Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-23 / 19. szám

6 HIRSAV Megegyeztek az utazási kedvezményekről MEGÁLLAPODOTT a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a diákok utazási kedvezményeiről. A középiskolások a bérlet- vásárláshoz 67,5 százalé­kos, a jegyvételhez 50 szá­zalékos támogatást kapnak. A nappalis felsőoktatási hallgatók szintén a fenti kedvezményben részesül­nek. A levelezősöknek csak az iskola és a lakóhely közötti utazást támogatják: a jegy árának felével. Lassult a népesség csökkenési üteme A KÖZPONT! STATISZTIKAI Hivatal adatai szerint a 2006. év első tizenegy hó­napjában lényegesen mér­séklődött a népességcsök­kenés üteme. A születések száma emelkedett - mint­egy 3,9 százalékkal -^ha­lálozásoké jelentős mérték­ben, 3,5 százalékkal csök­kent az elmúlt évhez viszo­nyítva. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 067 000 fő volt. Fidesz: csőd szélén a szociális otthonok Korózs: átalakuló szerkezet A KORMÁNYKOALÍCIÓ hazug- ságkampánya és át nem gondolt törvénykezése következtében csődközeli állapotba kerülnek az idő­seket gondozó bentlakásos szociális intézmények - mondta Iván László (Fi­desz). A politikus szerint a normatív támogatás csökkentése és a költségek növekedése együttesen lehetetlenítheti el az intéz­ményeket. Korózs Lajos (MSZP) szerint viszont nem csökkennek a támoga­tások, csak a szerkezetüket alakították át. MÁV-kórházak: a vonatok is leállhatnak tiltakozásul „HA A VASÚTEGÉSZSÉGÜGY megmaradásáról a kor­mánnyal folytatott tárgya­lások nem vezetnek ered­ményre, akkor tiltakozásul akár a vonatok is leállhat­nak” - mondta tegnap a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke. Gaskó István kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság­hoz fordulnak, mert az öt vasutas-szakszervezet ál­láspontja szerint a vonatko­zó kormányrendelet ellen­tétes a vasúti törvénnyel. @ további hírek: www.reggel.hu PANORÁMA 2007. JANUÁR 23., KEDD Tavaszig marad a szemét hulladék A németek nem szállítanak, kivárják a vizsgálat végét Ha nem derül ki egyértelműen, honnan származnak a bálák, úgy a lerakóhelyek tulajdonosait terheli az elszállítás költsége Tavaszig még bizonyosan a megtalálási helyükön maradnak a szeméthegyek: Németország bár betartja az uniós előírásokat, a biz­tonság kedvéért megvárja az eredetvizsgálat végét. Vég Márton Még legalább három hónapig Ma­gyarországon marad az a 4800 tonna bálázott, vélhetően Német­országból származó szemét, ame­lyet az elmúlt hetekben több me­gyében, 19 különböző helyszínen találtak meg hazánkban. A két állam hatóságainak ugyanis még minimum ennyi időié van szük­ségük ahhoz, hogy az illegális hulladékhegyek származási he­lyét 100 százalékos pontossággal megállapítsák. „Amíg a vizsgála­tok folynak, addig ott maradnak, ahol most vannak” - mondta a bálákról Persányi Miklós. A kör­nyezetvédelmi és vízügyi minisz­ter tegnap megbeszélést folyta­tott Németország magyarországi nagykövetével, s a diplomácia szabályai szerint kérdezett rá, hogy a németek betartják-e azt az uniós jogszabályt, amely szerint ha a hulladékot illegálisan le­rakók nem szállítják vissza a sze­metet, akkor a származási or­szágnak kell ezt megtennie he­lyettük. A tárgyaláson nyoma­tékosították, hogy a miniszter- a korábbi hírekkel ellentétben- a német diplomatát beszélge­tésre hívta, nem pedig magához ren­delte - ez utóbbi ugyanis más tár­gyalási minőséget jelentett volna. „Teljes egyetértésben álltunk fel az asztaltól, hiszen Németor­szág természetesen betartja az uniós előírásokat. így azt a hulla­dékot, amelyről bebizonyosodik, hogy tőlük származik, saját költ­ségükön elszállítják” - hangsú­lyozta a szakminiszter. Persányi Miklós hozzátette, hogy nem le­het minden palackról megállapí­tani az eredetet, így azokért az érintett