Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-20 / 271. szám
2006. NOVEMBER 20., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A közéletből nem szállt ki váltott Végh László vízminőség-javításért, turizmusért dolgozik Végh László életfilozófiája egyetlen mondatban összefoglalható: „Ami nem fejlődik, az egyre kevesebbet ér, tehát mindig előre kell lépni.'’ Füzesgyarmat. százmillióból. Az önkormányzat rendszeresen nagy gondot fordít arra, hogy a városban minél jobb utakon közlekedhessenek az emberek. Idén eddig összesen több mint százmillió forintot fordítottak út és útalap építésére. Gádoros, intézményvezető. Komoly tervei vannak a gádorosi képviselő-testületnek a jelenlegi művelődési házzal. Hosszabb távon szeretnék az épületet közösségi színtérré, többfunkciós ingatlanná alakítani. Hogy ki töltheti be a Justh Zsigmond Művelődési Ház, Könyvtár és Közösségi Ház intézményvezető állását, arról decemberben döntenek a képviselők. Nagyszénás, olvasás. Olvassatok minél többet! címmel felhívást tettek közzé a nagy- szénási iskolások körében. A községi könyvtár pályázatára novemberben lehet jelentkezni. Zuberecz Andrásné könyvtárvezető elmondta, hogy ötfordulósra tervezik a játékot, ahol a diákoknak ismert regényből a tartalom megismerése után különböző kérdésekre kell válaszolniuk játékos formában. Tarhos. kilométerek. A tarhosi tanyagondnoki szolgálat működtetésére használt gépkocsi a tavalyi esztendőben 21 ezer 816 kilométert tett meg. A külterületeken a legfrissebb adatok szerint 142-en laknak. Szavazás az interneten Lapunk internetes oldalán egy hete arról kérdeztük meg Önöket, hogy az országgyűlés tárgyaljon-e a vasúti mellékvonalak további működésének lehetőségéről? Ezen a héten arról kérdezzük meg olvasóinkat, hogy miképp javulhatna a munka- biztonság? 1. A munkavédelmi és munkaügyi bírságok emelésével. 2. A munkahelyi érdekvédelmi szervezetek határozottabb fellépésével. 3. A munkáltató és munka- vállalói szemlélet formálásával. Klikkeuenek a www.bmmrlap.hu-ra! Tizenhat év után hagyta ott a politikát, de nem bánja. A helyi közéletből azonban nem szállt ki, egyesületi és alapítványi elnökként dolgozik, emellett „főállásban” a Csabatáj Zrt.-t vezeti, vagyis eredeti végzettségének megfelelően a mező- gazdaságban ténykedik Végh László. Nyemcsok László — A politizálással való szakítás nem vette el az étvágyát. Gombaleves, rántott köröm, túrós palacsinta, hétköznapi ebédnek elmegy.- Ha ebbe az étterembe jövök mindig ezt eszem. Egyébként pedig egyáltalán nem bánom, hogy felhagytam a közvetlen politizálással. Tizenhat évig voltam önkormányzati képviselő - kevesen mondhatják el ezt magukról Csabán -, hosszú évekig dolgoztam alpolgármesterként és országgyűlési képviselőként. Az országos politika annyiban érdekelt, hogy mit lehet ennek révén Békéscsaba fejlesztésére fordítani. — Milyen eredményeire a legbüszkébb, és mi tartozik a kudarc rovatba?- Nem akarom verni a mellem, hogy én bezzeg ezt meg azt kitaláltam, kilobbiztam, de tény, hogy számos dologban kezdeményezőként léptem fel. így a 44-es főút négynyomú- sításában Gyula és Csaba között, a békéscsabai elkerülő megépítésében, az inkubátorház, az ipari park, az Életfa Nyugdíjasház, a jaminai lakás- program, a kolbászfesztivál, a belvízprogram megvalósításában. Ide sorolható a stadionprogram, vagy a csabai repülőtér fejlesztésének elindítása is. Kudarc, hogy a piac működtetését nem sikerült a város számára jövedelmezővé tenni, illetve a lassúság miatt néhány programról lemaradtunk.- A mostani megbízatásait tekintve úgy tűnik, hogy önnél bizony a politika után is van Végh László 1964-ben szüleied Békéscsabán. Iskolái: Békéscsabán érettségizett, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát. EDDIGI ÉLETÚTJA: 1988-1994- ig a Csabatáj Szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője. 1990—2006-ig békéscsabai önkormányzati képviselő, (köz)élet. Milyen ügyekért dolgozik jelenleg?- Mindig úgy tartottam, hogy egyesületek, alapítványok mellé könnyebb csapatot, támogatókat szervezni, mint hivatalokhoz, hatóságokhoz. Ezért hoztuk létre a Békéscsaba Közterületeiért Alapítványt, és megvalósítottuk a Halászlányos kutat a Kossuth téren, az Angyalos kutat a Petőfi téren. Az alapítvány most azon dolgozik, hogy régi mozdonyból és két vasúti kocsiból álló, korabeli kávézót hozzon létre a belvárosban. Az Élővíz-csatorna rendbehozatalára Gyulával, Békéssel és a Köviziggel közösen megalapítottuk a Közép-békési Települések Vízvédelmi Egyesületét, melynek az előbbi egyesülethez hasonlóan az elnöke vagyok. Közel 400 millió forintot nyertünk az Élővíz-csatorna vízmi1994-2002-ig alpolgármester. 1998-2006-ig a Fidesz országgyűlési képviselője. Jelenleg a Csabatáj Zrt. elnöke. család: nős, két leánygyermek édesapja. hobbi: vadászat, sport. A Megyer Vadásztársaság titkára, a Békéscsabai Atlétikai Club ellenőrző bizottságának az elnöke. nőség-javító programjára, a beruházás most kezdődik. — Úgy tudom, ehhez egy másik projekt is kötődik. — Tíz román település önkormányzatával létrehoztuk a Malomcsatorna Egyesületet, melynek az alelnöke vagyok. A trianoni döntésig 140 kilométert tett ki az Élővíz-csatorna Békéstől Bökényig. Aztán négy kilométeren át betemették a csatornát. Most újra szeretnénk, ha a csatorna folyamatosan végig érne, és turisztikai feltárást is végzünk. Ehhez közösen pályáz^ tunk és pályázunk az Unió Interreg programjához. Főként jövőre, Románia uniós tagsága után lesznek komoly esélyeink a közös pályázatokkal. Kastélyokat, malmokat lehetne rendbehozni, bicikli- és lovasutakat építenénk ki, horgászok, vadászok, természetjárók és vízisportkedvelők terepe is lehetne az Élővíz-csatorna és környéke.- Hallottam, hogy a Csaba- tájnál sem nyugszik, leépít, illetve fejleszt egyszerre... — A veszteséges kertészeti és ipari tevékenységet valóban leépítettük, a növénytermesztésben viszont technológiai fejlesztéseket hajtunk végre. Ami nem fejlődik, az egyre kevesebbet ér, tehát mindig előre kell lépni. És ez nem csak a Csaba tájra igaz. glfllBlil Vállalnának-e munkátAradon? BENCZE LÁSZLÓ, KÉTEGYHÁZI KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTES:- Sokat lehet arról hallani, hogy milyen nagy léptekkel halad előre több romániai nagyváros, így Arad, Nagyvárad és Temesvár. Ennek ellenére én úgy látom, inkább annak van realitása, hogy a szomszédos országból jönnek majd ide munkát vállalni. Bár ha belegondolok, Székelyudvarhelyen magam is szívesen tanítanék, kipróbálnám az ottani életet. MIKLÓS GÁBORNÉ, BÉKÉSCSABAI NYUGDÍJAS: — Eddig a romániaiak dolgoztak nálunk kevés pénzért, így nem tartom valószínűnek, hogy ez a trend megfordul. Igaz, a határ közelében élők találhatnak jó állást akár Aradon is, de addig még el kell telnie egy kis időnek, amíg a magyarok nagy számban kerekednek fel, hogy oda járjanak dolgozni, noha Románia nyugati része igen erőteljesen fejlődik. KALÁN JUDIT, TARHOSI ISKOLATITKÁR:- Attól tartok, hogy a nagy versenyben nálunk egyre rosszabbra fordul majd a helyzet, így azt sem tartom kizártnak, hogy a jobb megélhetés miatt pár év múlva már járnak majd át szakképzett magyarok dolgozni Aradra, Nagyváradra. Én magam semmi pénzért nem mennék, de akit a szükség igazán rákényszerít, az könnyen veheti a cókmókját, és kelet felé indulhat aCs. Á. Kedvenc hobbija a vadászat és a sport Jó hangulatban ünnepeltek az idős lakók A működőképesség határán a művészeti iskolák változás Jövőre akár húszezer forinttal is csökkenhet az egy tanulóra jutó támogatás Kettős ünnepet tartottak nemrégiben Szeghalmon, az Esthajnal Alapítvány Idősek Otthonában. Az intézmény hét évvel ezelőtt, novemberben alakult, az idősek világnapja pedig októberben van. A születésnapot és az idősek világnapját immár hagyományosan mindig egy rendezvény keretében ünnepük az otthonlakók. Az idei eseményre meghívták a békéscsabai Fília Idősek Otthona dolgozóit is. Az ünneplőket Tarné Kondacs Katalin intézményvezető köszöntötte. Fekete László és Domokos Imréné saját verseit mondta el. A rendezvényen az élőzenét Bartis Márton önkormányzati képviselő biztosította. ■ M. B. Már az elmúlt két esztendő megszorításai is a működőképesség határára szorították a művészeti iskolákat. A jövő pedig még bizonytalanabb tűnik. Papp Gábor- Hazánk jövő évi költségvetésének tervezetében a csoportos képzési forma - így a tánc, a képző- és a színművészet — egy főre jutó évi támogatásának értékét a korábbi 59 ezer forint helyett 40 ezer forintban határozták meg. A változtatás a művészeti iskolák működését tenné lehetetlenné, illetve irreálisan nagy terhet róna a gyermekek szüleire — mondta lapunknak Szabó Csaba, a me- zőberényi Leg a Láb Művészet- oktatási Intézmény vezetője. - Mindez gyökeresen ellentmond az esélyegyenlőség oly sokat hangoztatott elvének, hiszen sokan nem tudnák vállalni a megnövekedett terheket, és az is nagyon valószínű, hogy a települések sem tudnák pótolni a kieső összeget. A szakember jelezte, a művészeti iskolák felszámolása még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is végzetes hiba lenne, hiszen ezzel óriási értékek pusztulnának el, és kulturális életünk oly mértékben elszegényedne, amely a későbbiekben nem, vagy csak nagy áldozatok árán, magas költségekkel lenne korrigálható. Hozzátette, hogy az alapfokú művészeti nevelés ! nem pusztán Szabó Csaba: Végzetes hiba lenne az iskolák megszán- , tetése. a szakmai képzést jelent, hanem a napjainkban különösen felértékelődő érzelmi nevelést is. Az ifjúságvédelemben szintén fontos szerepet játszik, hiszen ezek a közösségek megóvják a fiatalokat attól, hogy rossz útra térjenek. Mindemellett ezen iskolák művészeti csoportjai a települések kulturális életének szerves részei. Azontúl, hogy műsoraikkal a helyi rendezvények programját színesítik, méltán képviselik városukat vagy községüket a térségi és országos rendezvényeken, külföldi művészeti fesztiválokon. Hazánkban a művészetoktatás évszázados hagyományokra tekint vissza. A tánc-, a képző- és a színművészet sokáig a köz- művelődés területén belül működött magas színvonalon, majd a kilencvenes évek második felétől csatlakozott az alapfokú művészetoktatás rendszeréhez. így lehetővé vált, hogy a részvételt ne a gyermek szüleinek anyagi lehetőségei határozzák meg. Sok iskola jött létre, amely felvállalta a hátrányos helyzetű, kistelepülések gyermekeinek magas színvonalú művészeti nevelését.
