Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-08 / 6. szám

2007. JANUÁR 8., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Tollba vésve is megköszönte a forintokat a szarvasi iskola Összesen 17 millió forint szak­képzési támogatást kapott az elmúlt esztendőben a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola - tudtuk meg Rágyanszky Istvántól, az intéz­mény igazgatójától. A támogató cégek vezetőit ezúttal is vendé­gül látták egy rendezvényen, ahol az igazgató beszámolt ar­ról, mire költötték a forintokat. Korszerű technikai eszközöket vásároltak az intézmény szak­képzési blokkjába, ami elősegí­ti azt, hogy valóban jól képzett ügyviteli, számviteli, pénzügyi szakembereket képezzenek. A támogatóknak egy „Köszö­nettel” felirattal gravírozott tol­lat is adtak ajándékba. A rendezvényen bejelentet­ték, hogy aláírták azt a megál­lapodást, melynek alapján a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola a Szolnoki Fő­iskolával együttműködve a 2007/2008-as tanévtől felsőfo­kú szakképzést indít. ■ L. J. Huszonöt sikeres békési pályázat Békés tavaly 37 pályázatot nyújtott be, amelyekből hu­szonötöt támogattak a döntés­hozók, hatot elutasítottak, s hat még elbírálás alatt áll. A nyer­tes pályázatok összesen 121 millió 144 ezer forintot hoztak a város „konyhájára”. Összesen 1 milliárd 741 millió forint tá­mogatást igényelt a város, bár ez már tartalmazza a gyógy- centrum kialakítására benyúj­tott két jelentkezést is. Ezek egyike, a 824 milliós pályázat még elbírálás alatt áll. ■ P. G. Kevesen az év első véradásán Nem volt túl nagy az aktivitás az idei első gyomaendrődi vér­adáson — mondta Kurilla Jánosné, a Vöröskereszt gyo­maendrődi szervezetének ve­zetője. A művelődési központ­ban tartott akcióra 59-en men­tek el. A területi vezető bízik abban, hogy a mai véradáson ennél többen lesznek. ■ L. ]. Kicsúszik alóluk a talaj kereskedelem A piacért folytatott harcban nyerésre állnak a multik Árubőség van, a vásárlók pénztárcája viszont egyre vékonyabb. A boltosok a jó portéka mellé udvariassággal is szolgálnak, hogy megtartsák veVőiket. A kormány megszorító intézkedései miatt tovább csökken idén a vásárló­erő, az árverseny minden eddiginél nagyobb lesz. A kisebb boltok egyedül szinte esélytelenek, foly­tatódik a nagy áruházlán­cok piaci térnyerése. Csete Ilona—Lipták Judit Tóth Ferencnek négy kisebb boltja van Szarvason. Azt mondja, három dolog van, ami­vel labdába lehet rúgni a multikkal szemben: a jobb mi­nőség, a közvetlen kiszolgálás és a kedves eladók. Egy érezhe­tő tendenciára is felhívta a fi­gyelmet: a vevőkért folytatott harcban szembekerülnek egy­mással a korábban jó viszony­ban levő üzleti szereplők. — Ve­szélyes dolog ez, mert a silány minőségű, olcsó árukkal elcsá­bítják a vásárlókat, közben pe­dig az igazán jó szakemberek alól kicsúszik a munkahely — mondta Tóth Ferenc. Ezen állítását igazolja, hogy Akciókkal csalogatnak a kereskedőláncok Szarvason csak az elmúlt két évben 65 üzlet szűnt meg, főleg élelmiszer- és ruhá­zati boltok. Nem ró­zsás a helyzet Oros­házán és környékén sem, igaz, a tavalyi évben 221 új vállal­kozást jegyeztek be, de 409-en feladták. Fejes Mihályné húsz év kereskedői tapasztalattal, más­fél év vállalkozói múltjával úgy döntött, nem termel vesztesé­get. — Amikor megnyitott a multi Orosházán, sejtettem, hogy ez lesz. A forgalmam a fe­lére csökkent. Bizonyára köny- nyebb helyzetben vannak azok, akik­nek sokéves, biztos, túlélési tőkéjük van. Nekik talán sikerül talpon maradni — mondta szomorúan. Jámbor Rudolf mé­teráru- és lakástextil- kereskedő közéjük tartozik. Orosházán két, Hódmezővásárhelyen egy üzlete van. Vállalkozása tizennégy embernek biztosít munkát. ■ „Idén a fennmara­dásra kell berendez­kednünk és az új part­nerek felku­tatására.” JÁMBOR RUDOLF- Arra törekszünk, hogy aki mindennap és aki évente csupán egyszer tér be hozzánk, az is megtalálja, amit keres. El­vem, hogy inkább propagandá­ra fordítsunk kevesebbet, az üzlet árulkodjon rólunk. Hardy Mihály azt mondja, leginkább a megfelelő ár-érték aránnyal lehet megtartani a vevőket. Békésben is elkezdődött az akciózás, de mértékkel. A ki­rakatokban alig látni féláras csábítást. A kereskedők ki­várnak: abban bíznak, lesz még tél, elkel a meleg porté­ka eredeti áron. A multik ugyanakkor már léptek. Hardy Mihály, a megyénk há­rom városában is jelenlevő nemzetközi kereskedőlánc PR-igazgatója sze­rint a jó ár-érték aránnyal meg lehet tartani a vevőket. Folyamatos akciókat terveznek, már ezek­ben a napokban is 50-70 százalékos en­gedménnyel adják a ru­házati cikkeket és féláron a játékokat. JEGYZET LIPTÁK JUDIT Dugig a multi, üres a piac szarvast valamiért nagyon szeretik a multik. Ki tudja, talán tudnak valami olyas­mit a pénztárcánk tartal­máról, amivel még mi ma­gunk sem vagyunk tisztá­ban! Miközben mi sírunk az alacsony fizetések miatt, ők egymás után nyitják üz­leteiket kis városunkban, s valahogy mindannyian megélnek. Még akkor is, ha városszerte keringenek a történetek arról, kit hogyan vágtak át a különféle akci­ókkal, s milyen rossz minő­ségű árukat sikerült a ve­vőkre sózniuk. A MULTiKAT mindenki szid­ja, mégis mindenki oda jár. Közben pedig észre sem vesszük, hogy egymás után mennek tönkre az üzletek, s hétről hétre egyre néptele- nebbé válik a város piaca, amely nem is olyan régen a helyi társadalmi élet egyik legfontosabb színtere volt. Hiába kapott sokmilliós te­tőt a csarnok, hiába nem hull már az eső az árusok nyakába, ha a vevők másutt kopogtatnak. A környező városokat járó kereskedők sem értik, miért csappant meg az itteni piac látogatói­nak száma, a környéken ugyanis másutt ez nem ennyire jellemző. érthető, hogy ha a tárcá­ban kevés a forint, akkor az ember nem a butikba tér be ruhát venni, hanem a kínai boltba, vagy a turkálóba. Az azonban már kevésbé ma­gyarázható, hogy ha ugyan­annyiba kerül a tojás a pia­con, mint a nagyáruházban, netán még olcsóbb is, akkor miért voksolunk mégis a sokszor gyanús eredetű, frissnek aligha hihető ter­mék mellett. az itt élők gyakran hangoz­tatják, hogy szeretik a váro­sukat. Bizonyíték lehetne er­re az is, ha a hétvégi bevá­sárláskor nem csak a multik zsebét gazdagítanák, hanem inkább az itteni termelőknek adnák a forintjaikat. Minden németet bűnösnek kiáltottak ki kegyetlen évforduló A gyulai gyűjtőhelyről másfél ezer embert hurcoltak el Új árakért szippantanak és viszik el a szemetet A megyebeli német származá- súakat Gyuláról kényszer- munkára vitték szovjet mun­katáborokba 62 esztendővel ezelőtt. Az 1945. január 10-ei eseményt emléktábla örökíti meg a Munkácsy Mihály Kö­zépiskola, az egykori huszár­laktanya épületének falán. A gyulaiak táblaállítással emlé­keztek meg az igazságtalan kollektív büntetésről. A kény­szermunkatáborokból négy-öt év múlva, vagy soha sem tér­hettek vissza emberek, mert ott lelték halálukat. A táblánál tegnap koszorú­kat, égő gyertyákat helyeztek el az emlékezők. Hunyadváry Jó­zsef, a Gyulai Német Kisebbségi Koszorúzással, gyertyák elhelyezésével emlékeztek tegnap Gyulán. Önkormányzat képviseletében verssel emlékezett az egybe­gyűltek előtt, akik között ott voltak a „málenkij robot” túl­élői. Hunyadváry József el­mondta, 1944 szilveszterétől gyűjtőhely volt a laktanya. Mintegy másfél ezer embert, köztük 550 gyulait vitt a vonat január 10-én a munkatáborok­ba, bányákba. Kúszva, kupo­rogva, kézzel, körömmel kapar­ták a szenet a legalsó szinten, nyolcezer méter mélyen. Csak a remény éltette őket, hogy egy­szer hazatérhetnek. A gyulai elhurcoltak közül már csak hatan tudtak részt venni a tegnap délelőtti megem­lékezésen. ■ Szőke Margit Bucsán januártól változtak a szennyvízszippantás és a sze­métszállítás díjai. Az új árakat decemberi ülésén fogadta el a község képviselő-testülete. A lakossági, valamint az ön- kormányzati in­tézménynek vég­zett szennyvíz- szippantás 2800 forintba, a közületi pedig 5500 forintba kerül fuvaronként. A háztartási szilárdhulladék­szállítás költségeiről is tárgyalt a testület. Az önkormányzati in­tézményeknek és a lakosságnak 300 forintot kell fizetniük havon­ta ártalmatlanítási díjként. Az előre kiváltandó szállítási díj Az egyedül élő nyugdíjasok ötven­százalékos kedvez­ményt kaphatnak. 100 fori nl/edény/ü rítés, de mi­nimum havonta két szállítást kö­teles igénybe venni mindenki. Közületeknek edényenként 500 forint a havi ártalmatlanítási díj. Az előre kiváltan­dó szállítási díj eb­ben az esetben is 100 forint, de a kö- zületnek minden alkalommal kötele­ző a szállítást igénybe venni. A kuka mellé kitett zsák is egy edénynek minősül, és csak ak­kor viszik el, ha van rajta kupon. Az egyedül élő nyugdíjasok ötvenszázalékos kedvezményt kaphatnak az ártalmatlanítási díjból. A kérelmet a jegyzőnél kell benyújtani. ■ M. B. Kiskereskedelmi üzletek Békés megyében (2006 szeptemberében) | Üzlettípus Üzletek Ebből egyéni száma vállalkozó Élelmiszer 1299 ______788 Do hányáru ~62_________11 ip arcikk 239 115 Textil 118_________73 1 V asáru 391_______________171 | Eg yéb szaküzlet 1400 839 IWBpSKÄii

Next

/
Oldalképek
Tartalom