Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-11 / 9. szám
BÉKÉS MEGYEI Az Agrárhíradó következő számának megjelenése 2007. február 8. 2007. JANUÁR 11.. CSÜTÖRTÖK Hatéves mulasztások, bírsággal Aki még pótolja a földhasználati bejelentést, százezreket spórolhat Beregszászi Pál osztályvezető ás munkatársa Kása Endre vezető főtanácsos, adatfeldolgozás közben. A Békés megyei földhivatalok eddig a bírságolási határozatok 20 százalékát küldték ki az érintetteknek. A kárpótlások lezárultát követő évben megalkotott — a termőföldről szóló 1994. évi LV-ös — törvény 1999. évi módosítása írta elő a földhasználati nyilvántartás vezetését a földhivataloknak. Annak ellenére, hogy a kárpótlás és részaránykiadás során keletkezett 149 ezer új földrészletnek a bejegyzése is hatalmas — és többéves — feladatot rótt az intézményekre, ez a kötelezettség is bekerült a feladatok közé. Akkortájt vált ugyanis — tömeges példák alapján — nyilvánvalóvá, hogy a föld tulajdonosa nem feltétlenül a használója is annak. A földhasználati nyilvántartást jfZÖCjO. január elsején éppen vezették be, hogy tiszázható — követhető és ellenőrizhető - legyen, kire is van bízva a termőföld, mint nemzeti kincs, hiszen attól még, hogy magántulajdonban van, állami, Össznemzeti érdekeket szolgáló előírások szerint kell bánni vele. A gazdálkodóknak 2000. március 30-áig kellett benyújtaniuk a földhasználati bejelentőlapot, ami - legalábbis elvileg - azt jelentette, hogy aki addig nem teljesítette ezt a kötelezettségét, mulasztási bírsággal sújtható. Azóta eltelt hat év, s csak a a 2005-ös esztendőtől kezdtek szállingózni, tavalytól pedig nagyobb számban érkezni a baljós hírek, no meg a levelek: fizetni kell! Dr. Bak Pétertől, a Békés Megyei Földhivatal vezetőjétől és Beregszászi Páltól, a hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a jócskán megkésett figyelmeztetések - mondhatni a hivatalokra nem jellemző szokatlan türelem — mögött részben az áll, hogy a földtörvény néhány magánindítvány alapján megjárta az Alkotmánybíróságot, részben pedig az, hogy csak 2004. végén kaptak olyan számítógépes programot, amellyel felderíthették, ki a tulajdonos és ki a földhasználó, illetve hol történt ebben a kérdésben mulasztás. Első körben — 35 ezer 595 hektárt kitevő — 6874 földrészletet találtak Békés megyében, amelynél nem volt bejelentőlap, azonban a további vizsgálatok alapján kiderült, hogy összesen 2291 földhasználó esetében állapítható meg egyértelműen a mulasztás. Ezt megelőzően felszólították a gazdákat a pótlásra, most viszont már lejárt a türelmi idő. A mulasztók aránya mindössze 1,5 százaléka a meMekkora a bírság? A földhasználati bejelentés elmulasztása esetén kiszabott bírság összege a törvény szerint a föld- használó szerepétől függően változik. A családi gazdálkodók esetében a kiszámítás alapja az aranykorona-érték ezerszerese, míg az egyéb földhasználat keretében művelt terület után a mulasztási büntetés az aranykorona kétezerszerese. gye földhasználóinak. Aki persze bírságról szóló értesítést kap, azt a legkevésbé sem vigasztalja, hogy csak a mulasztó másfél százalékban van bene, ám dr. Bak Péter szerint — mivel számukra fontosabb a tiszta viszonyok teremtése, mint a büntetés — a körülmények mérlegelése mellett, megfelelő indokok esetén elengedni, mérsékelni is lehet a bírságot. - Ha nincs bejelentőlap, a tulajdonosnak küldjük ki a bírságot, de ha szerződéssel igazolja, hogy bérlő használja, nyilvánvalóan elismerjük, hogy nem ő mulasztott, így visszavonjuk a neki küldött határozatot. Olyan eset is előfordul, hogy az .osztatlan közös tulajdonú föld az ellenőrzés óta kimérésre került, új helyrajzi számot kapott a parcella, s tisztázható a tényleges földhasználó. Emellett említhetem a méltányossági elbírálást is, amikör szociális vagy egészségi okokból adható könnyítés — tájékoztatta Agrárhíradónkat a hivatalvezető. — Január első hetében hol tart ez a folyamat? - A problémás esetek 20 százalékában ki- küldtük a határozatot, s már több esetben túl vagyunk a jogorvoslati eljáráson.- Aki még nem kapott bírságról értesítést, de úgy véli, hogy elmulasztotta a bejelentést (2000 márciusa óta!), tehet-e valamit a bírság elkerülésére vagy mérséklésére? - Ha a gazdálkodó tudja, hogy adós a bejelentéssel, keresse föl a legközelebbi földhivatalt - ez bárhol lehet az országban —, és tegye meg a bejelentést, csatolva az esetleges haszonbérleti szerződést. A parlagfűfertözés ellen Az új számítógépes program nem csak a földhasználati bejelentésekkel kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrését tette lehetővé. Mint arról már tavaly beszámoltunk Agrárhíradónkban, a parlagfűvel fertőzött táblák tulajdonosainak, használóinak!!) felkutatásában is elengedhetetlen segítséget jelentett. A földhivatal közreműködésével hatékonyabbá vált munka idén is folytatódik. Az őstermelők biztosításáról v január 1-jétől — a törvényi feltételek állása esetén - biztosítottá válnak a mezőgazdasági őstermelők. Ez egyrészt különböző kötelezettségekkel jár (bejelentési, bevallási, járulékfizetési), másrészt biztosítottként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások) jogosulttá válnak. Járulékkötelezettség szempontjából is a személyijövedelemadó-törvény által meghatározott személyek minősülnek őstermelőnek. Közülük azonban nem válik mindenki biztosítottá. így nem lesz biztosított: — az a kiskorú, aki közös őstermelői igazolvány alapján, illetve családi gazdaság tagjaként őstermelő. (Kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.) Ugyanakkor biztosítottá válhat pl. az a 17 éves, akinek egyénileg van igazolványa;- a saját jogú nyugdíjas, valamint az öregségi - betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő.- aki egyéb jogcímen biztosított. Ilyennek minősül pl. az, aki munkaviszonyban áll (függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik), az a szövetkezeti tag, aki a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként vagy Szünetel a biztosítás arra az időtartamra, amelyre az őstermelői igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes. egyházi személyként biztosított, továbbá aki álláskeresési támogatásban részesül. Biztosítottá válhat azonban őstermelőként az, aki - díjazás ellenében (pl. megbízási, bedolgozói, vállalkozási szerződés alapján) vagy segítő családtagként végez munkát, vagy aki társadalmi szervezet, alapítvány, társasházi közösség, gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság választott, illetve vezető tisztségviselője, stb.; még akkor is, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át;- nem lesz biztosított akkor sem az őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralevő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen nincs legalább 20 év. Ennek megállapítása érdekében kérni lehet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a szolgálati idő tisztázását. Ha az előzőek alapján a biztosítási kötelezettség fennáll, a biztosítási kötelezettséget érintő adatokról első alkalommal 2007. január 31-éig kell bejelentést tenni az adóhatóságnak. Az APEH által rendszeresített 07T1051. jelű nyomtatványt — amely az internetről tölthető le - két példányban kell benyújtani. A határidő csak azokra vonatkozik, akik 2007. január 1-je előtt kezdték meg őstermelői tevékenységüket és január 1-jén biztosítottnak minősülnek. (Folytatás az 5. oldalon) Az átszervezés éve: 2007 A 2006. évi választás után a kormányzati struktúra átalakításával kezdődött, majd pedig a közigazgatás egészére kiterjedt az átszervezés, összevonás, átalakítás folyamata. A mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb, hogy 2007. január elsejétől új szervezetbe vonták össze az agrár-szakigazgatási intézményeket: megalakult a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal országos és területi - jelenleg - megyei szinten. Minderről éles politikai és szakmai viták folynak. Az egyszerű -jóhiszemű, ám tapasztalt - állampolgár elfogadja a változtatás szükségességét. A rendszerváltás óta a nagy és többszöri nekibuzdulás ellenére nem csökkent az állami bürokrácia. Az államszervezet mind struktúrájában, mind létszámában, mind költségeiben megállíthatatlannak látszó módon növekedett. Indokok tehát ezt a folyamatot megállítani, sőt visszafordítani. Nehezebb belátni, hogy mindez a régiós szintű igazgatás útján lesz a legracionálisabb, de legyünk jóhisze- műek és fogadjuk el Miként azt is, hogy mindez az állampolgár számára nem jelent jelentősen rosszabb helyzetet. Az viszont biztos, hogy az a megye, az a város, ahonnan elkerül a középszintű irányítás — az szegényedik szellemiekben és anyagiakban - a kvalifikák státusok leépítése miatt, súlyta- lanodik a politikai befolyásra képes réteg csökkenése miatt. A földművelési tárca területén az átszervezés a múk év óta folyamatos. Tavaly augusztusra kialakuk a minisztérium új szervezeti rendszere, ahol a miniszter, államtitkár és négy szakállamtitkár irányításúval 15 főosztályon 452 fő dolgozott (ami kb. 330 főre csökken). Idén január Tjétől az új szak- igazgatási szervezet a megyében 200 fővel induk és várhatóan 160 főre fog a létszám beállni. A kinevezett főigazgató nyilatkozatából (2006. december 28.) a termelők és a közvélemény értesülhetett, hogy a hat intézmény összevonásával születő és nyolc területi irodát működtető új hivatal tevékenysége zökkenőmentesnek ígérkezik (legalábbis kifelé). Nincs tehát szó régiós átszervezésről az agrárágazatban. Szeretném hozzátenni: egyelőre nincsen szó! Az átszervezést megalapozó 277/2006. (XII. 23.) FVM-rendelet ugyanis központi és területi szervekről beszél, megyei szint nem kerüli említésre. A „területi'' tehát jelenleg megyeit jelent, de idővel ez változhat. Furcsa lenne, ha a szakigazgatás minden eleme: az egészségügytől, az adóügyön, a környezetvédelem és a többin át a közlekedésig régiós szintű lenne és csak a földművelésügy maradna tartósan megyei szintű. A most alakulóban lévő struktúrát érdekünk - a megye és a megyei mezőgazdaság közös érdeke - mielőbb megszilárdítani és minél tovább fenntartani. Nem szabad viszont szem elől téveszteni, hogy a helyzet átmeneti. ~ Békés megye ebben a nagy átszervezési folyamatban jelentős veszteségeket szenvedett. A régiós intézmények nagy többsége Szegedre, egy része Kecskemétre került, alig maradt valami a megyében. Már most folyamatosan kellene bbbizni azért, hogy az agrár-szakigazgatás régiós központja Békés megyébe kerüljön.Ebben a lobbizásban a megye minden közszereplőjének, pártállásától függetlenül részt kellene vennie, az ország- gyűlési képviselőktől kezdve a társadalmi szervezetekig, mert ez nem csupán a megye agrár- szektorának, hanem egész lakosságának érdeke. Györfi Károly Már most folyamatosan kellene lobbizni azért, hogy az agrár-szakigazgatás régiós központja Békés megyébe kerüljön. HYPER Automatika Szerviz Kft. 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 62/1. Tel.: (66) 447-519. Telefax: (66) 448-404. E-mail: hyper@hyper.hu Web: www.hyper.hu ' :7_7.7V;vr YPEPti AUTOMATIKA SZERVIZ t BÉKÉSCSABA j > Egyedi célgépek tervezése, gyártása, javítása > Pneumatika-, hidraulikaelemek forgalmazása • lapátos és fogaskerék-szivattyúk • hidromotorok- fogaskerék ,, __- °rbit - dugattyús • irányváltó szelepek- elektromos- kézi • nyomáshatároló és tehertartó szelepei • szabályzó- és elzáróelemek • csövek, csőcsavarzatok • hidraulikatömlők.
