Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 8., PÉNTEK járadék A számítás módja változik, de a korhatár 62 év marad. A munkáltatók inkább a béreket emelik, az önkéntes pénztári befizetés nem divat. Sokan az állami juttatásban bíznak, de akad, aki biztosítást is köti ÖSSZEKAPARHATJUK A NYUGDÍJUNKAT havi, negyed- vagy féléves és éves is. Lejáratkor - azaz amikor már nem fizetjük, hanem kapjuk a pénzt - a megtakarított összeget felvehetjük egy összegben, vagy választhatjuk a nyugdíjjáradékot, melyet a befizetett ősz- szeg és az éppen érvényes átlagéletkor alapján számítanak ki. — Én azért választottam a nyugdíjbiztosítást, mert az együtt jár az élet- és balesetbiztosítással, így a családomról arra az esetre is gondoskodtam, ha velem bármi történik - fogalmazott Sonkoly Mihály. A kondorosi személyszállítási vállalkozó azok közé tartozik, akik kevésbé bíznak az állami gondoskodásban, inkább más módon szeretnének takarékoskodni a jövőre. Vállalkozóként ebben kizárólag önmagára támaszkodhat, aki azonban alkalmazottként dolgozik, az jó esetben munkaadójától is várhat támogatást az előtakarékosság terén. A cégek ugyanis 1998 óta nálunk is köthetnek szerződést önkéntes nyugdíjpénztárakkal, s rendszeresen fizethetnek havi néhány ezer forintot alkalmazottaik egyéni számlájára. Békés megyében azonban kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább csak a nagyobb cégeknél találunk erre példát. A kétszáz embernek munkát adó Gyomai Kner Nyomda Rt.-nél - ahogyan azt Csíkné Tímár Éva gazdasági igazgatótól megtudtuk -, mindjárt a kezdetektől, azaz immár nyolc éve fizetnek önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást Alkalmazottaikat is ösztönzik a takarékosságra: úgy kötötték a szerződéseket a kiválasztott pénztárral, hogy a cég által befizetett néhány ezer forinton felül maguk a dolgozók is kötelesek saját számlájukra befizetni egy kisebb összeget. A gyomaendrődi példa azonban inkább az üdítő kivételek közé tartozik, megyénkben ugyanis a munkaadók többsége nem ad efféle juttatást. Ha többet tudnak adni alkalmazottaiknak, akkor ezt elsősorban készpénzben, azaz béremelésben, esetleg étkezési jegy formájában teszik. Lipták Judit Európa-szerte egyre kevesebb az aktív dolgozók és egyre több a nyugdíjasok száma. A szakemberek szerint, aki józanul gondolkodik, önmaga is gondoskodik idős napjairól.- Tudom én, hogy létezik nyugdíjbiztosítás, hiszen nem egyszer megkerestek már az ügynökök! Hallottam az önkéntes pénztárakról, sőt gyűjthetném a pénzt akár a párnám alatt is, ha volna mit! — fakad ki az 56 esztendős szarvasi férfi, aki egy helyi cég alkalmazottjaként minimálbérért dolgozik. Igaz, néhány tízezrest feketén is kap a zsebébe, de így is alig futja a bevétel a mindennapokra. A nyugdíjasévekre való spórolás a fenti példához hasonlóan sokak számára a filléres gondok miatt tűnik lehetetlennek. Bár kétségtelenül van némi igazság abban is, amivel a biztosító cégek üzletkötői gyakran érvelnek: a napi egy doboz cigaretta, a két üveg sör, s a fölösleges mobiltelefonálgatások árából sokan királyként élhet- nénéknöreg napjaikban. A nyugdíj-előtakarékosság- nak ma már igen sokféle formája létezik. Ami a kötelező részt illeti, jelenleg 8,5 százalékos a nyugdíjjárulék, ezt választásunk szerint utaltathatjuk kizárólag az állami nyugdíjkasszába. De dönthetünk ügy is, hogy csak a kisebb részét bízzuk az államra, a nagyobb részét pedig valamelyik magánnyugdíjpénztárra. Utóbbi megoldást egyre többen választják, a pályakezdő munkavállalók esetében pedig már kötelező is. A megye egyik legnagyobb munkáltatójánál, a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt.-nél a 650 alkalmazottnak több mint fele magánnyugdíjpénztári tag. Számos más - nem kötelező - mód is kínálkozik azonban arra, hogy A tapasztalt biztosítási üzletkötők azt mondják, a mi vidékünkön sokkal jobban megizzadnak egy-egy szerződésért, mint például a fővárosban. A nyugdíjbizto sítás és az önkéntes pénztári befizetés is adókedvezménnyel jár. zetés félretegyünk a későbbi évekre. Rakhatjuk a pénzt a bankba, vásárolhatunk értékpapírokat, de ha folyamatos, rendszeres járulékot szeretnénk, akkor elsősorban a nyugdíjbiztosítás, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári befi- között választhatunk. Mindkettő jelentős adókedvezménnyel jár, előbbinél a megtakarítás 20, utóbbinál 30 százalékát vonhatjuk le az adónkból. A díjfizetések gyakorisága lehet A nyugdíj mellett dolgozók Is fizetnek járulékot A jelenlegi szabályozás szerint, aki a nyugdíj mellett dolgozik, annak a béréből nem vonnak nyugdíjjárulékot. 2008-tól azonban, a többi munkavállalóhoz hasonlóan, nekik is be kell fizetniük a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot. Ennek fejében azonban nyugdíjuk is némileg emelkedik: minden 365. nap után a járulékalapot képező jövedelmük 0,4 százalékával növekszik majd a kézhez kapott nyugdíjuk. A megye összlakossága 389 590 fő Nyugdíjasok száma 105 028 fő Ebből öregségi nyugdíjas 77 452 fő Rokkantnyugdíjas 27 576 fő Átlagos nyugdíj összege 60 822 forint Az elkövetkező két évtizedben nyugdíjba vonulók korösszetétele (Békés megyében) 40-44 eves 22789 fő 45-49 éves 27 565 fő 50-54 éves 30 746 fő 50-59 éves 26 784 fő Változik a járulékszámítás, rosszabbul járunk Az özvegyek többet kapnak Két olyan nyugdíjasréteg is van, amely a korrekciós programnak köszönhetően januártól a jelenleginél magasabb járadékot kap majd. Tíz százalékkal nőnek az özvegyi nyugdíjak, s ugyancsak emelkedik az ellátás azoknál, akik 1988. január 1. előtt mentek nyugdíjba. A nőknél legalább öt, a férfiaknál legalább három százalék lesz az emelés. Azok a férfiak, akik 29 évnél többet dolgoztak, illetve azok a nők, akiknek 27 évnél hosszabb a szolgálati idejük, a pluszévekért pluszforintokat, évenként fél százalékos emelést kapnak. Az özvegyek átlagosan havi 4400 forinttal magasabb ősz- szegre számíthatnak, míg az 1988 előtt nyugdíjazottaknak átlagosan havi 3600 forinttal hoz többet a postás. A parlament novemberben döntött a nyugdíjrendszer néhány fontos elemének megváltoztatásáról. Az eddigi gyakorlat szerint a nyugdíjak kiszámításánál az 1988 óta eltelt évek bruttó keresetét vették figyelembe. Számoltak az inflációval is: az utolsó három év keresete teljes értéken szerepelt, a korábbi éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kellett felszorozni. A módszer egyik negatívuma, hogy igen nagyok a különbségek a különböző években nyugdíjba vonulók járadéka között. Aki például 2005-ben ment nyugdíjba, az jól járt, mert induló járadéka a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, míg a korábbi években nyugdíjazottak esetében ez átlagosan csak 64 százalék. Fontos változás, hogy 2008. január 1-jétől minden, a nyugdíj megállapításához figyelembe vett év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére valorizálják (azaz felszorozzák az eltelt évek inflációjával). Ugyanakkor a nyugdíj megállapításánál az eddigi gyakorlattól eltérően nem a bruttó, hanem a nettó béreket (az adókkal és járulékokkal csökkentett tényleges keresetet) veszik figyelembe. Az elemzők szerint ez a jelenlegihez képest legalább 7-8 százalékos nyug- díjszínvonal-csökkenést eredményez majd. Végeredményben tehát rosszabbul járnak mindazok, akik 2008-tól vonulnak nyugdíjba. Szigorodnak az előrehozott nyugdíj feltételei, és csökken a járadék összege Aki korábban kíván nyugdíjba menni, annak érdemes a szabályokat átnézni. A nők legkorábban 57, a férfiak 59 évesen vehetik igénybe az előrehozott nyugdíjat A nők sem járnak azonban sokáig jobban, ugyanis 2009. január l-jétől már az ő esetükben is 59 év lesz a korhatár. Napjainkban a tényleges nyugdíjazási életkor 58,6 év, a munkavállalóknak csak mintegy hat százaléka várja meg a 62 éves kort, a többiek előbb mennek nyugdíjba. Az előrehozott nyugdíjak összege 2008. januárjától havi 0,1-0,4 százalékkal csökken, attól függően, hogy hány hónap van még hátra a tényleges öregségi nyugdíjkorhatár (azaz a 62 év) eléréséig. Ha valaki az előrehozott nyugdíj mellett dolgozik és a minimálbérnél többet keres, a korhatár eléréséig szüneteltetik nyugdíjának folyósítását. í 1 Ellátottak Békés megyében
