Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-17 / 14. szám

HÍRSÁV Legkorábban 2011-ben lehet magyar euró Magyarország legkorábban 2011-ben léphet be az euró- övezetbe, de még nincs cél­dátum - mondta Kovács Ál­mos, a Pénzügyminiszté­rium szakállamtitkára teg­nap egy bécsi konferencián. Várhatóan 2009-ben dönt az időpontról a kormány. Kíméli a meleg a háztartások zsebeit HAVI HÁROM-NÉGYEZER fo­rintot spórolhatnak fűtési számlájukon a háztartások az enyhe időjárás miatt a Főtáv szerint. Egyfokos hőmérséklet-emelkedés hat százalékkal csökkentheti az energiafelhasználást. A magyar olajtársaság a közbeszerzési nyertes a mol volt tavaly a közbe­szerzési pályázatok nyertese. 90 milliárd forint értékű megbízásokkal - közölte Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója. A má­sodik a Strabag 86, a harma­dik a Budapest Metropolis Konzorcium 76 milliárddal. annon ilili ............—................... A BUX-index 2007. január 16-án ^ ^ Í5.3Ó, a New York-1 tőzsde nyitása^ 23 800---------------—--------------L 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS; BÉT NYERTESEK TVK 6 395 +4,75 375 MTelekom 1004 + 1,83 1669 OTP 8 682 +0,70 20 866 Rába 1140 +0,44 171 Richter 41 590 +0,22 947 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Synergon 1340-1,83 101 Mól 20350-1,55 5135 Fotex 661-1,20 45 Egis 25950-0,57 113 FHB 1855-0,16 135 A BUX-index az elmúlt napokban 22 200 01.05 01.08 01.09 01.10 01.11 01.12 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. január 16-án. €/Ft ▲ $/Ft ▲ €/$ ▲ T T T 252,79 194,78 1,30 +0,70 Ft +0,03 Ft +lcent Egyre növekvő infláció drágulás Februárban nyolc százalék lehet az átlagos áremelkedés Az árak emelkedése a főbb fogyasztási területeken 2006-os átlag az előző évihez képest 108,2% 104,4% 107,7% Élelmiszerek és alkoholmentes italok 105,5% 103,5% Lakásszolgáltatás, víz, villany, gáz stb. Közlekedés és szállítás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás ''*ep.jjgpzs&, 105,3% Az éves átlagos áremelkedés 2000. év 109,8% ^JoTéT 109,2% 2002. év 105,3% 103,9% Tavaly átlagosan 3,9 szá­zalékkal nőttek a fogyasz­tói árak - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). Ez önmagá­ban kedvező, a decemberi adat viszont már nem sok jót sejtet. Dutka Noémi Optimista várakozásokkal indult a tavalyi év, s végül vészjósló elő­rejelzésekkel zárult. Már feb­ruárban kiderült, hogy beigazo­lódtak a gazdaságkutatók sejté­sei: az év eleji áfakulcscsökken­tés alig mutatkozott meg a fo­gyasztói árakban. A tavalyi év első hónapjában nemhogy mér­séklődtek volna, hanem még 0,1 százalékkal emelkedtek is az árak a megelőző év decemberé­hez képest. Összességében azon­ban valamelyest javult a kép: 2006 januárjában 2,7 százalékos volt az átlagos drágulás, míg a megelőző hónapban még 3,3 százalékot mért a KSH. Az év közepéig úgy tűnt, sike­rül az uniós szintre szorítani az inflációt. Júliusban azonban is­mét átlagosan három százalék­kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év hasonló időszakához képest. Ezt főként az élelmiszer- árak vártnál nagyobb, 6,4 száza­lékos éves áremelkedése okozta. Ekkor már tüdni lehetett: nincs megállás az árnövekedés­ben. A parlament ugyanis áldá­február 1-jével emelkedik az áramár - adta hírül a