területek tulajdonosai fe­lelnek. A tárcavezető hangsúlyoz­ta, hogy a Bács-Kiskun, Komá- rom-Esztergom, Fejér és Pest me­gyei szemétbálák jelenleg rendőr­ségi zárlat alatt vannak, közvet­len veszély sehol nem fenyeget, ezért a vizsgálatok elhúzódása nem jelent problémát. „Értjük, hogy a magyar közvé­leményt nyugtalanítja az illegáli­san behozott hulladék, de nem szabad sürgetni az intézkedése­ket annak érdekében, hogy az Schiff: betartják a Szabályokat ügy minden részlete kiderüljön. Az EU-nak világos és egyértelmű szabályai vannak, tehát ha az okozót nem lehet megtalálni, ak­kor Németország átvállalja a visz- szaszállítást” - mondta Hans Peter Schiff német nagykövet. A parlament környezetvédelmi bizottsága mindenesetre összeül csütörtökön, hogy megvizsgálja: van-e szabályozási probléma. A testület MDF-es elnöke, Katona Kálmán konkrét javaslattal érke­zik majd a tárgyalásra, miszerint a gyorsabb felderítés érdekében fejleszteni kellene a mezőőri rendszert. A szaktárca szerint ugyanakkor nincs gond a sza­bályokkal, hisz a magyar elő­írásokat már 1996-ban összehan­golták az uniós normákkal. így „zöldlistás”, tehát haszno­sítható hulladék is csak akkor jö­het be az országba, ha a szállítást előre bejelentették. Németország­ban a bálázott, előválogatott hul­ladék megséinmisítése nem el­égetésnek, hanem hasznosítás­nak minősül, mert hőenergiát állítanak elő belőle. A hulladék tulajdonosának az égetésért is fi­zetnie kell, ezért megéri számára az égetési díjnál alacsonyabb ösz- szegért Magyarországra (vala­mint Csehországba, Lengyelor­szágba és Romániába) hozatni a bálákat mint zöldlistás szemetet. A megtalált ötezer tonna hulla­dék azonban csak a szállítólevé­len ilyen, valójában a „sárgalis­tás”, azaz a „kicsit veszélyes" ka­tegóriába tartozik, amelynek be­hozatala közvetlenül nem hasz­nosítható volta miatt tilos. Rá­adásul a fuvarokat senki sem je­lentette a hatóságoknak, nem kértek engedélyt, az importáló cégek eddig nem voltak kapcso­latban a hulladékkezeléssel. Vélhetően Kunbaja volt az elosztóközpont LEGUTÓBB A BÁCS-KISKUN megyei Vaskúton lévő Felső­bácskai Regionális Hulladék- lerakóban találtak 150 bála Németországból behozott hul­ladékot, amelyet tavaly de­cemberben szállított oda ille­gálisan a kunbajai székhelyű Szinkron 99 Kft., igaz, az el­helyezéséért a tárolási díjat megfizette. A szemetet a rend­őrség lefoglalta, és ott a többi szeméttől elkülönítve tárolja. A gyanúsítottak száma már meghaladja a tíz főt, őrizet­ben van a cég ügyvezetője, valamint férje, a kunbajai polgármester is. Madárinfluenzás állatokat találtak Csongrád megyében? Kijelölték az előírt védőzónát egy Csongrád megyei lúdtartó telep körül: az állatorvosi gyanú szerint madárinfluenzásak le­hetnek az állományban a napok­ban elpusztult szárnyasok. A 3300 telepen lévő lúd közül mintegy 30-40 állatnál jelent­keztek tünetek, és több jószág el is hullott. A boncolást végző szakemberek öt állat tetemét továbbították Budapestre, az Ál­lategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laborató­riumába. A vizsgálatokat még vasárnap kezdték meg lakossági bejelen­tés alapján. Hétfőre a teíepen újabb állatok pusztultak el ideg- rendszeri tüneteket mutatva. ■ Éhségsztrájkot hirdettek a tiltakozó tanárok „Éhségsztrájkba kezd orvosi fel­ügyelet mellett Budapesten a be­zárásra ítélt Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola több tanára, valamint a diákok szülei, a hozzájuk csatlakozó szimpatizánsok és a volt diákok” - jelentette be tegnap Pécsi Ág­nes, az intézmény magyar-törté­nelem szakos tanára. A fővárosi önkormányzat épülete előtt hét­főn mintegy 300-an tüntettek az ország legrégebbi szakképző intézményének bezárása ellen. A Pedagógusok Szakszerve­zetének' iskolai képvíáélője attól tart, hogy az átszervezés kap­csán az ingatlanértékesítés is szerepet játszhat. A veszélybe került iskolák között ugyanis olyanok is vannak, amelyekre 400 milliót vagy akár 2 milliárd forintot is költöttek a felújítás­kor. Az intézmény felkereste a többi bezárásra ítélt iskolát is, hogy csatlakozzanak akciójuk­hoz. Választ még nem kaptak. A fővárosi oktatási bizottság el­nöke, John Emese (SZDSZ) közöl­te, hogy nem döntöttek még arról, mely intézmények szűnnek meg, így korainak tartja a tiltakozást. Több mutatót is mérlegelni fog­nak, így az osztályok feltöltöttsé- gét, az épület kihasználtságát. Azt is figyelembe veszik, hogy az adott szakmában milyen a fő­város lefedettsége. ■ É. S. HIRDETÉS 20 éves a Raiffeisen Bank 20 éve, 1987 januárjában - az osztrák Raiffeisen bankcsoport első kelet-közép-európai bankjaként - kezdte meg működését a magyar Raiffeisen Bank. A Unicbank néven induló, vállalati ügy­feleket kiszolgáló kisbank, meggyőző dinamikával növekedve mára a magyar pénzügyi szféra egyik meghatározó, univerzális pénzügyi szolgáltatá­sokat nyújtó szereplőjévé vált. „A Raiffeisen Bank a magyar bankok azon cso­portjába tartozik, melyek eredményeiket organi­kus fejlődés útján érték el. Ez megmutatkozik a konzisztens, kiegyensúlyozott növekedésben, és az erős szervezeti kultúrában" - mondta Felcsuti Péter a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, a pénz­intézet 20 éves működésének évfordulója alkal­mából rendezett sajtótájékoztatón. A Raiffeisen húsz éves eredményei meredeken és folyamatosan emelkedő trendet mutatnak: a Bank mérlegfőösszege az 1987-es 5 milliárd forintról 1.569 milliárd forintra (2006. 3. negyedéves adat) nőtt, saját tőkéje pedig 1 milliárdról 108 mil­liárd forintra emelkedett. Mindeközben a lakossá­gi, vállalati és önkormányzati ügyfelei száma 20 év alatt 130-ról 426.000-re bővült. Míg a Bank 2001-ben az ország huszonhét nagyvárosában 36 fiókkal rendelkezett, ma országszerte 121 fiók­ban több mint 400.000 lakossági ügyfelet szolgál ki. A szervezeti fejlődés eredményeként a dolgozói létszám is nagy mértékben növekedett: a kezdeti 36 munkatárs után, ma több mint 2500-an dol­goznak a Raiffeisen Banknál. A lakossági szegmensben a hitelek terén negye­dik, míg a betétek terén 7,2%-os piaci részesedés­sel harmadik a piacon. A vállalati szektorban a hiteleket figyelembe véve a Bank 11,7%-os piaci részesedéssel negyedik, míg a betétek terén 12,1%-os részesedéssel piacvezető. Az önkor­mányzati üzletág mind a hitelek, mind pedig a betétek terén tartja második helyét a piacon. 20 éves a Raiffeisen BANK www.rafffeisen.fiu Vizitdíj-automaták: csak az ár harmadát fizetik A vizitdíj-automaták árának 30 százalékára, azaz legfeljebb 250- 300 ezer forintra számíthatnak azok a gyógyintézmények, ame­lyek február 16-ig jelentkeznek az egészségügyi tárca tegnap közzé­tett pályázatára. Február közepére a háziorvosi és szakrendelőknek, illetve a kórházak­nak készen kell áll­niuk a vizit- és kórházi napidíjak beszedésére, valamint a számla kiállítására. A minisztériumi keret csak a legolcsóbb automa­ta nettó árának harmadára vagy a gépbe való szoftverre elég. A háziorvosok egy, a szak­rendelők kettő, a kórházak pe­dig három automatára adhatnak be pályázatot. Az egyik magyar cég háromféle készüléket gyárt. A legegyszerűbb 700 ezer fo­rintba kerül, de ez csak érmét fogad el, visszaadni nem tud, nincs érintőképer­nyője. A „középső kategóriás” gép másfél millió forint­ba, a legdrágább több mint kétmillióba kerül. Egyes nagy kórházi csopor­toknak - így például egyete­meknek - több tízmillióba is kerülhet, hogy valamennyi klinikájukat felszereljék a díj­beszedő gépekkel. ■ B. B. ■ A legolcsóbb berendezés 700 ezer forintba kerül, a leg­drágább több mint kétmillióba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom