Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-12 / 10. szám
2007. JANUÁR 12., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Egyesítette erőit a két társaság, a Hungarotelnél nem emelnek árat Megyénk egyik meghatározó távközlési cégének, a Hunga- rotelnek a tulajdonosa, a HTCC- társaság 470 millió euróért megvásárolta hazánk második legnagyobb vezetékes távközié- J si szolgáltatóját, az Invitel Zrt.-t. Torben V. Holm, a HTCC elnökvezérigazgatója elmondta, az ügylet a Magyar Telekom két legerősebb versenytársa erőinek az egyesítéséről szól.- Az egyesített vállalkozás számára lehetővé válik, hogy méltó részesedést szerezzen mind a magyar, mind a közép- kelet-európai távközlési piacokon - hangsúlyozta Torben V. Holm. - Arra számítunk, hogy sikerül gyorsan kiaknáznunk a közös működés minden előnyét, és az egyesülés eredményeképpen jobb termék- és szolgáltatáskínálattal tudjuk megkeresni az ügyfeleinket, akik hamarosan élvezik majd kibővített tevékenységünk előnyeit. Várakozással tekintünk a HTCC történetének ezen új fejezete elé. A HTCC-nek a Hungarotelen ■ Azzal számolnak, hogy a működési költségeken éves szinten tizennégymillió eurót takarítanak meg. kívül még a PanTel és a PanTel Technocom a leányvállalata Magyarországon. A HTCC a lakossági piacon 220 ezer ügyfélnek nyújt telefon-, ISDN-, internet- és egyéb távközlési szolgáltatást. Vállalati^ ügyfélkörük kétezer, többnyire nagy forgalmú üzleti előfizetőből áll. A Hungarotel az ország 54 koncessziós területéből 5-ben szolgáltat, ide tartozik a békéscsabai és az orosházi körzet is. Kérdésünkre a HTCC-nél elmondták: a társaságnál azzal számolnak, hogy a működési költségeken éves szinten 14 millió eurót takarítanak meg. A HTCC-nél jelenleg 700-an, az Invitelnél 750-en dolgoznak. Konkrét számokat még nem tudtak mondani az esetleges leépítésekről, de a létszám szorosan összefügg az aktuális üzleti teljesítménnyel. Az viszont már eldőlt, és jó hír a Békés megyei fogyasztóknak, hogy a Hungarotel januárban semmilyen szolgáltatása árát nem emelte és nem emeli. ■ Ny. L. felmérés Politikusoknak nem A civilekben és a rendőrökben bízunk leginkább, a politikusokban és a parlamentben a legkevésbé. Az önkormányzatokban valamelyest hiszünk. Fekete G. Kata A politikusokban még kevésbé bíztak a magyarok 2006 szeptemberében, mint 2005-ben - derült ki abból a felmérésből, amelyben az országban ötezren fejtették ki a véleményüket a ■ Az emberek 88,4 százaléka mondta, hogy nem nagyon vagy egyáltalán nem hisz az országvezetőknek. Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya kérésére. A megyében a Közösség- fejlesztők Békés Megyei Egyesülete töltette ki a kérdőíveket. A tanulmány összegzőit is meglepte az eredmény. Azt hitték, a politikusok az egy évvel korábbi mélypontnál nem csúszhatnak lejjebb, de kiderült, mégis. Pár hónapja az emberek 88,4 százaléka mondta, hogy nem nagyon vagy egyáltalán nem hisz az országvezetőknek. Erdős Norbert fideszes országgyűlési képviselő kiemel- ^ te: a rendszerváltás idején az 3 emberek jobban bírtak a politi- § kusokban, mint az intézményekben. Ez az arány azonban megfordult. A honatya a rossz eredményt részben a média hatására vezeti vissza. Mint mondta, sokkal egyszerűbb az újságíróknak megkérdezni a politikusokat egy-egy problémáról, mint hogy a valódi baj mélyére ásnának. Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő szerint az eredményről elsődlegesen a pblitikusok tehetnek, akik akkor is vitatkoznak egymással, amikor nem kellene. Más okokat is felsorolt a honatya. — Minden pártban van néhány ember, aki rossz útra tér, aki a hatalmát gazdasági előnyök megszerzésére fordítja. Ahelyett azonban, hogy a párt ezeket kivetné magából, ha már a képviselő maga nem köszön le, a vezetők még akkor is IA rendőrökről i a megkérdezetteknek I majdnem a fele jó ‘ véleményt mondott. Í Minden tizedik válaszadó nagyon elégedett. Hova fordultak segítségért? ; Részt vettek-e tüntetésen? 11,5% Nyilvános Tüntetés Petíció Önkormányzat Ország- Polgármes- Kormányzat gyűlés téri hivatal Mennyire bízunk meg a közintézményekben? Nagyon Eléggé Nem nagyon Egyáltalán nem Nem tud válaszolni A rendőrségben 9,7% 39,8% 37,9% 10,6% 2,0% Az igazságszolgáltatásban 5,5% 34,7% 41,7% 15,3% 2,9% A civil társadalomban 12,8% 39,5% 28,2% 10,8% 8,6% A politikusokban 1,6% 6,5% 29,4% 59,0% 3,4% A parlamentben 2,3% 11,2% 38,8% 43,1% 4.6% Az önkormányzatban 5,3% 33,5% 39,2% 17,3% 4,6% civileknek hiszünk védik az emberüket, amikor kiderül róla, hogy tényleg bűnös, így sokan általánosítanak és azt mondják, minden képviselő korrupt, holott ez nem igaz. Ahogy az sem, hogy hihetetlenül sokat keresünk. Nem rossz a fizetésünk, de nem magasabb, mint egy középvállalat középvezetőjének. A mi bérünket és juttatásainkat azonban minden évben közli a média, míg a civilekét nem - mondta Tóth Károly. Ellentmondást is feltárt a tanulmány. Miközben az önkormányzatokba vetett bizalom általában csökken, többen mondták azt, mint egy évvel korábban, hogy az utca embere is beleszólhat, hogy mi történjen a szűkebb környezetében. A felmérés készítői szerint talán az új önkormányzatok megválasztásában, a velük való jobb együttműködés reményében, vagy éppen a korábbival való szakításban bíztak a válaszolók. A felmérés legnagyobb nyertese 2006-ban a civil társadalom volt. Többen azonban nem válaszoltak a kérdésre, mert nem tudták, mivel foglalkoznak a civilek és a nonprofit szervezetek. A rendőrökről azonban szinte mindenkinek volt véleménye, és kiderült, 2006-ban jobban bíztunk bennük, mint 2005-ben. A válaszadók majdnem fele pozitívan értékelte az intézményt.- Minden feladatot törvényes eszközökkel, szabályosan és eredményesen kell megoldani. Ha előfordulnak túlkapások, azokért érthető módon elítélik a rendőrséget. Mint az élet minden területén, a mulasztásoknak, hibáknak a rendőrség munkáját illetően is nagyobb a hírértéke, mintha minden rendben menne - mondta Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. — A kutatásban a megkérdezetteknek persze nemcsak rossz tapasztalatai vannak a rendőrséggel kapcsolatban, hanem jók is, és ez az összegzésben meg is jelenik. Ezt a bizalmat szeretnénk megőrizni, sőt fokozni is. JEGYZET Talpunk alatt fütyül a szél TALPUK ALATT fütyül a Szél... Régi moziplakát jutott eszembe egy betyár alakjáról, megbámult képen. Az első magyar westernnek kikiáltott filmet 1976-ban mutatták be, Szomjas György rendezte. Játszott benne az a Bordán Irén is, aki színésznő lányával hosszú évek után hazatért Amerikából. a filmbeli BETYÁR, Farkas Csapó Gyurka a börtön után visszatért a karcagi pusztákra. A pásztorok védelmezőjüket látták benne. Az 1830-as években voltak ilyen emberek. Nem mondom, hogy ma nincsenek, de nehezen találni. MINTHA EBBEN az országban mindenkinek a talpa alatt fütyülne a szél. Cigány családok az elmúlt évben ösz- szepakoltak és elindultak Svédországba. Most megint indulni akarnak, ezúttal az amerikai kontinensre. Talán mégsem volt elég nagy az első lecke, vagy a „mindegy, csak innen el!” érzés uralkodott el rajtuk. Ha nincs megélhetés, az ilyen föld nem megtartó erő. erősödik a nacionalizmus, újra zsidóznak, és van vezető, aki nyugodt lélekkel mutat Nyugat felé. Már a sorompót sem kell felemelnie, szabad az út. Megy is az okos ember. Még néhány éve senki sem gondolta volna, hogy az áhított lét a nyugdíjassors lesz. Előbb politikai tényező lett a korosztály, kellettek szavazataik a választásokon. Most a stabil vásárlóerő az országban. Nem is értem, hogy a termékeiket eladni akaró cégek miért nem nekik telefonálgatnak. Elavult szemlélet a dolgozó korosztályra csörögni, nekik nincs annyi! gyerekek indulnának Nyugatra, a szülők rettegnek, még többet dolgoznak, féltik a felkészületleneket. ha fütyül a jeges pusztai szél, azt lehetetlen nem hallani. Nem a veszély mértéke, a tengerszint feletti magasság számít szabályozás Értelmetlennek és aggályosnak tartják az érintett községek, városok vezetői a központi elgondolást Megdöbbenéssel vették tudomásul a belvízrendezés új törvényi szabályozását az érintett települések képviselői. Munkatársainktól A 86 méter magasan fekvő Mezőberényben az elmúlt években számos lakóépületet rongált meg a belvíz. A város majdnem felére, a legkritikusabb területekre elkészült a belvízrendezés terve, a munkálatokat azonban nem lehet önerőből megvalósítani. Dr. Hantos Katalin jegyző szerint a szabályozás ellentétes a területrendezésről szóló törvénnyel, amely úgy rendelkezik: az a település, amely az ár- és belvízkárok miatt egymást követő két évben részesült a vis maior keretből, címzett támogatásra is pályázhat. Logikátlannak nevezte a szabályozást Valentinyi Károly, a város alpolgármestere is. Hangsúlyozta: nincs összefüggés a belvíz és a tengerszint feletti magasság között. Simon István Tamás, az egyik, a belvíz által leginkább sújtott megyei község, Doboz polgármestere kifejtette: a szabályozás a település esetében két szempontból is aggályos. Egyrészt mert a nagyközség egy része 85 méter Gyomaendrőd: mindössze egyetlen centin múlott Dr. Csorba Csabától, Gyomaendrőd jegyzőjétől megtudtuk, hogy a Földmérési és Távérzékelési Intézettől megkérték a város tengerszintfeletti magasságára vonatkozó adatot. S kiderült, hogy az csupán hajszállal marad belül a 85 méteren, pontosan 84 méter és 99 centiméter. A településen egyébként a Körös három holtágának összekötése vélhetően sokat javított a belvízhelyzeten. tengerszint feletti magasság felett terül el, másrészt a melléklet csak városokról szól.- A kárenyhítésre biztosított összeg csak tüneti kezelést jelent, a kiváltó okok felszámolása csakis a belterületi belvízelvezető rendszer kiépítése által lenne lehetséges - sorolta kifogásait a polgármester. Békés „szerencsés” 83 méter körüli magassága lehetővé teszi, hogy részesüljön a támogatásból. A település legkritikusabb részeinek belvízrendezésére tavaly sikertelenül pályáztak. Idén még nem döntöttek, hogy ringbe szállnak-e ismét a támogatásért — tudtuk meg Erdős Norbert alpolgármestertől. A községekben, így Bélmegyeren is időről időre gondot okoz a belvíz. Eljátszották a bizalmat