villa- mosenergia-ipar szakszerveze­teinek tavaly augusztusban megalakult sztrájkbizottsága. A gazdasági tárca nem kom­mentálta a bejelentést. A Nép- szabadság más forrásból úgy sát adta arra a döntésre, hogy szeptembertől 20 százalékra emelkedjen a korábban 15 száza­lékos kedvezményes áfakulcs. S most is igazuk lett a gazdaság- kutatóknak: az adómérték eme­lése egyből megjelent az árak­ban, nem úgy, mint az év eleji csökkentés. A szeptemberi infláció már hat százalékhoz közelített, az év utol­só hónapjában pedig már 6,5 szá­zalékkal voltak magasabbak az árak 2005 decemberéhez viszo­nyítva. A januártól decemberig tudja, az emelés mértéke az inf­láció alatt marad, de akár hat- százalékos is lehet. A lap sze­rint a kiszivárogtatás mögött az áll, hogy a gazdasági tárca megszüntetné az ágazati dolgo­zók csaknem harminc százalé­kos kedvezményű áramtarifáit tartó időszakban így összességé­ben 3,9 százalékos volt az átla­gos infláció. Ennél nagyobb, 5 százalékos áremelkedést érzé­keltek a nyugdíjasok. Az idős ko­rúak fogyasztásában ugyanis sokkal nagyobb arányt képvisel­nek az élelmiszerek és a háztar- tásienergia-fogyasztás, amelyek­nek az ára jelentősen nőtt, jó­részt az áfakulcs emelése miatt. A nyugdíjasok ugyanakkor ke­vesebbet költenek ruházatra és tartós fogyasztási cikkekre, ame­lyeknek az év egészében vala­melyest csökkent is az áruk. Az idei év sem kecsegtet túl sok jóval. Az átlagosan negyven- százalékos gázáremelés önma­gában egy százalékponttal dob­ja meg az inflációt. Tovább nő egyebek között a legfőbb élelmi­szerek ára, s emelkednek a köz­lekedési tarifák. Elemzők biztos­ra veszik, hogy a tél végére leg­alább nyolc százalékra kúszik fel az infláció. Februártól mégis drágább lehet a villamos energia Szinte minden agrárügyet egy helyen kell a jövőben intézni Több intézmény összevonásával, illetve átalakításával megkezdte munkáját a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH)- jelentette be tegnap Benedek Fülöp, az agrártárca szakállam­titkára. Az új hivatal elnöke Madari Jenő, aki korábban a Bács-Kiskun Megyei Földműve­lésügyi Hivatalt vezette. Ezentúl bármilyen ügyet is kell intézni a mezőgazdasági terme­lőknek, szinte mindegyikben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell fordulniuk. így itt működik majd az élelmiszerlánc­biztonsági, a termelési és geneti­kai erőforrásokért, a kertészeti és növénytermesztési kutatásokért felelős hivatal is. A szervezetbe integrálják az állat-, növény-egész­ségügyi és talajvédelmi, valamint az agrárkörnyezetért és a bormi­nősítésért felelős hatóságok mun­káját. Ide tartozik majd az erdé­szeti, a vadászati, valamint a ha­lászati hatósági feladat is. ■ A telephelyükön is meg­kaphatják a gazdák az elsőfokú határozatot. Az átszervezés után a tárca fennhatósága alá tartozó intéz­ményi létszám tizenkétezerről kevesebb mint tízezerre, a mi­nisztériumban dolgozók száma pedig 679-ről 350 főre csökken. Az átszervezéssel 2-2,5 milliárd forinttal válik olcsóbbá az agrár­szakigazgatás. A jövőben felgyorsul az ügyin­tézés, hiszen a legtöbb esetben az elsőfokú határozatot az eljáró szakemberek, például állator­vosok, növényvédelmi felügye­lők a gazda telephelyén adják át- hangoztatta a tájékoztatón Madari Jenő, a MgSzH elnöke. Ha egyéb kiegészítő, a központi információs bázisra tartozó do­kumentumra is szükség van, ak­ikor az országban megtalálható 133 regionális iroda valamelyi­két kell felkeresni. Az agrárszak­irányítás másodfokú hatósága a megyei központokban található. Ha a gazda az ott hozott határo­zattal nem elégedett, akkor bíró­sághoz kell fordulnia. ■ Z. H. Postázza a bevallási csomagokat az APEH szja Háromféle módon számolhatják el a magánszemélyek a tavalyi adókötelezettségüket Az idén is háromféle módon szá­molhatnak el adójukkal a ma­gánszemélyek: vagy a munkálta­tójukkal vagy az adóhatósággal készíttetik el, vagy önállóan nyújtják be a bevallásukat. Szűk egy hónapjuk van még arra, hogy eldöntsék, melyik módot választják. Február 15-ig kérhe­tik az adózók a munkáltatójuk­tól vagy az adóhatóságtól, hogy készítsék el bevallásaikat. Fontos azonban tudni, hogy a munkáltatóknak az idei évtől már nem kötelező elkészíteniük az alkalmazottak bevallásait, ak­kor sem, ha azt időben kérik. El­lenben ha elutasítják a kérést, ak­kor is segíteniük kell a dolgozó­kat abban, hogy kitöltsék az adó­hatósági adómegállapításhoz (adam) szükséges nyilatkozato­kat. A munkáltató nem szemez­gethet az alkalmazottai között, vagy mindenki jövedelemelszá­molását vállalja, vagy senkiét sem. Ha a munkáltató készíti el a bevallásokat, akkor a dolgozó­nak március 20-ig kell átadnia az ahhoz szükséges igazoláso­kat. A foglalkoztatóknak május 21-ig kell elkészíteniük alkalma­zottaik bevallásait, s erről igazo­lást kell készíteniük a magán- személyek részére. Az elszámo­lásokat június 11-ig elektroni­kus úton kell elküldeniük a munkáltatóknak a területileg il­letékes adóhatósághoz. Azok a munkavállalók mindenképpen választhatják mind a munkálta­tói elszámolást, mind az adamot, akik csak egy kifizetőtől kapnak jövedelmet. Számos kivétel van azonban, akikre ez nem vonat­kozik. Sem a munkáltatói beval­lást, sem az adamot nem választ­hatják egyebek között azok, akik az egyszerűsített köztehervise­lési hozzájárulás szabályai sze­rinti adóztak. Ahogy azok sem, akiket alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattak. A mun­kavállalóknak érdemes a mun­kaadójuknál tájékozódni a lehe­tőségekről. Az önbevallók május 21-ig rá­érnek a bevallással. Az egyéni vállalkozóknak és az áfás ma­gánszemélyeknek viszont feb­ruár 15-ig kell elszámolniuk. Az APEH már elkezdte kikül­deni a bevallási csomagokat. Az első kétmillió paksamétát ja­nuár 15-ig postázták azoknak a magánszemélyeknek, akik ko­rábban munkáltatóikon keresz­tül számoltak el. Az önbevallást benyújtó mintegy 2,1 millió ma­gánszemélynek február 15-ig küldik ki a csomagokat. ■ T. M. Nagy vagyonok és a minimálbéresek górcső alatt NEM AZ ÁTLAGPOLGÁROKAT, ha­nem a legnagyobb, százmilliós nagyságrendű vagyonokat kí­vánja megcélozni az APEH - közölte Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese. Mind­emellett a minimálbéren fog­lalkoztatottakat, illetve a tartó­san veszteséges vállalkozáso­kat is kiemelten ellenőrzi az adóhatóság. Az elnökhelyettes szerint nem életszerű, hogy egy évek óta veszteséges vállal­kozásból meg lehessen élni. El­sősorban nem a minimálbéres alkalmazottaknál, hanem a tulajdonosoknál vizsgálják a vagyonosodást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom