Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-24 / 20. szám
2 ■ wmmmm Idén is jut erő a kultúra támogatására Dolgos év elé néz a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). Terveikről Nagy Mihály Lászlót, a megyei szervezet elnökét kérdeztük.- Markánsan hallatta tavaly a hangját a szervezet a vállalkozók érdekében. Mi lett az Alkotmánybírósághoz benyújtott tiltakozásukkal?- Sérelmeztük azt a feltételezést, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége eltitkolja tevékenységének eredményét, ezért fordultunk az Alkotmánybírósághoz. A taláros testület tagjai viszont egyelőre még nem jutottak döntésre. Mindenesetre idén is arra törekszünk, hogy erősödjön a párbeszéd a munkaadói és az érdekképviseleti oldal képviselői között.- Az idei év különösen nehéz lesz e szempontból... — Éppen ezért lesz szükség aktív szerepvállalásunkra. Mindenesetre a Békés megyei VOSZ személyemben tagot delegál a regionális munkaügyi tanácsba, ahol az eddiginél nagyságrendekkel komolyabb forrással segíthetjük a megye felzárkóztatását.- Marad mindemellett energia a második Prima Díj méltó megszervezésére? —A vállalkozói szférának to* vábbra is szerepet kell vállalnia a kultúra támogatásában. A tavalyi első díjkiosztó után úgy gondoltuk, érdemes erősíteni a rendezvényt. Idén tíz kategóriában hirdetünk győztest, amibe szeretnénk bevonni a Békés Megyei Hírlapon keresztül a megye lakosait is. Nagy Mihály László: „Aktív szerep- vállalásra készülünk.' Betétdíj: nevelő forintok hulladék Környezeti érdek a visszaváltási rendszer fejlesztése A Tappe Kft. idén 35 tonna szelektíven gyűjtött műanyag palackot fogad. A betétdíj bevezetésével még kevesebb műanyagot dobunk majd a szemétbe. Egyre több újrahasznosítható csomagolóanyag végzi a szemétben. Kedvező fordulatot hozhat, ha jövőre kötelezővé teszik a PÉT palackok, valamint a fém-, illetve papírdobozok visszaváltását. Csath Róza Az Európai Unió irányelvei szerint hazánkban a jövőben a mostani 15-ről 45 százalékra kell növelni az újrahasznosítható csomagolóanyagok arányát. Hogy ez nem lesz könnyű feladat, annak bemutatására elég, ha megyénkben a szeméthegyek mélyére ásunk. Békésben évente átlagosan 118 ezer 300 tonna kommunális szilárd hulladék gyűlik össze. Ennek közel egyharmada biológiailag le- bomló szerves hulladék, 20 százaléka papír, 18 százaléka műanyag, a többi üveg, fém és egyéb. Összevetésül: a békéscsabai Tappe Kft. hulladékfeldolgozója idén 35 tonna szelektíven gyűjtött műanyag, 150—200 tonna üveg és 350— 400 tonna papír fogadására készül. Ha azt nézzük, hogy évekkel ezelőtt 3-5 százalék volt a hasznosítási arány, mára előbbre jutottunk; ha azonban azt vesszük alapul, hogy a hulladéknak akár 60 százaléka hasznosítható lenne, akkor okkal türelmetlenek a környezet- védők. Dr. Cserei Pál békéscsabai környezetgazdálkodási szakmérnök szerint fontos, hogy a lehető legkevesebb hulladék képződjön. Ezt a törekvést teljesíti a szelektív hulladékgyűjtés, továbbá ezt szolgálná a betétdíjas rendszernek a csomagolóanyagok szélesebb körére való kiterjesztése is. Ezek előnye a környezetvédelmi szemponton túl abban is megmutatkozik, Az Élésker Kft. üzleteiben árusított italféleségek csomagolóanyag szerinti megoszlása százalékban Csomagolásfajták Bor Sör Italféleségek Alkohol Ásványvíz Vfe Üdítő Műanyag palack 31 2 99 76 35 Üveg 69 61 100 1 24 