Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-17 / 14. szám
2007. JANUÁR 17., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 RXEEKOa Okány. új képviselő. Simon Imre személyében új képviselő kezdte el munkáját nemrégiben az okányi testületben. Simon Imre a testületben Bondár Károlyt „követi”, aki a közelmúltban írásban mondott le képviselői mandátumáról. Orosháza, lepramisszió. A fennállása óta ökumenikus nyitottságú Fénysugár Nyugdíjas- klub összekovácsolódott csapata az evangélikus egyház Thék Endre utcai gyülekezeti házában találkozik. A klubvezető elmondta: folyamatosan készítik a lepramisszió számára a takarókat és a sebkötöző fáslikat. Az elmúlt időszakban 81 fáslit és 6 takarót juttattak el a világ távoli tájain élő rászorulóknak. Sarkad. SZAKÉRTŐT. A sarkadi képviselő-testület közelmúltbeli ülésén kiválasztotta a kistérségi tanuszoda építésének közbeszerzési szakértőjét. A testület úgy döntött, hogy bruttó 1 millió 200 ezer forint vállalási díj ellenében a budapesti székhelyű Winsdom Zrt.-t bízzák meg a feladattal. Szabadkígyós, gyermekek. Kismértékben, 20—25 forinttal emelkedtek Szabadkígyóson az óvodai és iskolai térítési díjak. Az óvodai ellátásért így 218, az iskolaiért 288 forintot kell fizetni. Szarvas, don-kanyar. A közelmúltben megemlékeztek arról a közel 150 ezer katonáról, akik a II. Magyar Hadsereg tagjaiként, 1943 januárjában-e Oon- kanyarban vesztették életüket. A megemlékezés helyszínéül a szarvasi evangélikus ótemetőben álló Doni Emlékmű szolgált. Szeghalom, sikeresek. A Felina Hungária Kft. a Sárrét legnagyobb foglalkoztatója. A cég szeghalmi gyárában több mint 500-an, a dévaványaiban 65-en dolgoznak. A Felina termékei iránt külföldön és itthon egyaránt nagy a kereslet. A piaci igények növekedése tette lehetővé a ványai üzem tavalyi megnyitását. Újkígyós. KIVÁGTÁK. Negyvenkilenc veszélyes nyárfát vágtak ki Újkígyóson a közelmúltban. A helyi futballpálya környéke így az önkormányzat szerint biztonságosan megközelíthető lesz. Beidegződések hálójában csekk Sokan még mindig tartanak az átutalásos megoldástól Az ügyfelek számára még mindig egyfajta védelemérzetet, biztonságot jelent, hogy közvetlen módon, a postán fizetik be közüzemi számláikat. Magyarországon évente körülbelül 300 millió csekket fizetnek be az emberek. Bár a folyószámlás utalás módszere már 1988 óta létezik, az összlakosság kétharmada még mindig a postán rendezi a fizetési kötelezettségeit. Molnár Pál Márton — Évtizedekig a csekkbefizetés, a sorban állás volt az egyetlen lehetőség a közüzemi tartozások kiegyenlítésére. Érthető, hogy az emberek idegenkednek az újtól, inkább mindenki a hagyományos, már megszokott megoldást választja — beszélt a jelenlegi helyzet legfőbb okáról Krajcsóné Kraszkó Ilona, a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Karának oktatója. A főiskolai docens szavait a Magyar Postánál is megerősítették. — Három lényeges összetevője van annak, hogy az ügyfelek még mindig a postán szeretik feladni a csekkeket. Az egyik a kulturális szokás, amit a beidegződések alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy az emberek számára egy bizonyos védelemérzetet jelent, ha közvetlen mádon rendezik a tartozásukat. A befizetést igazoló feladóvevényt ugyanis sokan elteszik, hozzátűzik az aktuális számlához. így, ha esetleg később valamilyen probléma merül fel, akkor könnyebb igazolni a teljesítést — nyilatkozta Szarka Imre. A Magyar Posta pénzügyi üzletágvezetője elmondta: emellett az ütemezhetőség szintén fontos szerepet játszik a postai számlabefizetési szolgáltatás népszerűségében. ■ Az emberek számára bizonyos védelemérzetet jelent, ha közvetlen módon rendezik a tartozásukat.- A csekket akkor fizetjük be, amikor akarjuk, tehát a rendelkezésre álló határidőn belül mindenkinek nagyobb a mozgástere — hangsúlyozta a vezető. Szarka Imre szerint a harmadik indok, hogy a postahivatalok magas száma és hosszú nyitva tartása miatt bárhol és szinte bármikor elérhető a csekkbefizetési szolgáltatás. A közüzemi és egyéb szám iák rendezésének másik, hazánkban kevésbé kedvelt módszerére, a folyószámlanyitásra viszont a Nem csak a közüzemi számlákat fizetik a postán bankok esküsznek. A megyei pénzintézetek kivétel nélkül állítják, a folyószámla előnye, hogy gyors, ellenőrizhető és idő- takarékos. Az ügyfeleknek nem kell nézni a számlakiegyenlítés esedékességét. Ezenfelül manapság már limitfigyelési lehetőség is van. Tehát, ha több pénzt emelnek le a számláról, mint amennyire az ügyfél felhatalmazást adott, akkor értesítést kap a banktól. Ezzel kiküszöbölhető, észrevehető a közüzemi szolgáltatók esetleges tévedése. Manapság már nem csak a közüzemi számlák fizetésének terhei nehezednek a fogyasztók vállaira.- Ha évente 300 millió csekket adnak fel az ügyfelek a postán, akkor az négymillió háztartással számolva, havi hat csekket jelent Mivel azonban tudjuk, a lakosság kétharmada fizeti csak ezen a módon a számláit, akkor ez családonként tíz számla. Eny- nyi közüzemi számla viszont egy háztartásban nincs. Tehát megállapítható, hogy sokan nemcsak a közüzemi díjaknál, hanem egyéb befizetéseknél is használják a sárga csekkeket - mutatott rá egy érdekes tényre Szarka Imre. Folyószámla vagy befizetés? BISTEINÉ VIRÁG ERZSÉBET, OROSHÁZI KERESKEDŐ:- Mi mindent átutalással fizetünk. Sok éve már, hogy átálltunk a csekkek postán történő fizetgetéséről. Egy pénzintézetnél folyószámlát nyitottunk, a fizetésünket ott tartják nyilván, ott vonják a szolgáltatók felé a kifizetéseinket. Ez szerintem a legkényelmesebb és a legbiztonságosabb. Arra kell csak ügyelni, hogy legyen elég pénz a számlánkon. MARTIN GÁBORNÉ, 55 ÉVES, BÉKÉSCSABAI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ:- Folyószámlán intézem a közüzemi számlák rendezését, mert az praktikusabb, gyorsabb. Nagyon elégedett vagyok a szolgáltatással. Úgy gondolom, sokan azért választják a postai befizetést, mert ott jobban ellenőrizhető. Pedig nem így van, én is minden hónapban töviről hegyig átnézem a levont összegeket a banki kivonatokon. HAJDÚ OTTÓ, 40 ÉVES, BÉKÉSCSABAI BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ:- Azt mondhatom, hogy is-is. Amelyik szolgáltató felajánlotta számomra, hogy folyószámlán fizessem a közüzemi díjakat, annál igénybe is veszem a lehetőséget. Kényelmi szempontok alapján döntök, ahol nem kínálták fel, ott marad a postai befizetés. Ha az arányokat nézzük, akkor ötven-ötven százalékban használom a két módszert. ■ Cs. I.-M. P. M. Testvérvárosi kapcsolat tartalommal, barátsággal A Komlósi Szlovákok Szervezete a városalapítás 260. évfordulója alkalmából a Nemzeti Civil Alapprogram és a Határon Túli Szlovákok Hivatalának támogatásával megvalósította elődeink nyomában című programot. Ennek keretében a Szlovákiába kitelepült komló- siak, illetve utódaik hazalátogattak egy galántai civil szervezet közreműködésével.- Négy napot töltöttek Tótkomlóson, megmutattuk tájházainkat, a fürdőnket, majd ellátogattak a környékbeli szlovák településekre is. A Szlovák Regionális Kulturális Központban vendégül láttuk őket. Akkor zajlott nálunk az országban élő szlovákok találkozója, így a vendégek megismerkedtek az itteni szlovákság kultúrájával. Később mi látogattunk Zólyomba, doku- mentumokat gyűjtöttünk a besztercebányai levéltárban - sorolta Zelman Ferenc szervező. A programsorozat végén kiállítást szerveztek, Tótkomlóson egy zólyomi fafaragó és egy amatőr festő, míg Zólyomban egy komlósi naiv festő és egy szőnyegszövő mutatkozott be. ■ Cs. I. Az ■ A komlósiak túráztak Szlovákia azon vidékein, ahonnan elődeik eljöttek. Égetés helyett bedarálták az iratokat megsemmisítés A legtöbb, huszonkét zsáknyi papír Békéscsabáról érkezett A megye hetvenöt településéről negyvenhét önkormányzat ösz- szesen 13 tonna választási iratanyagot (szavazólapokat és választói névjegyzéket) gyűjtött össze a megyei területi választási iroda által felkínált megsemmisítésre.- A minősített adatokat tartalmazó iratokat tegnap Békéscsabán a Poparec Bt. Kétegy- házi úti telephelyén, a területi választási bizottság elnökhelyettese, Gombkötő Dezső jelenlétében semmisítették meg - tájékoztatta lapunkat Krattinger Márton, a területi választási iroda szervezési felelőse. Krattinger Márton azt sem rejtette véka alá, hogy a megfontoAz október 1-jei helyhatósági választások iratanyaga a „darálóban” végezte. lás hátterében környezetvédelmi szempontok is meghúzódtak. Az összegyűjtött iratanyagot bedarálták, s ezzel elkerülhették az égetéssel okozott levegő- és környezetszennyezést. A szervezési felelős ugyanakkor azt is taglalta: a tizenhárom tonna hulladékpapír értéke nyersanyagként majdnem ezer euró. A legtöbb - huszonkét zsáknyi - papír Békéscsabáról érkezett, s általában a kisebb települések nem éltek a felkínált lehetőséggel, hiszen esetükben a beszállítás költsége aránytalanul magas lett volna, így ők az égetés mellett döntöttek - tudtuk meg Krattinger Mártontól. ■ B. I.
