Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-07 / 286. szám

GYÓGYÍTÁS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Táplálékkiegészítő adományt kaptunk Gerhard Stengeltől, a díszpolgártól Vétlen mérgezés életünkben mentés Az orvos felelőssége a tudatos, higgadt és gyors intézkedés Sclerosis multiplex: a felnőttkor egyik idegrendszeri megbetegedése A közelgő ünnepek alkalmá­ból ismét adomány jutott in­tézményünkbe. Ebben az év­ben betegeink táplálékkiegé­szítőt, munkatársaink édessé­get kaptak. Ezúton szeret­nénk köszönetét mondani Gerhard Stengelnek, Gyula város díszpolgárának az ado­mányért. Kórházunkban korábban és jelenleg is számos gyomor- és bélbetegségben (gastroente­ritis) szenvedő beteget keze­lünk, melynek során fontos hangsúlyt kap az antibioti­kum-kezelés mellett a kiegé­szítő (supportiv) terápia. Az anyagi források csökkenésé­vel ezek biztosítása egyre ne­hezebb. Az adományozónak kö­szönhetően 457 karton Medi­zinische Trackenhefe kapszu­lát kaptunk, amelyhez hason­ló készítményeket már koráb­ban is számos alkalommal al­kalmaztunk. Most lehetősé­günk nyílik új szer kipróbálá­sára, bízunk a betegek pozitív visszajelzésében. Munkatársaink örömmel fogadták az édességet, amely a Télapó-ünnepségek hangu­latát idézte Stengel úr jóvoltá­ból. Köszönettel, bízva a további sikeres együttműködésben. ■ A Pándy Kálmán kórház betegei és munkatársai Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu Dr. Zacher Gábor toxiko- lógus főorvos volt legutóbb a gyulai kórház tudomá­nyos előadója, akit dr. Vincze Gábor pszichiáter osztályvezető főorvos hí­vott meg és köszöntött kol­légái körében. Bár az elő­adás orvosoknak szólt, az egyszerű hallgató számára is rendkívül élvezetesnek és érdekesnek bizonyult. A toxikológia méregtan, mérge­ző anyagokkal foglalkozó tudo­mányág. Környezetünkben, élet­terünkben számos mérgező anyag található, a gyógyszerek is valójában akkor hatnak a cél­zott tünetekre, ha mellékhatása­ik vannak, ráadásul magunk is mérgezzük szervezetünket ki az életmódjával, ki háztartási bal­esetben, alkohollal vagy netán kábítószerrel. Évente 20-22 ezer beteget kell gyógyítani, éle­tét menteni a mérgezésekkel foglalkozó orvosoknak. Buda­pesten, a Péterffi Sándor utcai kórház toxikológiai osztályán sok esetet kezelnek sikerrel, persze kudarccal is találkoznak. Mint az előadó tájékoztatott, a betegek 30 százaléka súlyosnak minősül. A mérgezéses betegek sorában úgynevezett „népszerű­ségi listát” is felállítottak. Első helyre tolakszik a kábítószeres mérgezés, majd a szén-monoxid füstbelégzése követi, a marósze­rek ivása, az allergiás betegsé­gek, a klórgáz, a gombamérge­zés, az önakasztás és a méreggel élő állatok marása sem ritka. Gyakoriak a vétlen mérgezések, az észrevétlen füstszivárgás, a háziasszonyok óvatlan vegysze­res takarítása, az ételek nem megfelelő hűtése, tárolása, az összeférhetetlen gyógyszerek együttes szedése. „A magyar ember spájzol és elsőnek a szomszéd asszonyt kérdezi meg, hogy betegségtüneteire mit szedjen” - mondta az elő­adó, aki 22 éves gyakorlatával és országjáró tapasztalataival, nemzetközi tekintélyének meg­felelően jól ismeri az embereket. Rendkívül hasznosítható taná­csokat adott orvoskollégáinak, s felajánlotta segítségét gyógy­szerajánlási kétely esetén is. Igen nagy probléma a gyógy­szerek alkohollal való együttfo- gyasztása, különösen a nyugta­tok altatók, antidepresszánsok (kedélyjavító menedzsertablet­ták) túladagolása, amely veszé­lyes tünetegyüttesekhez, halál­hoz is vezethet. Felsorolta azo­kat a gyógyszerhatóanyagokat is, amelyekkel különösen csín­ján kell bánni. Mint mondta, a különböző időszakokban osztá­lyuk orvosai különösen jól is­merik mikor milyen ünnepek, diákidőszakok (gólyabál, érett­ségi, ballagás) következnek, hi­szen a 14-18 év közötti alko­holmérgezetteket is hozzájuk szállítják. Nem ritka a hétezre­lékes alkoholos befolyásoltságú beteg, aki mondjuk másfél liter vodkát fogyasztott fogadásból. A betegeket egy—másfél órán belül minden esetben ellátás­ban kell részesíteni azért, hogy maradandó károsodást ne szen­vedjenek, életben maradjanak. Ehhez a kellő anyagi támogatást nem kapja meg az osztály, így a betegek megmentésével ők is veszteséget „termelnek”. Toxikológiai osztály vagy ágy kevés kórházban van, ezért a sürgősségi betegellátás feladata a mérgezettek gyógyítása. A leg­fontosabb a beteg időben történő szakszerű szállítása, a mérgezés felismerése, szükség esetén se­gítség kérése, hánytatás, has­hajtás orvosi szén alkalmazása és a megfelelő helyre irányítása. A gyomormosást csak kivétele­sen indokolt esetekben szabad alkalmazni, ez az intézkedő or­vos felelőssége lehet. Tiszta tu­datú és szabad légúttal rendel­kező betegeknél alkalmazhatók bizonyos eljárások. A szakmai közönség részére nyújtott ismeretekkel most nem foglalkozunk, minden or­vos felelőssége, hogy ezekhez a tudnivalóhoz hozzájusson, s megfelelően, higgadtan, gyor­san döntsön az életmentésért! PÁNDY-GALÉRIA. Csontos Rozália naiv festő (közé­pen) kiállítását Kis-Pál Sándorné. az orvosi könyv­tár vezetője (bal oldalon) nyitotta meg. A kiállítást december 13-áig tekinthetik meg az érdeklődők, a Pándy-gaiériában. Támogatást kérnek egy műszerhez A gyűjtés a négydimenziós műszer megvásárlásához a Gyulai Kórház Szülészet- Nőgyógyászat Osztályáért Ala­pítvány segítségével történik. Az alapítvány bankszámlaszáma: 10700165-44021304-51100005. A hagyományteremtő adako­zás reményének folytatásában bízva kérjük a megye lakosságá­nak támogatását. ■ A sclerosis multiplex a felnőtt­kor egyik leggyakoribb ideg- rendszeri megbetegedése. Az ismeretlen eredetű betegség a központi idegrendszert káro­sítja oly módon, hogy az idege­ket borító velőshüvelyt (mye- lint) pusztítja. Következtében az érintett idegpályákban in­gervezetési blokk alakul ki. Az első tünet általában a látó­ideg-gyulladás. Felléphet zsib­badás, kettőslátás, végtaggyen­geség, mozgáskoordinációs za­var, vizelettartási nehézség, szexuális diszfunkció, hangula­ti labilitás, kóros fáradékony­ság. Az sclerosis multiplex nem minden esetben jelent rokkant­ságot, a szellemi képességeket általában nem, vagy csak eny­hén károsítja. Tény, hogy a be­tegek 10-20 százaléka, állapo­tuk fokozatos romlásával né­hány éven belül tolószékhez kö­tötté válik. Végleges és tökéle­tes gyógyulás nem, tüneti keze­lés, a betegség elhatalmasodá­sának lassítása lehetséges. ■ Igyekeznek segíteni a betegeken, önkéntes segítőket is képeznek. Ez a betegség nagy lelki és anyagi terhet ró az érintettekre és családjukra. A gyógyszerek mellett gyógyászati segédesz­közöket is be kell szerezni, amelyek nagy részén semmi­lyen támogatás nincs. 1989-ben alakult meg me­gyénkben az sm-betegek egyesü­lete, ma már közel százan tagjai a Békés Megyei Sclerosis Multip­lexes Emberek Közhasznú Szer­vezetének (székhelye 5700 Gyu­la, Késmárki utca 26/a. Mobilte­lefon: 06/70-369-4430. e-mail: vanagnes@t-online.hu, számla­szám: 104026234955555753551004). A betegek számát vidékünkön 200-250re becsülik. Nagy szük­ség lenne anyagi támogatásukra. Míg a mozgalmat Nadabánné Benyik Éva keltette életre, most is gyulai vezető, Ván Ágnes áll a megyei és az országos szervezet élén. December 9-én, szombaton szervezik évadzáró közgyűlésü­ket Békéscsabán 10 és 13 óra kö­zött az Orosházi út 32. szám alat­ti baromfi-feldolgozó ebédlőjé­ben. Itt is várják a jelentkezőket, sőt telefonon ekkor is érdeklőd­hetnek a 66/468-1940S számon. Nem felveszünk, hanem elbocsátottunk közel száz ápolót létszámstop Ma is érvényben, keserves és kedvezőtlen intézkedése a munkáltatónak a jól képzettek elbocsátása Egy félreértett hír alapján ápolók jelentkeztek mun­kára a kórházban, pedig a létszámstopra vonatkozó intézkedés még ma is ér­vényben van. Halmosné Mészáros Magdolna ápolási igazgató tájékoztatta lapunkat a valós helyzetről: — júniusban megjelent egy fi­nanszírozásról szóló kormány- rendelet, amely valamennyi egészségügyi intézményt vá­ratlanul és igen kedvezőtlenül érintett. Ezt megelőzően, ha az intézetek túllépték a megálla­pított 100 százalékos teljesít­ményt, még bizonyos arányban történtek kifizetések. Az új rendelet arról szól, hogy már 95 százalékos teljesítés felett nem kapnak pénzt. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy csök­kenteni kellett az ellátást, meg­jelentek a betegvárólisták. Ez­zel párhuzamosan a csökkenő forgalomhoz kellett alakítani a létszámot is. Elsőként július elején életbe léptettük a létszámstopot, így már a korábban jelentkező 30- nál több pályakezdőt sem tud­tuk alkalmazni. A további in­tézkedésünk a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoz­tatott munkatársak elbocsátá­sa volt. A humánerőforrás le­építését már a 2004-2005-ös Halmosné Mészáros Magdolna a kórház ápolási igazgatója nehéz szívvel intézkedett. évben elkezdtük a nyugdíjas munkatársak elbocsátásával. Ezt az ország több kórházában gazdasági okok miatt már jó­val korábban megtették. Egy munkáltató részéről ezek az intézkedések a legfájdalma­sabbak, senki sem tudja jó szívvel megtenni. Tizenkét éves ápolási igazga­tói gyakorlatom során még egy­szer sem éltem át hasonló ne­héz napokat, heteket, hiszen nekem kellett szembenéznem minden egyes munkatársam­mal, akit elbocsátottunk, fájó szívvel és együttérzéssel. Nehéz volt azért is, mert hosszú évek kemény munkájá­nak eredménye, hogy a Pándy Kálmán kórházban nincs ápo­lóhiány és igen jóképzettségű kollégák állnak a betegek ren­delkezésére. Kórházunk hírne­ve jórészt ennek is köszönhe­tő. Talán a lelkiismeretemet né­mileg megnyugtatja az a tény, hogy valamennyi kolléga el tu­dott helyezkedni, hiszen több­nyire fiatalokról volt szó, és az ország legtöbb intézetében va­lóban ápolói hiánnyal küzde­nek. Döntésünk helyességét meg­erősítette az ellátórendszer fej­lesztéséről készült törvényja­vaslat is. Ebből kitűnt, hogy a kórházi ágyakat országosan 11 százalékai csökkentették. Meg­határozták a kiemelt kórháza­kat és azok struktúráját. Természetesen örömmel vet­tük, hogy a megyei kórház is a kiemelt kórházak közé tartozik, viszont 230 aktív ággyal keve­sebb kapacitást határoztak meg számunkra. így a jelenlegi létszám elegendő a kialakuló új struktúránkhoz, további elbo­csátásokat nem tervezünk. Te­hát a hírből az valóban Igaz, hogy a fel nem vett pályakez­dők és az elbocsátottak száma közel 100 fő. A különbség csu­pán annyi, hogy sajnos nem fel­vételre várunk ennyi ápolót, hanem elbocsátottunk, így al­kalmazkodva az előttünk álló feladatokhoz. t t hi Dr. Zacher Gábor ki toxikológus is vérmintákkal. já ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom