Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-15 / 12. szám

2007. JANUÁR 15., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 '"??%? S&S&ßlt&SflSt <i?'Ä-;ii1 Doboz. EMELTÉK. Az úgyneve­zett fokháti részen, önkormány­zati tulajdonú területen kialakí­tott lakótelkek árát is emelte közelmúltbeli ülésén a dobozi képviselő-testület. Eszerint idén a fokháti részen négyzet- méterenként 840 forint plusz áfa összeget kell fizetni a lakótelkekért. Gerendás, jegyző, a település jegyzője sok éven át dr. Sztakó József volt, akit Tótkomlós pol­gármesterévé választottak. Je­lenleg megbízott jegyző dolgo­zik a községházán. A kondorosi Major Jánost már ismerik rég­ről, mert ő is betöltötte ezt a posztot a hivatalban fiz éven át. A gerendásiak kiírták a jegyzői állásra a pályázatot — tudtuk meg Gajdács János polgármestertől. GeSZt. CIGÁNY NYELV. Idén szeptembertől az alapfokú okta­tás részeként, tanórai keretek között cigány nyelvet is oktatnak a geszti Arany János Általános Iskolában. AZ igény a falubeliek részéről merült fel, s így nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatokat is ellátó oktatási intézmény lett a geszti iskola. Kaszaper, családoknak. A Kaszaper Kht. Gondozási Köz­pont gyermekjóléti szolgálata a Gyermekétkeztetési Alapítvány sikeres pályázatának köszönhe­tően Kaszaperen 13, Pusztasző­lősön 7 szociálisan hátrányos helyzetű családot részesíthetett nemrég élelmiszer-adományban. A csomagküldési akciót az ala­pítvány a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból biztosította. Kétegyháza. utak. Az idei évi, még el nem fogadott költség- vetés fő számainak ismereté­ben alakítják majd ki Kétegyházán, mennyi pénz jut a belterületi utak felújítására. A helyi képviselő-testület tagjai azt is figyelembe veszik, hogy mely szakaszokon mennyivel tud hozzájárulni a lakosság a munkálatokhoz. Körösújfalu, pályázatokkal. A körösújfalui önkormányzat idén is élni kíván a pályázati lehetősékekkel, mert az el­nyert pénzek függvényében tudja fejlesztési elképzeléseit megvalósítani. Például folytat­ni akarják a belterületi utak aszfaltozását, játszóteret sze­retnének építeni. Mi lesz veletek, emberkék? pályakezdők Az ismeretek hiánya komoly akadály munkavállaláskor A pályakezdők elhelyezkedését a vállalatok, cégek is megkönnyíthetnék, ha pontosan rögzítenék a jelentkezőktől elvárt készségeket, képességeket. A Központi Statisztikai Hivatal lakossági felméré­se szerint a megyében élő 15-74 éves népesség gaz­dasági aktivitása az orszá­gos és a dél-alföldi átlag­nál lényegesen roszszabb. Molnár Pál Márton- A 2006-os esztendő harma­dik negyedévének adatai alap­ján, amelyek jelenleg a legfris­sebb adatok, a foglalkoztatottak száma 132,3 ezer, a munkanél­külieké 12,1 ezer volt. Számuk eltér a Foglalkoztatási Hivatal adataitól, mivel számbavételük itt a tényleges munkavégzés alapján történik - nyilatkozta Kovács Györgyné. A KSH Dél­alföldi Igazgatóságának mun­katársa elmondta: az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma orszá­gosan és a megyében is fél szá­zalékkal emelkedett, a munka- nélkülieké viszont, az országos 3,1 százalékos növekedéssel szemben, Békésben 1,6 száza­lékkal mérséklődött. Álláskeresés szempontjából nemcsak országosan, hanem térségi szinten is különösen ne­héz helyzetben vannak a pálya­kezdő fiatalok. A Dél-alföldi Re­gionális Munkaügyi Központ adatai szerint a legtöbb munka­nélküli a tavalyi év szeptemberé­ben a 20-24 évesek közül került ki. Ez a munkanélküliek tizen­hét százaléka, majd őket követik az eggyel magasabb létszám-ka­tegóriába tartozók, a 25-29 éve­sek a regisztrált munkanélküli­ek tizenöt százalékával.