Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-02 / 282. szám
2006. DECEMBER 2., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A répatermelőknek sikerült elérniük, hogy támogassák újrakezdésüket Gráf József agrárminiszter egyeztetésre hívta az érintett gazdálkodókat a kábái cukorgyár bezárása kapcsán. Az előzményekhez tartozik, hogy a kártérítés, a 21 milliárd forint 15 százalékát ajánlotta fel a cukorgyár a termelők szerkezetátalakítására. Az agrárminiszter közbenjárásával a termelők által kért 30 százalékos kártérítési arányt végül 27 százalékban sikerült kialkudni. Ez az eredeti ajánlatnál mintegy 3,5 milliárd forinttal többet jelent a termelői körnek. A megállapodás értékét fokozza, hogy az EU-ban az eddig bezárt 20 cukorgyár közül ez a legmagasabb osztozkodási mérték - tudtuk meg Dominkó Sándortól, a Kaba-térségi Cukorrépa-termelők Szövetségének elnökétől. ■ Cs. I. Polgármesterek a kistérségért A szeghalmi választókerületet 13 település alkotja. Ezeknek a polgármestereit látta vendégül Szeghalmon a napokban Veress József országgyűlési képviselő (MSZP). A találkozón megbeszélték a térség és a települések fejlesztési lehetőségeit. Mindannyian ígéretet tettek arra, hogy a közös siker érdekében az elkövetkező időben szoros együttműködést alakítanak ki, mert előbbre lépés csak ösz- szefogással érhető el. ■ M. B. Erdős Norbert iskolatejet akar — A megye oktatási intézményeinek többsége részt vett az iskolatejprogramban az elmúlt esztendőkben. Az idei tanévet viszont a gyerekek már iskolatej nélkül kezdték — mondta Erdős Norbert tegnapi sajtótájékoztatóján. Békés és térsége fideszes országgyűlési képviselője szerint a negatív változást a tej maximált árának felszabadítása és a támogatás átalakítása okozta. Érthetetlennek nevezte, hogy a forgalmazók sem vállalják kapacitáshiányra hivatkozva a szállítást. ■ P. G. Békés nem lehet nyugodt gazdaság Minden mutató azt jelzi, utolsók közt kullog a megye Az iparban dolgozók tavaly hivatalosan 80 ezer forintot kerestek havonta. Ezt feltehetően feketén egészítette ki a munkáltatók egy része. Majd minden gazdasági mutatóban az utolsó helyen áll Békés megye. A fizetések szinte itt a legFélő, hogy ha Románia és Bulgária is belép január elsejétől az Unióba, még nagyobb lesz a nyomás. A szomszédos Temesvár és Arad megye egyre fejlettebb, amivel sem Szegednek, sem Kecskemétnek nem lesz könnyű felvennie a versenyt. alacsonyabbak az országban, s az egy lakosra jutó beruházásban is seregSok az álláskereső, alacsony a foglalkoztatottság Szempont Békés megyében Országosan Helyezés* a megyék közt hajtónak számítunk. GDP egy lakosra jutó értéke 2004-ben (ezer Ft) 1235 2021 17. Fekete G. Kata Aktivitási arány (%) 48,1 54,5 17. Foglalkoztatási arány (%) 44,1 50,5 17. Lehúzza a dél-alföldi régió átlaMunkanélküliségi ráta (%) 8,4 . 7,2 7-9. Bruttó átlagkereset (Ft) 127 639 159 423 17. gát Békés megye - derült ki tegNettó átlagkereset (Ft) 88 104 103 559 17. nap a Központi Statisztikai HiÁtlagnyugdíj (Ft) 60 822 67 994 18. vatal (KSH) elmúlt évről szóló Vállalkozói aktivitás 91 120 15. békéscsabai sajtótájékoztatóján. Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) 187 337 18. Bemutatták az új, 2005-ös évről * A mutatók csökkenő értéke alapján. FORRÁS: KSH szóló évkönyvet is. Elmondták, amióta Kecskeméthez autópálya vezet, a város dinamikusan fejlődik, Szeged most még stagnál, de hamarosan ott is felgyorsul a növekedés. Végh Zoltán, a KSH Szegedi Igazgatóságának vezetője szerint arra nem számíthatunk, hogy Békés megye utoléri a fejlett városokat, inkább azért kellene küzdenünk, hogy a leszakadást megái- ^ lítsuk. Most 1 ugyanis utol- sók vagyunk Nógrád és Szabolcs- Szatmár ^ megyével együtt. Nem valószínű, hogy repülőn szállítunk majd # — Békés megyében az autópálya a kulcskérdés — mondta Végh Zoltán. .4 KSH-igazgató szerint jó, hogy megépítetKell egy centrum, amelyik húzza a főbbiket — véli Végh Zoltán. ték a repülőteret a megyében, de nem valószínű, hogy a Viharsarokban termelt árut majd légi úton szállítják el. A szakember hozzátette: minden térségnek kell egy húzóváros. A Közép-békési Centrumot jó kezdeményezésnek tartja a szakember, mint mondta, a három város már olyan lakosságszámot tud felmutatni, amely a munkahelyteremtő cégeknek is kedvező lehet A sikeres uniós pályázatokhoz pedig még szélesebb körű összefogás szükséges. A KSH éves értékeléséből kiderül: Békés megye gazdasági adatai a megyék között a legrosszabbak közé tartoznak. Tavaly a nettó átlagkereset 88 ezer forint volt, ez jelentősen elmarad a 103 ezer forintos országos átlagtól. A mezőgazdaságban dolgozók nettó 76 ezer, az ipari munkások 80, a vendéglátósok 64 ezer forintot vittek haza egy hónapban. Tavaly év végén, több mint 21 ezer regisztrált munka- nélkülit tartottak nyilván a megyében, ez Békéscsaba lakosságának a harmada. Közülök ,8800-an már legalább másfél éve nem tudtak elhelyezkedni. 2005 végén Békés megyében több mint 38 ezer gazdálkodó szervezet működött, ebből 26 ezer egyéni vállalkozóként. Nagy részük, 41 százalékuk ingatlannal, gazdasági szolgáltatással, 15 százalékuk kereskedelemmel, 9,5, százalékuk mezőgazdasággal, 10,5 százalékuk iparral, építőiparral foglalkozott. A vállalkozások közel 73 milliárd forintot fordítottak megyei beruházásra, ennek 57 százalékát építés tette ki annak ellenére, hogy kevesebb lakás épült, mint 2004-ben. Békés megye az utolsó helyen áll a beruházások tekintetében. Míg országosan 337 ezer forint értékű beruházás jutott egy lakosra, nálunk ez a szám csak 187 ezer. Kanyargós úton nehéz az előzés NINCSENEK CSODÁK, éppen ezért az újságírók már meg sem lepődtek a statisztikai hivatal tegnap nyilvánosságra hozott, 2005-ös évről szóló adatait látván, miszerint bármelyik gazdasági mutatót is nézzük, megyénk a legutolsó helyen végzett. (Szerintem ezzel a Békés megyei átlagembereknek sem mondunk tűi nagy újdonságot.) Békésben a legkevesebb az átlagfizetés, itt a legkisebb az egy főre jutó beruházás, itt regisztrálták a legtöbb tartós munkanélkülit. Mindez annak ellenére így van, hogy kétségkívül látszanak a fejlődés nyomai, de ezek szerint' más megyékben ez jóval nagyobb és gyorsabb. Ezt szintén alátámasztják a statisztikai adatok, nem kell elutazni a nyugati határszélig, hogy saját szemünkkel lássuk. Amúgy is elég lenne csak Kecskemétig. Már persze, ha ez az utazás nem lenne legalább annyira veszélyes, mint amennyire lassú. na, tessék, mint mindig, most is az utakhoz, a megközelíthetőséghez, és persze a 44-eshez lyukadtunk ki. Nem véletlenül. Hiszen akár turistát akarunk idehozni, akár az itt előállított ipari, mezőgazdasági termékeket akarjuk elszállítani, hát még ha a logisztikában látjuk a jövőt (e három területről állítják, hogy Békés kitörési pontjai), használható utak kellenek. szintén tegnapi hír, ráadásul végre jó, hogy úgy tűnik, sikerül plusz másfél milliárdot kisajtolni a kormányból a 44-es autóút terveihez. A költségvetési bizottság legalábbis rábólintott. Ez persze még mindig csak terv lesz, a megvalósításig kanyargós még az út. Azon pedig nem csak az átlagautós, a megye sem lesz képes előzni. Jövőre közös intézmény a gyulai kistérségben Kétmilliárdért küzd a honatya útfejlesztés Pénzt a körforgalmakra, az M44-esre! A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás pénteki társulási tanácsi ülésén létrehozta január elsejétől a Gyulai Kistérségi Egységes Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Intézményt. A kistérségi társulás hat tagtelepülése közül Újkígyós döntési haladékot kért addig, amíg a parlament elfogadja a jövő évi költségvetést és ismertté válnak a számok. Három tagtelepülés - Gyula, Szabadkígyós, Lökösháza — szociális és gyermekjóléti szolgálati intézményeivel, feladatellátásaival teljes körűen csatlakozott, míg Elek és Kétegyháza négy feladatot vitt a közös társulási intézménybe. Esetükben ez a támogató szolgálat, a közösségi ellátás, a házi jelzőrendszeres segítségnyújtás, valamint a gyermekek átmeneti elhelyezésének feladata. Lebenszky Attila, a gyulai kistérség hivatalvezetője elmondta, a tagtelepülési intézményeknél, szervezetükben változás nem lesz, vezetőik maradnak, azonban a kistérségi egységes intézmény vezetői álláshelyét meghirdetik. Az új intézmény fenntartója a kistérségi társulás lesz. A kistérség a közös feladatellátással jelentős kiegészítő normatívához jut. ■ Szőke Margit Kétmilliárd forintot szavazott meg Békés megyének a parlament pénzügyi és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén Molnár László békéscsabai országgyűlési képviselő (MSZP) javaslatára. Ahhoz, hogy mindez a költségvetési törvénybe is bekerüljön, kell az országgyűlés többségi szavazata is.- A koalíciós pártok frakciói támogatták a javaslatot, így minden esély megvan arra, hogy a javaslatból pénz legyen — mondta lapunknak Molnár László. — Másfél milliárd forintból az M44-es gyorsforgalmi út nyomvonal-kijelölését, teljes tervezését elvégezhetnénk. A 2003-ban elfogadott gyorsforgalmiút-törvény szerint 2007-ig kell előkészíteni az M44-es fejlesztését, tehát az indítványomat ennek a törvénynek megfelelően nyújtottam be. Fontos, hogy a Kondoros-Tiszakürt közötti szakasz már meglévő tervei után a többi szakaszra is elkészüljenek az engedélyes tervek, hiszen csak ezt követően lehet tárgyalni a kivitelezés konstrukcióiról. A képviselő másik módosító indítványa alapján — melyet a költségvetési bizottság szintén támogatott - ötszázmillió forint jutna a Békéscsabát elkerülő út Dobozi úti és Békési úti csomópontjában a körforgalom kialakítására. ■ Nyemcsok László Mikola szerint a szakmai érvek nem elegendőek — Meg kell szervezni a tiltakozó mozgalmakat, mert szakmai érvekkel már nem megyünk sokra - ezt a megállapítást dr. Mikola István tette orosházi látogatásakor pénteken este. A Kinek fontos a beteg? című előadásában az orosházi kórház sorsa kapcsán arra biztatta a Fidesz egyik vezető politikusa a helyieket, hallassák a hangjukat. Mint fogalmazott, a gyógyítás iránti közbizalom megingott, az embereken csattan az ostor ismét. A hatalmat meg kell rendíteni, mielőtt véghez viszi a kórházliberalizációt. Úgy véli, az egészségügyi közvagyonért érdemes összefogni. ■ Cs. I. \ \ ' ♦ ) \ I ^ VARGA ■ OTTÓ Molnár László számít képviselőtársai szavazatára.