20 Fémdoboz .37 "710 Rétegzett Italcsomagolás35 A németeknél jól bevált a visszaváltós rendszer Tanulságosak az európai példák. Németország olajozottan működő betétdíjas rendszerrel dicsekedhet. Svájci eredmény, hogy a lakosság a háztartási hulladék 65-70 százalékát szelektíven gyűjtve adja át. Dániában a cégeket a hulladéklerakásért magas adó terheli. A cégek kevesebb adót fizetnek, ha gondoskodnak az égetéssel való ártalmatlanításról, s adómentességet élveznek, ha vállalják az újrafeldolgozást - magyarázta dr. Cserei Pál, aki idehaza a betétdíjas rendszer és az újrafeldolgozás egymást kiegészítő együttes fejlesztését tartaná célravezetőnek. Dr. Cserei Pál szerint idehaza is fejleszteni kell a visszaváltás rendszerét. hogy nő a nagy költségen épített hulladéklerakók élettartama. Tanulságos lehet az üvegvisszaváltás jelenlegi gyakorlata. Tyetyák Magdolnától, az Élésker Kft. kereskedelmi ügyvezetőjétől megtudtuk, élelmiszerboltjaikba a vásárlók legalább annyi üres üveget visznek vissza, s olykor többet is, mint amennyit töltötten forgalmaznak. Jellemző, hogy a marketekben vásárolt üvegek egy része is a kisebb boltok pultjain köt ki. Ennek oka, hogy sok nagyáruházban körülményesen jutunk hozzá a betétdíjhoz. Dr. Cserei Pál szerint fejleszteni kell a visszaváltás rendszerét. Egyre több visszaváltó-au- tomatát kell szolgálatba állítani a boltokban és az utcákon is. Mindez csupán alkalmazkodás a megváltozott fogyasztói szokásokhoz, valamint ahhoz a kedvezőtlen jelenséghez, hogy a gyártók a Nyugaton már elavult, sok hulladékot termelő technológiát behozzák hazánkba. Az állítás igazolására elég, ha végigtekintünk a boltok üdítőitalos vagy ásványvizes polcain. A változásra reményt adnak a hazánkban is szigorodó törvények, s a környezetvédelmi célú uniós támogatások. HÍRLAP - 2007. JANUÁR 24., SZERDA KAMARAI HÍREK ADÓBEVALLÁS. A 2006. évi adóbevallással kapcsolatos feladatok, az adótörvények 2007-es évi változásai, valamint a tb- és járuléktörvények idei változásai lesz a témája a kamara január 26-ai tájékoztató előadásának. Az előadók Nagyné Sztán Ilona és Opauszki Éva, az APEH munkatársai. A részvétel a BMKIK tagjai részére ingyenes. További információval Varga Andrea munkatársunk szolgál a kamara (66) 451- 775-os telefonszámán. fórum. A Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége A Kárpátmedence gazdasági lehetőségei Románia EU-csatlakozása után címmel gazdasági fórumot szervez február 9-én, pénteken 10 órától Székelyudvarhelyen, a Városháza tér 5. szám alatti polgármesteri hivatal Szent István-termé- ben. A rendezvénnyel kapcsolatos bővebb információkkal a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai szolgálnak. pályázatok. Megjelentek a 2007. évi GOP-, KMOP-, TÁMOP-pályázatok tervezetei, melyeket a www.nfh.hu honlapon lehet megtekinteni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség híradásai szerint a végleges kiírások január 29-e után kerülnek fel az ügynökség honlapjára. Előzetes tájékoztatásért keressék Végh Tamás munkatársunkat személyesen! a kamarában. ni szakképzés. A szakképzési hozzájárulás elszámolásának aktuális kérdéseiről rendezünk szakmai konferenciát, melyre várjuk az érdeklődő vállalkozókat február 1-jén. A részvétel a BMKIK tagjainak ingyenes, nem kamarai tagoknak bruttó 14 ezer 400 forint. További információért kérjük, keressék Varga Anikó csoportvezetőt a (66) 324- 976-os telefonszámon. 