Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-12 / 10. szám
2007. JANUÁR 12., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP ...BATTONYÁIG Okány. FACSEMETÉK. Háromszáz akácfacsemetét ültetett a település belterületén a Holt-Sebes- Körös partjára az Okányi Horgász Egyesület a közelmúltban. Az ingyenesen felajánlott, társadalmi munkában ültetett csemetékből az egyik horgász, Kincses László kétszázat vásárolt. Orosháza. TÚRÁZTAK. Felvidéki kiránduláson vettek részt II. Rákóczi Ferenc újratemetésének századik évfordulója tiszteletére az orosházi Eötvös József Általános Iskola és Gimnázium tanulói. Jártak Betléren, megtekintették Krasznahorka várát, Kassát és a borsi kastélyt. Sarkad. ÁTRUHÁZÁS. A szeghalmi székhelyű Békés Megyei Vállalkozási Övezet Kht.-ban lévő 200 ezer forint értékű városi üzletrész átruházásáról határoztak a sarkadi városatyák. A képviselők kikötötték: az üzletrész átruházáshoz a város legalább ötvenszázalékos értéken járulhat hozzá. Szeghalom. VÁRHELY. a lehetőségeihez mérten fejlesztette a szeghalmi önkormányzat a Várhelyi Ifjúsági Tábort az utóbbi időben. A táborban a jövőben további fejlesztésekre lesz szükség, ám azok megvalósítása, elsősorban jogszabályi kötöttségek miatt, egy lassú folyamat eredménye lehet. Újkígyós. ELADJÁK. Értékesíteni kívánja az újkígyósi képviselő- testület a helyi önkormányzat tulajdonában levő erőgépet. A T—100-as, lánctalpas gép a szeméttelep bezárása miatt vált feleslegessé. Végegyháza, honlap, végegyházi Barangoló címmel új internetes honlapot indított a helyi általános iskola. Cél, hogy minél több információval szolgáljanak a helyi és az elszármazott lakosoknak, érdeklődőknek a faluról. A www.vegegyhazi barangolo.hu honlapon jelenleg is olvashatók hírek az iskoláról, az önkormányzatról, az intézményekről, illetve gazdasági, kulturális és sporteseményekről. Zsadány. TÁMOGATÁS. Hozzájárul a labdarúgó-szakosztály edzőjének szakirányú képzéséhez Zsadány vezetése — támogatva a helyi sportegyesület vezetésének kérelmét. A képviselők összesen 50 ezer forint támogatást szavaztak meg. Prédából újra kastély tervek Konferenciaközpont lehet Brédán a lepusztult épületből Az olaszországi Vicenzában áll a Bréda-kastély eredetije, ez alapján tervezték az itteni épületet A képen Germán Géza lökösházl polgármester mutat körbe. Rendeződhet a Lökösháza melletti Bréda-kastély sorsa. Egy kecskeméti közhasznú társaság szeretné rendbe hozni és hasznosítani a romos épületet. Csiszér Áron Tizenhat év alatt már a hatodik tulajdonos gondolkodik azon, hogy mit lehetne kezdeni a Lökösháza mellett található, a mostaninál csak szebb napokat látott Bréda-kastéllyal. Az épületből ugyanis eddig csak azt nem lopták ki, ami senkinek sem kellett. A munkatársainkat kikísérő Germán Géza lökösházi polgár- mester is leginkább csak szitkozódott a helyszínen. Pedig neki már nem újdonság ez a látvány, hiszen közelről figyelhette, hogyan jutott ebek harmincadjára a tizenkilencedik század elején épült, klasszicista stílusú kastély. A polgármester sorolja is, mettől meddig kiben reménykedhettek a helybeliek, hogy valamit kezdenek az épülettel. Ám a helyszínen csak a jórészt ellopott márványlépcsőt, a felszedett parketta és a kitépett kovácsoltvas korlát nyomait lehet felfedezni.- Az egykori ebédlőben már a tetőt is lebontották, mert élet- veszélyessé vált - mutatott körbe Germán Géza, miután a még egyetlen használható lépcsőn felmentünk. A falakon kívül nagy bádoglemez fekszik összegyűrve, mely korábban a beázástól védett. A polgármester felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a rendszerváltás idején még irigylésre méltó állapotban volt a kastély. Elmondása szerint a helyi önkor- in á ny z a t Még láthatók a környéken egyedi klasszicista stílusjegyek. Százmillió fölött: ennyit biztosan rá kell költeni A műemlék jellegű, mára radikálisan lecsökkent, de egykor 15 hektáros parkkal körülölelt épület helyreállítása valószínűleg százmilliós nagyságrendű összeget emészt fel forintban. A tulajdonos cég képviselője érdeklődésünkre nem mondott konkrét összeget, hogy mennyi pénzt kellene költeni a kastély rendbehozatalára, de nem cáfolta, hogy százmilliós nagyságrendről van szó. A környék és a megye lakossága pedig továbbra is reménykedhet abban, hogy végre olyanok kezébe került a lehetőség, akik alkalomadtán élni is tudnak majd vele. 1990-ben még szerette és reményeik szerint tudta volna hasznosítani az épületet, ám most már nem kellene nekik.- Annyira leromlott az állapota, hogy ennek a rendbehozatalát egy önhikis, vagyis önhibáján kívül hátrányos helyzetű település nem vállalhatja fel - szögezte le. Nagy reményeket fűz viszont az épülethez, ám talán az eddigiek ismeretében óvatosan fogalmaz a jelenlegi tulajdonos cég képviselője. A kecskeméti közhasznú társaság részéről Gillich Kristóf tudatta a legfontosabb fejleményeket: rengeteg olyan vizsgálatot elvégeztettek már, melyek a felújítás mintegy előfeltételének is felfoghatók, ugyanakkor nagyon sok ilyen előtt állnak még.