óra, Budapest, Városliget. A műjégpálya teljesen felolvadt a 14 fokos melegben, az országos gyorskorcsolya-bajnokság elmaradt, aki mégis korcsolyázott, bokáig csúszkált a vízben. Megbolondult a világ: Budapesten, New Yorkban, Berlinben egy szál pólóban sétálgattak az emberek tegnap a napsütésben, Indiában pedig fáztak. Egyre több kutató ismeri el: ez már nem lehet más, mint a globális fel- melegedés Náthával, megfázásszerű tünetekkel járó járványokra lehet számítani, mivel a meleg idő kedvez a vírusok és a baktériumok terjedésének. Egyre többen fordulnak orvoshoz magas lázzal, náthával, súlyos köhögéssel, felső- légúti fertőzésekkel. A légkör melegedéséért egyes elképzelések szerint főként az évente a levegőbe kerülő több százmillió tonna szén-dioxid a felelős. Maros László - Éber Sándor Az elmúlt, szokatlanul enyhe hét végén Budapesten 14 fokot mértek, amire az utóbbi száz évben nem volt példa január hetedikén. A korábbi rekordot 1975- ben mérték, 13,7 fokot. A budapesti melegben el is maradt a gyorskorcsolya összetett országos bajnokság, mivel a városligeti korcsolyapályán jég helyett víz csillogott. Sopronban még ennél is melegebbet, 16,1 fokot mutatott a hőmérő, ami másfél fokra megközelítette a 2001-ben mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet az országban. Hat éve Kis- kunmajsán 17,6 fokot rögzítettek a meteorológusok. Az extrémnek számító időjárás a jövő hét közepéig szinte biztosan megmarad az országban, sőt további melegedésre számíthatunk, így a hőmérsékleti rekordok hét végén akár meg is dőlhetnek. A héten 8-13 fokos átlag- hőmérséklet alakulhat ki, szemben az ilyenkor megszokott 0- mínusz 1 fokkal. A további enyhülés valószínűleg csapadékot hoz magával, ma már szórványosan záporok is kialakulhatnak, helyenként erős széllökésekkel. A hideg évszak jelenleg egy, az Atlanti-óceán térségében örvénylő hatalmas ciklon miatt késik, a légköri jelenség hetek óta melegebb levegőt szállít Európa felé. Bár a mostanihoz hasonló időjárás ugyan kétszer is volt az elmúlt félszáz évben - 1963-ban és 2000-ben - sok tudós szerint a szokatlan meleg már egyértelműen a globális felmelegedés következménye, sőt a folyamatot idén erősíti az úgynevezett El Nino időjárási jelenség is. A kutatók így hatvan százalék esélyt adnak arra, hogy 2007 - megelőzve az 1998-as esztendőt - a hitelesen valaha mért legmelegebb év lesz, több mint fél Celsius-fokkal haladja meg majd az átlagot Az idei gázármelés után sokan örülnek a tavaszias januárnak, mivel így jelentős fűtési költségeket spórolhatnak meg. Csakúgy, mint a mezőgazdasági Melegszik a Csendes-óceán vize az el-nino - spanyol jelentése: fiúcska - ugyan Dél-Amerika partjainál jön létre 2-7 évente, de kihat az egész bolygóra. A helybéli halászok karácsony táján tapasztalják, hogy' a Csendes-óceán vize melegedni kezd a tengeráramlásoknak köszönhetően. A gazdasági károk már abban meglátszanak, hog}' a melegebb víznek köszönhetően ritkul a halállomány, de világszerte erdőtüzek, árvizek pusztítanak, egyes elképzelések szerint még a hurrikánok kialakulásában is jelentős szerepet játszik a „fiúcska ”. Becslések szerint az utóbbi idők legpusztítóbb, 1997-1998-as El Ninója 34 milliárd dollár kárt okozott világszerte, és 24 ezer ember haláláért volt felelős. ban a baromfi- és sertéstartók, akiknek szintén kisebb rezsivel kell számolniuk. A szokatlanul enyhe időjárás azonban komoly károkat okozhat a növénytermesztésnek. A meleg miatt ugyanis a megszokottnál korábban kezdenek el fejlődni bizonyos növények, mint például az őszi vetésűek. A növények felébrednek téli álmukból, ezért ha később fagyok jönnek, sokkal érzékenyebben reagálnak majd. Jelentős problémát okozhat az is, hogy az eddigi tél igen száraz volt. A gazdák szerint a növényeknek egy 30-40 centiméteres hóréteg, illetve a lassú olvadás tenne jót, a talaj ugyanis hónapokra tudna elegendő nedvességet elraktározni. Az őszi vetésű növények sokkal jobban el tudják viselni a későbbi fagyokat, mivel a hó jól szigetel. Komoly károk keletkezhetnek azonban, ha a hideg akkor érkezik meg, amikor New Yorkban, a Central Parkban már virágzanak a fák még nem fedi jelentősebb hótakaró a vetéseket. A legjelentősebb sérülések a virágzás időszakában lehetnek, ekkor már mínusz 1-2 fokos hideg is végzetes lehet. Jelenleg a növények mélynyugalmi állapotban vannak, így a jelenlegi időszakot még jól viselik. A január második felében, illetve a februárban érkező hidegek által már komoly fagykárok keletkezhetnek. A meleg tél egyes betegségeknek is kedvez. Náthával, megfázásszerű tünetekkel járó járványokra lehet számítani, mivel a meleg idő kedvez a vírusok és a baktériumok terjedésének. Egyre többen fordulnak orvoshoz magas lázzal, náthával, súlyos köhögéssel, felsőlégúti fertőzésekkel. Egy szelesebb, hidegebb idő lehet a megváltás a betegeknek, ami kifújná a káros anyagokat és a szmogot a levegőből. Az orvosok javasolják, hogy a betegségek megelőzésére együnk minél több gyümölcsöt és vitamint. A légkör melegedéséért egyes elképzelések szerint főként az évente a levegőbe kerülő több százmillió tonna szén-dioxid a felelős. Ennek az úgynevezett üvegházhatásnak a lényege, hogy a Földre érkező napsugarak nagy részét bolygónk ugyan visszaveri, de olyan gázok, mint a légkörben lévő szén-dioxid, nem engedi a napsugarakat távozni, vagyis a hő csapdába esik. Minél több ilyen szénvegyület van a levegőben, a hőveszteség annál kisebb. Ezért a világ országai elfogadták, s 2005- ben - az Egyesült Államok tiltakozása ellenére - hatályba is léptették az úgynevezett Kyotói Jegyzőkönyvet, amelyben kötelezték magukat, hogy szén-dioxid-kibocsá- tásukat 2008-2012 között az 199fres szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik. Az európai államok elkötelezettek a vállalások betartásában, a fő szennyezők - USA, Kína, India - azonban elutasítják a jegyzőkönyvet, többnyire azzal az érvvel, hogy komoly gazdasági károkat okozna országaiknak a széndioxid-kibocsátás csökkentése. Tibetben olvadnak a gleccserek, Indiában halálra fagytak az átlagosnál nagyobb hőmérséklet nem egyenletesen oszlik meg a világon, így világszerte hatalmasak a szélsőségek. New Yorkban teg nap 22 foknak örülhettek a Central Parkban piknikezők, Németországban melegrekord dőlt meg. Eközben a szubtrópusi övezetben fekvő Bangladesre és Indiára rég nem látott hideg köszöntött. A múlt hét második felében a térségre tört hideghullám miatt eddig százak fagytak meg, többségük hajléktalan és az utcákon élő koldus. a szokatlan időjárás a természet rendjét is felborította. Spanyolországban nem aludtak téli álmot a medvék, Nagy-Brítannia partjainál pedig évről évre több trópusi tengerben őshonos halat zsákmányolnak a horgászok. A világ szegény országaiban immár nem csak a túlhalászás, hanem a melegebb víz kisebb oxigéntartalma miatt is csökken a halállomány. Ez pedig azt jelenti, hogy milliók megélhetése kerül veszélybe olyan területeken, ahol a lakosságnak a halászaton kívül más kenyérkereseti forrása nincs. a világ barométerének számító Tibet keleti részén tegnap nem kevesebb, mint 1,7 fokkal - 21,8 fokot - mértek többet mint valaha. Gyorsuló mértékben olvadnak a glecs- cserek is. OLVAD AZ ÉSZAKI SARK IS. Nemrég eg}' 11 ezer futballpá- lyányi jégdarab vált le a kanadai sarkvidékről. Az elmúlt harminc évben több mint 130 négyzetkilométer tűnt el, s a jégfolyamok harmada akkor is eltűnik 2050- re, ha a felmelegedés megáll EZ MÁR A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