5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5. Tel: (66) 324-976, (66) 451-775 Honlap: www.bmkik.hu *■ E-mail: bmkik@bmkik.hu Nyolc megyei cég vesz részt az Agro+Mashexpón Nehezen boldogulnak a halboltosok kiskereskedelem Az üzletek többségét egyéni vállalkozók tartják fenn Január 31. és február 3. között immáron 25. alkalommal rendezik meg a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban hazánk legjelentősebb mezőgazdasági és mezőgazdaságigép-kiállítását, az Agro+Mashexpót. Megyénkből nyolc cég, vállalkozás mutatkozik be, mégpedig az Agrárkapu Kft. (Békéscsaba), az Euro Food Service Kft. (Orosháza), Grund Szombati János (Békéscsaba), a Linamar Hungary Nyrt. (Orosháza), az Alfa-Gép Kft. (Békéscsaba), az Optigép Kft. (Békés), a P.Z.S. Vállalkozás (Békéscsaba) és a Rossetto International Kft. (Tótkomlós). A vásáron 212 kiállító termékeivel és szolgáltatásaival ismerkedhet meg a közönség, a standok többségét mezőgazdaságigép-gyártók és -forgalmazók foglalják el. Jelentős arányt képviselnek az állattartási technológiákkal foglalkozó vállalkozások. Idén is említésre méltó a terményszárítók kínálata. A díszpark és kert témakör kiállítói ebben az évben is az F pavilonban sorakoznak fel. Ezen a kategórián belül a kerti gépek, a telepítés és a fenntartás eszközei és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások kapnak helyet. A kiállításon - melyet fedett csarnokokban rendeznek - összesen 188 magyar és 24 külföldi cég vonultatja fel termékeit, szolgáltatásait. ■ Ny. L. Csekély mértékű visszaesés tapasztalható a megyei kiskereskedelmi üzletek számában. Erőteljesebb csökkenést az egyéni vállalkozók által fenntartott boltoknál regisztrálhatott a statisztikai hivatal. A legfrissebb, tavaly szeptember végi adatok szerint a lakosság üzletekkel való ellátottsága alapján a hazai megyék rangsorában Békés (155 bolt/tízezer lakos) a 14. helyen áll. A dél-alföldi régión belül itt a legkisebb ennek a mutatónak az értéke (Bács- Kiskun megyében 177, Csong- rádban 166). Megyénkben egy négyzetkilométerre mindössze 1,1 üzlet jut, ami jócskán elmarad az országos átlagtól (1,8.) Ez azt jelenti, hogy e tekintetben Bács-Kiskunnal, Jász-Nagy- kun-Szolnokkal és Somoggyal osztozva az utolsó helyet foglalja el a Viharsarok. A boltok jelentős része - valamivel több mint egyötöde - továbbra is élelmiszerüzlet és áruház, számuk 2005 szeptemberéhez képest enyhén csökkent. A legjelentősebb visszaesés a hal- és halkészítményeket árusító szaküzletek számában történt, míg számottevő növekedés az iparcikk jellegű és az illatszerüzletek körében tapasztalható. A kisboltok - üzletláncokkal szembeni — térvesztése ellenére a megyében a kiskereskedelmi üzletek többségét (55 százalékát) még mindig az egyéni vállalkozások üzemeltetik. A statisztikai adatok szerint a viharsarki üzletek átlagos alapterülete 114 négyzetméter, ez a mutató a megyék közül — Fejér és Pest után - a harmadik legmagasabb; az átlagos alapterület az előző év szeptember végéhez képest két négyzetméterrel emelkedett. ■ P. R. Kiskereskedelmi üzletek száma Békés megyében Időpont Kiskereskedelmi üzlet 2005. március 31. win—tt t nrr t.» . «a 6001 2005. június 30. 2005. szeptember 30. 2005. december 31. 2006. márciiís31. _ 20 06. június 30. 2006. szeptember 30. 5989 (FORRÁS: KSH)