- Látunk lehetőséget a kastély rendbehozatalában és hasznosításában. Terveinket pályázati úton is szeretnénk megerősíteni - hangsúlyozta, sokkal többet azonban egyelőre nem kívánt elárulni. Ázt, a lökösháziak által ismert információt azonban nem cáfolta, hogy a román határ közelségét kihasználva szeretnének konferenciaközpontot kialakítani, de szívesen adnának helyet különböző alkotótáboroknak is. Milyen pékárut fogyasztanak? BOTLIK ISTVÁNNÉ, 77 ÉVES, BÉKÉSCSABAI NYUGDÍJAS:- A cukorbetegségem miatt már csak zsemlét fogyaszthatok. Abból is a vizes változatot vásárolom. Régebben persze ehettem kenyeret, mindig is a fehér volt a kedvencem. Egyébként mindennap friss zsemlét veszek, egy ötös csomag elég egy napra. Elégedett vagyok a boltok kínálatával, eddig még csak jó minőségű termékekkel találkoztam az üzletek polcain. CSEPREGI TAMÁS, 17 ÉVES, BÉKÉSCSABAI TANULÓ: — Kizárólag teljes kiőrlésű gabonából készült pékárut fogyasztok, vásárolok. Számomra mindegy, kifli, zsemle vagy kenyér, a lényeg, hogy kiváló alapanyagokból készüljön. A családom számára is nagyon lényeges az egészséges étkezés, táplálkozás. Édesanyám tanított meg az ételek minőségének fontosságára, arra, hogy figyeljek rá, mit eszek. KIRÁLY TAMÁS, 44 ÉVES, BÉKÉSCSABAI INFORMATIKUS:- Saját magam készítette kenyeret eszem. Csak teljes kiőrlésű lisztet használok, és én gyúrom a tésztáját is. Aztán egy egyszerű gázsütőben megsütöm. Egy kiló lisztből körülbelül másfél kiló kenyeret tudok készíteni. Látszik, hogy nincs benne tartósítószer, hiszen ez a házi kenyér akár három hétig is minden gond nélkül eláll, és finom. ■ M. P. M. Mindennapi friss kenyerünket add meg nékünk! felmérés Számos szabálytalanságot, problémát találtak a fogyasztóvédők átfogó, országos vizsgálatuk során A hazai boltokban kínált kenyerek 79 százalékát egy vagy több napja sütötték — állapította meg nemrég a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Molnár Pál Márton A legfrissebb felmérésből kiderül, hogy a főfelügyelőség három hónap alatt elvégzett országos ellenőrzése során 209 gyártó hatszázféle kenyértermékét vizsgálta meg. A termékek vizsgálata során a kenyerek 16 százalékánál nem felelt meg a jelölés az előírásoknak. A legtöbb ilyen hibát az okozta, hogy a gyártók nem megfelelő lisztet használtak fel, vagy nem az előírt aránynak megfelelően állították elő termékeiket. A minták 8 százaléka bizonyult kisebb tömegűnek, mint amekkorának árulták, 26 százalékánál magasabb sótartalmat találtak a fogyasztóvédők a megengedettnél. A kenyerek tizenöt százalékánál nem érte el a savfok az előírt értéket, a műszaki jellemzőket illetően a minta negyvenegy százaléka nem felelt meg. Mindössze a gyártók három százaléka nem használ semmilyen adalékanyagot a kenyér előállítása során - állapította meg a főfelügyelet.- Október és november környékén csatlakoztunk az ellenőrzésekhez és tartottunk átfogó vizsgálatot kenyérügyben - nyilatkozta Kiss János. A fogyasztó- védelmi felügyelőség megyei igazgatója elmondta, megyénkben 24 mintát vettek, ebből tízben találtak problémát.- Egy esetben a súlyhiány, egy másikban pedig a hibás címkézés okozta a gondot A fennmaradó nyolc ellenőrzött terméknél pedig a só- és a savtartalom nem felelt meg a szabványoknak — mondta Kiss János. Árendás Béla, a békéscsabai Sütőker Zrt. vezérigazgatója meglepve tapasztalta az országos vizsgálat eredményét.- Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ne friss áru kerüljön a boltok polcaira. A sütőipari cégek többsége napjában kétszer szállítja ki termékeiket az üzletekbe, éppen ezért rajtuk nem múlhat a frissesség kérdése. Azt se gondolnám, hogy a kereskedőknek érdekében állna hosszabban tárolni az árut, tehát szerintem ez a mostani felvetés nem tükrözi a valós állapotokat - mondta a vezető. Árendás Béla lapunknak kifejtette, az általuk gyártott termékek súlyával soha nem volt gond, de a sótartalom miatt már érkezett kifogás hozzájuk a fogyasztóvédőktől, akkor azonnal orvosolták a problémát. A békésiek nem sótlanok- Az, hogy a kenyerek só- és savtartalma néhány tizeddel eltér az ősrégi, 1932-es szabványtól, nem befolyásolja a minőséget - hangsúlyozta Árendás Béla. A savtartalom betartására azért van szükség, nehogy a kenyér „meg- nyúlósodjon" a nagy nyári melegek idején. A vezérigazgató elmondta, ilyen problémára náluk, sőt az egész térségben nem volt még példa. -A sótartalom, szerintem, fogyasztói ízlés kérdése, a Békés megyeiek például jobban szeretik a sósabb termékeket- mesélte a szakember.
