Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JANUÁR 2., KEDD Románia uniós belépőjét határon innen és túl is nagy várakozás előzte meg. Magyarok és románok egyaránt örömmel és fenntartásokkal is fogadták a keleti szomszéd társulását. Összeállításunkban a határ két oldalán élők, valamint erdélyi magyarok is latolgatják a jövőt. Both Imre-László ErzsébetMagyari Barna-Szőke Margit Románia uniós tagsága jelentős hatással lehet a románok lakta Méhkerékre. így érthető, hogy a magyar és román határőrök közös újévi ünnepségén a köte- gyáni határrendészeti kirendeltség méhkeréki közúti átkelőjénél ott találtuk Martyin Tivadart, Méhkerék polgármesterét.- Számunkra nagyon sok új lehetőséget teremt Románia uniós tagsága. Köztudott például, hogy Méhkeréken jelentős a fóliás zöldségtermesztés, ebben a munkában sok napszámosra van szükség. Eddig a román napszámosok feketén dolgoztak, most már legálisan jöhetnek. Az első romániai nagyobb város, Nagyszalonta mindössze Románia nagyvárosainak főutcáin igazi népünnepéllyel köszöntötték az emberek az új esztendőt. Ezúttal az uniós csatlakozást is „megpecsételték”. 15 kilométerre helyezkedik el községünktől. Amennyiben Arany városában további új munkahelyek létesülnek, lehet, hogy többen Méhkerékről is oda járnak majd dolgozni. Abban is bízunk, hogy ottani üzletemberek nálunk vagy a sarkadi kistérségben fektetnek be, ami szintén előnyökkel járhat. Könnyebben ápolhatjuk a határon túli családi, baráti kapcsolatainkat. Az is jó, hogy megszűnik a vámellenőrzés, így építési anyagokat és egyéb termékeket akár Romániából is beszerezhetünk - részletezett Martyin Tivadar. A Romániában élőknek is nagy könnyebbséget jelent az ország uniós tagsága. Elég csuA magyarországi románság kétszer ünnepelt, szeretnének a közös ügyek motorjai lenni Kreszta Traján, a gyulai székhelyű Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke emlékeztetett, hogy a két ország kormánya között az utóbbi két évben hatékony együttműködés alakult ki A két kormányfő előtérbe helyezte a határokon átívelő kapcsolatokat, a régiók szerepét, s ez előrevetíti a lehetőséget, hogy Magyarország délkeleti része és a Temesvár-Arad- Nagyvárad közötti térség közösen pályázhat uniós forrásokra. Osztrák-magyar mintára a folyamat kezd kialakulni. Az országos román önkormányzat vezetése két hete találkozott Gémesi Ferenccel, a magyarországi kisebbségekért felelős szakállamtitkárral A vezető felvázolta a lehetőséget, hogy az országos önkormányzatok is pályázhatnak majd régiós forrásokra. Ez új lehető ség az országos önkormányzatok számára, melyek 2008 januárjától költségvetési szervezetté válnak. A gyulai román főkonzulátus megnyitása, Románia európai uniós bejutása új, közös együttműködésre ad lehetőséget - mutatott rá Kreszta Traján. A határok lebontásával, nemzetiségtől függetlenül, az állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhatnak a másik országba. A magyarországi vállalkozóknak garanciát jelent a tőkebefektetésre Romania európai uniós tagsága az ország bármely részében. — A magyarországi románok kétszer ünnepelnek -jelentette ki. Magyarország több mint két éve tagállam, így ezt az örömöt a románság kétszer éli meg. Továbbra is katalizátorok szeretnének lenni a kínálkozó projektek valóra váltásában. A budapesti együttes kormányülésen a ma gyarországi románság memorandumot adott át a román miniszter- elnöknek. Ez tartalmazza azokat a kéréseket, melyek fontosak a román kisebbségnek és a többségi társadalomnak. Kérték a Maroson lebombázott Szent Gellért-híd újjáépítését Magyarcsanádon. További igény a Battonya- Pécska vasútvonal helyreállítása, a határátkelőhelyek to vábbi bővítése és újak megnyitása- Az uniós tagság remélhető leg élénkíti a gazdaságot, a kereskedelmet, a két ország nemzetiségeinek életét — mondta Kreszta Traján. Kreszta Traján az elsők között gratulált Romániának. pán az uniós normáknak megfelelő kártyás személyi igazolványt kiváltani (mindkét ország határőrei megerősítették, hogy a hagyományos személyi igazolvánnyal nem, csak a kártyással lehet átlépni a két ország határát), nem kell a romániai kereseti lehetőségekhez drága útlevelet igényelni. Többen annak is örültek volna, ha meghallgat- tatásra talál az a kezdeményezés, amely szerette volna elérni, hogy Románia is csatlakozzon a közép-európai időzónához. Ezt a csillagászok javaslatára a román parlament elvetette. Igaz, vannak, akik éppen ennek örülnek. Szerintük ez azért jó, mert ha odaátról jönnek, nyernek egy-egy órát. Márpedig, akik iskolába vagy dolgozni érkeznek Magyarországra, azoknak fontos, hogy időben érkezzenek. Információink szerint a magyar-román országhatáron ösz- szesen mintegy 1000 román vámos munkahelye szűnt meg. Őket a román-ukrán, a román- moldáv határon foglalkoztatják tovább, illetve köztisztviselőknek képzik át. Románia gazdasága együtt fejlődhet az Unióéval A Gyulai Román Főkonzulátuson loan Fodoreanu főkonzul elmondta, országuk nagyon várta Románia uniós tagállammá válását Sokat dolgoztak ezért, valamennyi romániai párt is közreműködött abban, hogy bekövetkezhessen a csatlakozás. Az utóbbi időben még nagyobb gondot fordítottak az ország lakosságának tájékoztatására az uniós előnyökről és hátrányokról, így mindenki tisztában lehet azzal, hogy mit jelent a tagság. Sokat segítettek példájukkal az Unióba lépett országok, különösen Magyar- ország. Románia sokat tett azért, hogy európai színvonalú törvényeket alkosson. Áraik az energia, s az élelmiszerek területén uniós szintre emelkedtek. Megerősödött nemzeti fizetőeszközük, a lej és a gazdaság is lendületesen fejlődik. A lakosság vásárlóerejének azonban még nőnie kell A főkonzul országa uniós csatlakozásában első számú előnyként a biztonságot jelölte meg. Másodikként az európai szabad közlekedést hangsúlyozta, hiszen így széles körben lehet személyes tapasztalatokat szerezni és azokat Romániában ■ megvalósítani. Az i ország gazdasága erős európai t gazdaság ré- l szervé válik, I azzal 'együtt fejlődhet - mondta la- 1 púnknak I adott nyilatkozatában 1loan ' Fodoreanu. loan Fodoreanu: „Az első számú előny a biztonság.” Éjfél előtt Hanó Miklós átadta az EU-zászlót Arad városának és a megyének Talán 1989. december 22-én, a forradalom győztes napján sem volt annyi ember az utcákon Romániában, mint most, december 31-e estéjén - mondta lapunknak Jámbor Gyula, az aradi Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese. - Nem tudom, kimentek-e az utcára éjféltájt azok, akik megengedte optimisták hisznek a sorsfordulóban. hették maguknak, hogy 2000 euróért (a romániai átlagkereset mintegy tízszereséért) szilveszterezzenek. Ők már rég’ benne vannak a fejlett Európában. A sok kisember azonban nemcsak a koncertek, a beígért pazar (országszerte sok millió euróba került) tűzijáték, a sokfelé ingyen osztogatott pohár bor miatt kívánt tanúja lenni a nagy pillanatnak, hanem azért is, mert szeretné hinni, hogy az Unióban valóban kezd jobbra fordulni sorsa, s nem a nem is kevés euroszkep- lesz igaza, ula kifejtette, Aradon jóval éjfél előtt lehetetlen volt a város- és megyeháza épülete előtt felállított színpad kő zelébe férkőzni az iszonyú tő megben, amely nemcsak a teret, hanem az abba torkolló utcákat is kitöltötte. így a legtöbben legfeljebb a kivetítőkről láthatták, amint éjfél előtt pár perccel Hanó Miklós békéscsabai alpolgármester átadta a magával hozott EU-zászlót Arad városának és a megyének, s hogy az Arad megyei tanácselnök és Arad polgármestere örömmel lobogtatja. Aztán felcsendült az Örömóda, amely mostantól Romániának is himnusza.-Január másodika Romániában munkaszüneti nap, szerdától azonban neki kell látni a munkának. Mert igaz ugyan, hogy beléptünk, de sok mindenben még messze vagyunk Európától - zárta gondolatait Jámbor Gyula. A hajdan kiváltságos mezővárosi jogkörrel felruházott, a központi Hargita-hegység délnyugati előterében fekv ő Kápolnásfaluban az átlagemberek nem sokat tudnak a változásokról. A település híveit 12 esztendeje őrző Czikó László plébános leginkább a hagyományos székely faluközösség felbomlásától tart A falu lelki- pásztora azt sem rejtette véka alá, hogy ismeretei szerint leg jobban a parasztgazdaságok sínylik meg az uniós csatlakozást Szerinte az európai közösség alapvetően csak piacot „vásárolt” a 23 milliós Romániával Emellett a liberalizmussal és a globalizációval járó veszélyekre is figyelmeztetett a lelkek pásztora, aki amiatt is kesergett, hogy tavaly harmadát keresztelte, mint amennyit temetett-Az újtól alapvetően tartunk - mondta Lőrincz Melinda, a Lőrincz panzió családi vállal- kozást vezető üzletasszony. Hozzátette, hogy talán a gyermekeiknek jobb lesz, de ők egyelőre, mint falusi turizmussal foglalkozó vendéglátók, csak a meg szorításokat érzik. A mögöttünk hagyott esztendőben ugyanis közegészségügyi és a könyveléssel kapcsolatos reformok tucatjait kellett bevezetniük, ami nem kis adminisztrációs költséget és többletmunkát sózott a nyakukba. Kevésbé borúlátó Benedek G. István, a település polgármestere, aki elmondta, hogy az áruk szabad áramlásával megnyílik a piac, így a felfújt zöldségek és gyümölcsök a hipermarketek révén immár Erdélybe is betörnek. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hónapokban Székelyudvarhelyen, s Csíkszeredában is újabb hipermarketek nyitották meg kapuikat Kifejtette, a turizmus szempontjából közelítve az uniós csatlakozáshoz, valószínű, hogy újabb lehetőségek nyílnak meg Románia előtt. Emlékeztetett, a 2004. december 5-ei népszavazás eredményét Székelyföld magyarjai sosem feledik, s a most beköszöntött uniós csatlakozás sem teljes értékű kárpótlás. Az európai közösségen belül ugyanis magyar állampolgárként minden bizonnyal szabadabb mozgás, s nyitottabb lehetőségek állnának az erdélyi magyarok előtt. bővítés Eddig a román napszámosok feketén dolgoztak, ezután legálisan jöhetnek. Nem kerget délibábot a székelyföldi magyarság többsége, és keveset tudnak a változásokról. Beléptek az Unióba, de sok mindenben még messze vannak Európától. SORSKÖZÖSSÉGBEN SZOMSZÉDUNKKAL Egyelőre csak a megszorításokat érzik a falusi vendéglátók Erdélyben