- Meggyőződésem, ha most hirtelen egymillió munkahely létesülne Magyarországon, ak­kor is körülbelül annak egyhar- madát tudnák betölteni a fiata­lok - kezdi Balogh László, a me­gyeszékhelyen élő szociológus. A szakember három fő prob­lémát nevezett meg az ifjú titá­nok munkavállalásánál. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők éves átlagos megoszlása iskolai végzettségenként (Békés megye) <= 8 általános szakmunkás érettségizett Iskolai végzettség diplomás összesen 2006. 36% 22% 34% 8% 100% 2005. 32% 22% 35% DÉL Al l Ül Dl 11% REGIONÁLIS MUN 100% KAÜGYI KÖZPONT A szakmai továbblépés miatt sokan mennek külföldre- Nem is a munkalehetőség hiánya, hanem a szakmai elő relépés késztetett arra, hogy el­hagyjam Magyarországot - kezdi Regele Barbara. A Stock­holmban dolgozó és tanuló fi­atal elmondta: gyermekpszi­chiáter szeretne lenni és csak külföldön kapta meg az esélyt.- A jobb anyagiak, a szerte­ágazóbb lehetőségek, mintami általában a fiatalok pályavá­lasztását jellemzi, engem nem motiváltak Haza is akarok majd jönni attól függetlenül, hogy tudom, a tizedét keresem áÉ majd itthon a mostaninak - Sokan pályáznak külföldi munkákra. mesélt terveiről Barbara. — A középiskolából kikerülő tanulók nem a munkaerőpiac el­várásaihoz szorosan illeszkedő, hagyományos értelmű pályavá­lasztásra törekszenek. Csak mindenképpen be akarnak ke­rülni valamilyen felsőoktatási intézménybe. Erre sok esetben még a szülők is rátesznek egy la­páttal, amikor elvárásként azt fo­galmazzák meg gyerekeik felé, hogy először végezzék el az isko­lát, majdcsak lesz utána vala­hogy. Úgy gondolom, az elhe­lyezkedési nehézségek 30-40 százalékát ez a hozzáállás okoz­za - hangsúlyozta a szociológus. Balogh László kifejtette: emellett a fiatalok ismerethi­ánnyal küzdenek a munka vilá­gába való belépéskor. A frissen végzett diákoknak nincs ele­gendő ismerete, készsége ah­hoz, hogy miként is kellene ál-' lást találni, mit is vár el tőlük a foglalkoztató. Ebben a kérdés­ben a cégek, vállalatok is sokat tehetnének még a jobb tájékoz­tatással, a pontos követelmé­nyek közreadásával.- A harmadik probléma, hogy nincs igazi versenyhelyzet a pályakezdők között. A munka­helyet kínálók felelőssége itt is tetten érhető, hiszen nem igény­lik az előzetes, munkára való felkészülést a fiataloktól - mu­tatott rá a gondok szociológiai vetületére Balogh László. Hogy talált munkát? LŐRINCSIK LÁSZLÓ, 35 ÉVES, BÉKÉSCSABAI SZABADÚSZÓ: — Már a kezdetektől fogva a saját lábamon álltam, sok mindennel próbálkoztam. Úgy gondolom, hogy régeb­ben jóval egyszerűbb volt el­helyezkedni, munkát találni. Szerintem ma már egy jó szakma sem garancia egy ál­lás betöltéséhez, eléggé telí­tett a hazai munkaerőpiac, senki nem tud ilyen lehető­ségek mellett könnyen bol­dogulni. DR. BARTA KÁLMÁN, 57 ÉVES, BÉKÉSCSABAI FOGORVOS:- 1973-ban végeztem az egyetemen. Akkoriban kiír­ták a faliújságra milyen mun­kalehetőségek vannak szerte az országban. Az érdeklődők csak egyszerűen felkeresték a kívánt települést, és ott a já­rási főorvos tájékozódott a fel- készültségükről. Ha minden rendben volt, akkor már be is lehetett tölteni az állást, ami­hez egyébként szolgálati la­kás is dukált. PIATKÓ JÁNOSNÉ, 57 ÉVES, BÉKÉSCSABAI ROKKANTNYUG­DÍJAS:- Ma sokkal problémá­sabb munkát találni, mint az én időmben. Fodrász az ere­deti szakmám. A nyolc álta­lános elvégzése után három­éves szakmunkásképzőbe mentem. Amikor ott befejez­tem a tanulmányaimat, rög­tön állásba kerültem. Mos­tanság szerintem nagyon rossz, hogy igazából csak érettségi után lehet elhelyez­kedni. ■ M. P. M. A kompromisszumban nem mindig a kamaráé volt a végső szó szakértők Simon János hiányolja, hogy a díjrendelet reformja még nem készült el, s megoldatlan a felülvéleményezés Egyetért az igazságügyi szakértői díjazás reform­jának szándékával Simon János,a Szegedi Igazság­ügyi Szakértői Kamara Gyulán élő elnöke. László Erzsébet A szervezet vezetője kiemelte, helyes döntés volt, hogy a meg­felelő képesítésű szakemberek alanyi jogává vált a szakértői névjegyzékbe kerülés. Egy esztendeje, 2006. január 1-jén lépett hatályba az igaz­ságügyi szakértői tevékenység­ről szóló törvény, amely nem­csak felváltotta a korábbi ala­csonyabb szintű szabályozást, hanem sok újdonságot is beve­zetett. Simon János, aki a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségének is tagja, sőt, ve­zeti a szervezet érdekvédelmi bizottságát, kifejtette: kompro­misszum eredménye a törvény és az összes, hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet. Sokan véleményezték, ám nem min­dig a kamaráé volt a végső szó. Az elnök hiányolja, hogy a szakértői díjrendelet reformja még mindig nem készült el. Sőt, olyan alapvető kérdés is megválaszolatlan, hogy szakvé­leményenként vagy óradíjban lehessen meghatározni a szak­értői tevékenység munkadíját.- Mi az óradíj mellett álltunk ki - mutatott rá Simon János, megjegyezve, nem teljesen megoldott a felülvéleményezés. Régi vesszőparipája a szerve­zetnek — váltott újabb témára az elnök -, hogy a szakértői az egyetlen kamara, amelynek a tagjait készen kapják, ugyanis a névjegyzéket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezeti.- Korábban felmerült, hogy a névjegyzék vezetését a kamarák átveszik. A minisztériumtól ránk Az igazságszolgáltatás negyedik ágát erősítik A Szegedi Igazságügyi Szakér­tői Kamarának 291 bejegyzett tagja közül 178 Csongrád, 113 pedig Békés megyei illetőségű. Az elmúlt napokban 3 új Csongrád megyei szakértő tette le az esküt az igazságügyi mi­niszter előtt Jellemző, hogy a polgári perekben és a büntető­ügyekben elég nagy arányban rendelnek ki igazságügyi szak­értőt A szakvélemény beszerzé­se sajátos része a bírósági eljá­rásnak, mert a bíró annak fi­gyelembevételével is hozza meg a döntését Az igazságügyi szakértés az igazságszolgálta­tás negyedik ágának tekinthető. ruházott feladatok és a kama­rai kötelezettségek egy része olyan feladat, ami társadal­mi munkában nem végez­hető, ráadásul sokba ke­rül. Azon va gyünk, hogy ezt közösen meg oldjuk - fogai mázott Simon János. Tetszik, nem tetszik /I //'mn/r /t /^T f/l Xítt ' — Nem min­den kult, ahogy szerettük volna — hang­súlyozta Simon János. §-Akinek a szakvélemény megállapítása jó, annak tetszik, akinek nem jó, an­nak nem. Ha a szakér­tő a szakmája sza­bályait betartja és tisztességes, ob­jektív véleményt ad, hozzájárul ahhoz, hogy a jogalkalmazó korrekt tényál­lást alakíthas­son ki, végső soron igazságos ítéletet hozzon - összegzett Simon János. I i í 1 i i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom