Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-05 / 234. szám

2006. október 5., csütörtök *, 7 BÉKÉS MEGYEI AGRÁR Magyar mogyoró, olasz csoki Egy kultúra kitörése határon innen és túl - A türelem meghozza gyümölcsét Ma még Olaszországban kerül rá a csokimáz a körösújfalui mogyoróra. Még egy évtizeddel ezelőtt nem­igen hallottunk mogyoróültetvény­ről, főleg nem Békés megyében. Ma viszont már itt és a környező településeken megközelítőleg 65 hektáron termelik ezt az értékes héjas gyümölcsöt a kultúrát meg­honosító Kincses István, Körös­újfalu polgármestere jóvoltából. Megyénkben egy tucatnyian csat­lakoztak a kezdeményezéshez az elmúlt években. Az ötletgazda szerint azonban ez még mindig nem elég. Miért is? — kérdeztük. y^'fcAz elmúlt évben már üzem- bj helyeztük a mogyoró­ig^famolgozó üzemet, amit családi eitleIkozásban itt építettünk fel Körösújfalun. Jelenleg is csak egy műszakban dolgozunk, ami kilenc főnek jelent állandó munkalehetőséget, tehát a dup­la mennyiségre lenne szükség ahhoz, hogy teljes kapacitással dolgozzunk. Igény van a mo­gyoróra itthon, és úgy tűnik, a jövőben külföldön is, így nin­csenek értékesítési gondjaink, ezáltal a termelőnek sem lehet, hiszen minden mennyiséget fel tudunk vásárolni.- Tehát ön a biztos piac le­hetőségét felkínálva biztatja a termelőket, hogy vállalkozza­nak többen a termelésre. — Igen, mert ennek a nö­vénynek - úgy gondolom - van alternatívája, egyre több helyen keresik az ízes, zama­tos, magas olajtartalmú ma­gyar mogyorót, amit össze sem lehet hasonlítani például a Tö­rökországban megtermelt mo­gyoróval. Jelenleg is folynak ez irányú tárgyalások Romániá­val, ahol a közelmúltban sike­res bemutatót is tartottunk, és Horvátországgal, ahol ugyan­csak ígéretes az üzleti kapcso­latunk alakulása. Pillanatnyilag a 35 százalékos védővám miatt nem jutottunk dűlőre, de úgy gondolom, ez a probléma az Unióhoz való csatlakozás után megszűnik. Abban reményke­dem, hogy a támogatásban is­mét helyet kap ez a kultúra, és így lehetőség nyílik újabb ültet­vények létrehozására. Tudom, a telepítés költsége nem kevés, és az 5 év termőre fordulási idő sem, de ha valaki erre szánja a meglevő termelésből kivonható tőkéjét, akkor hosszú távra megalapozhatja bevételét, mert ez a növény 30-35 évig terem, ami bizony nem kis idő. — Milyennek látja az idei ter­mést?- Jobbnak mint a tavalyi, mivel a szedést már megkezd­tük a betakarítógéppel, s máris úgy tűnik, legalább 20 száza­lékkal nagyobb mennyiségre számíthatunk a múlt évinél, és ami nagyon fontos, a minősége sem rosszabb. — Mit hozhat ma egy hektár mogyoró? Ez talán a legfonto­sabb kérdés.- Mint ahogy már említet­tem, 5 év után fordul termőre, de már a negyedik évben is megmutatja magát, addig ter­mészetesen ápolni kell, met­szeni, koronát alakítani, s a nö­vényvédelmet ellátni stb. Ezt követően már minden évben többet ad. Az én ültetvényem már nyolcéves, és átlagosan nyolc kiló mogyoró termett raj­ta fánként, ami azt jelenti, hogy egy hektár mogyoró hozhat egymillió forintot évente.- Természetesen ebből le­jön a betakarítás és az éves gondozás költsége, de ez már nem akkora összeg, hogy ne érje meg ezzel foglalkozni. Tu­dom, hogy a telepítés igen ko­moly költsége mellett nehéz ki­várni ezeket az éveket, de ha valakinek van szabad tőkéje, érdemes belevágni és foglal­kozni vele.- Látom, ezekben a kis cso­magokban - amik egyébként nagyon elegáns kiszerelésben kerültek elénk — van a csokolá­déval bevont mogyoró. Ez a fel­dolgozás hol és hogyan történik?- Az elején kezdem: a fel­szedést én vállalom, ezzel gondja nincs a termelőnek, hi­szen a mogyoró beérik és le­hull a fáról. Szedés után beszál­lítom az üzembe, és itt történik a tisztítás, a válogatás, a törés és a szárítás, majd nagyobb ki­szerelésekben jelenleg Olaszor­szágba szállítjuk. Ott megkapja a csokibevonatot, majd vissza­kerül hozzám, ahol igény sze­rint ismét én csomagolom.- Nem lenne egyszerűbb, ha itthon történne az a művelet is, amiért olyan sokat kell utaz­tatni a mogyorót — gondolom — nem kis költséggel?- De igen, a jövő terve ez. Erre készülünk és úgy gondo­lom, talán akkor lesz teljes ez a vertikum. A csokoládébevo­natot elkészítő gépsor beruhá­zása számításaim szerint egy év alatt megtérülhet. Mindkét növénnyel itthon van Nemcsak a neve miatt üdvözlik is­merősként Békési Zoltánt, a Syngenta Seeds Kft. Békés-Csong- rád megyei területi képviselőjét, hanem az NK hibridek és fajták erényei és eredményei jóvoltából. Bár a Hidasháti Gazdanapon csak kukorica-hibrideket mutatott be, a megjelent gazdák többsége a cé­get napraforgó hibridjei révén is partnerének tudhatja. ;e az egyébként piacvezető írepre is utalt Békési Zoltán rámutatva, hogy az elmúlt év- az ország napraforgó ve­tésterületének több mint felén a megbízható NK Brio, Arena PR, Alexandra PR, és NK Ferti termett. A kukorica fajtasor ismerte­tése kapcsán rámutatott, hogy a nemesítőmunka eredmé­nyességét bizonyítja a folya­matos megújulás, melynek leg­utóbbi termékei az időjárási körülményekhez kiválóan al­kalmazkodó hibridek: az NK Lemoro, az NK Altius, az NK Thermo, és az NK Cisko. A középkorai éréscsoportba sorolt NK Lemoro (FAO 350) az új generációs hibridek kép­viselőjeként Magyarország va­lamennyi kukoricatermő-terü- letén eredményesen termeszt­hető, jó alkalmazkodóképessé­gét a gyors korai fejlődése is se­gíti. Kis vegetatív tömege bizto­sítja, hogy képződő szártömeg könnyen eltüntethető. Ugyanebbe a középkorai éréscsoportba sorolják az NK Thermo (FAO 370) hibridet is. Zöld száron érő csövei, korán felnyíló csuhélevelei a gyors, in­tenzív vízleadást segítik, így a gazdálkodók nagyobb szabad­ságot élvezhetnek az utóvete- mény kiválasztásában. Az NK Thermo már bizonyított, hi­szen 2005-ben 3. helyen vég­zett az OMMI kísérleteiben. Középérésű hibrid az NK- Cisko (FAO 430), amelynek rendkívül gyors korai fejlődése különösen a száraz évjáratok­ban segíti a növényt. A talaj ta­vaszi induló vízkészletének jobb hasznosítása, korábbi vi­rágzása előnybe hozza a hibri­det, ami végül magas termésho­zamban realizálódik.Gyors víz­leadása következtében a nagy termést nem terheli a nagy szá­rítási költség. Korábban beta­karítható, mint a FAO 400-as hibridek zöme, így van idő az őszi talajmunkák elvégzésére. Az NK Cisko a legnagyobb ter­mőképességű FAO 400-as hib­rid, ezt bizonyították a nagy­üzemi eredményei, és az is, hogy 2005-ben ez a hibrid vég­zett az első helyen az OMMI kí­sérleteiben! A termesztők bát­ran alapozhatnak rá! Ágazatértékelő beszélgetés A Csabai Kolbász fesztivál apropóján A Békés Megyei Agrárkama­ra a fesztivál kezdete óta vál­lalja a sertéstenyésztéshez kapcsolódó szakmai prog­ram szervezését. Békés me­gye kedvező termőhelyi adottságaiból adódóan gabo­natermesztő övezet, melyre tradicionálisan kötődő ab­rakfogyasztó ágazatok - ilyen a sertéstenyésztés is - épül­tek. Nem véletlen tehát, hogy a Csabai kolbász, a Gyulai kolbász, a Pick szalámi föld­rajzilag a Békés-Csanádi löszháton vált hungarikum- má. Sajnos a rendszervál­tást követően a sertéstartás országosan és megyei szin­ten egyaránt jelentősen le­csökkent. Míg 1980-ban országosan kö­zel 9 millió db sertés volt - a megyében 930.000 db -, addig 2006-ban országosan már csak 3.800.000 db - a megyé­ben 370.000 db. Még jellem­zőbb az az adat, hogy a vágó­állat-termelés csak a sertés- ágazatban 1985-ben 1.326.000 tonna volt, napjainkban alig haladja meg az évi 600.000 tonna mennyiséget. Végezetül Magyarországon az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás 2003-ban a KSH szerint 27,5 kg volt, ez hajszálpontosan az 1965. évi fogyasztással azo­nos. A jelenlegi 1 főre jutó ser­téshúsfogyasztás alig több mint 1956-ban, amikor az 1 főre jutó fogyasztás 21,9 kg-ot tett ki. Mára már a fogyasztási szo­kások is átalakultak - más for­rásokból is kielégítjük húsfo­gyasztási igényeinket -, de a sertéságazat a piaci lehetősé­gekre (hazai fogyasztás, ex­port) épül és épülhet. Az ágazat helyzetét részlete­sebben elemző rendezvényre a Sertéstenyésztők Fórumára ez­úton hívjuk meg az érintette­ket a mellékelt programajánló­val. MEGHÍVÓ A Békés Megyei Agrárkamara tisztelettel meghívja Önt a Csabai Kolbászfesztivál kapcsán megrendezésre kerülő SERTÉSTENYÉSZTŐI FÓRUMRA. Időpont: 2006. október 19. (csütörtök), 10.00 óra Helye: megyeháza nagyterme (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.) Program 10.00—10.10 Megnyitó Gábel István titkárhelyettes, Békés Megyei Agrárkamara 10.10—10.50 Az állattenyésztés, ezen belül a sertéstenyésztés jelene és jövője, fejlesztési iránya. Előadó: Benedek Fülöp szakállamtitkár, FVM 10.50-11.20 A sertéstenyésztés 2005-2006. évi helyzetének értékelése Előadó: dr. Zádori László elnök, Terméktanácsok Szövetsége 11.20— 12.00 Kérdések, vélemények 12.00-12.20 Szünet 12.20- 12.50 A húsvertikum kilátásai Előadó: dr. Szerdahelyi Károly igazgató, Országos Húsipari Kutató Intézet 12.50—13.10 Pályázati, támogatási lehetőségek Előadó: Törökné Rácz Erzsébet titkár, Békés Megyei Agrárkamara 13.10-13.30 Kérdések 13.30- Sertéstenyésztési verseny eredményhirdetése, díjak átadása 13.50- Vendéglátás (sült kolbász) A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Békés Megyei Agrárkamara Gábel István Itt a kombájn, ott a traktor dolgozik Őszi nagyüzem a Telekgerendási Földművelők Szövetkezetében - megkezdik a kukorica betakarítását, javában tart a talajművelés és a vetés Megkezdték az őszi búza vetését a telekgerendás! földeken is. Ez a gép egy nap száz hektárt is képes bevetni. Egymást érik a határban az őszi munkákra kivezényelt gé­pek megyeszerte, amelyek nem ritkán a tábla egyik végén a betakarítást végzik, a mási­kon már a talajmunkákba kezdtek, míg a szomszédban mérföldbe kerülnek a kalászo­sok magvai. Telekgerendáson a héten végeztek a napraforgó aratásával, s javában tart a búzavetés. Van honnan venni a szaporítóanyagot: a gazda­ság negyven éve saját magát látja el búzavetőmaggal. No és még sok mást... A körülményekhez képest elfo­gadható, a várakozásokat vi­szont alulmúló - 2,8-3 t/ha - termésátlaggal zárták a napra­Lorincz József főmezógazdász. forgó aratását, amely a tavaszi belvízborítás miatt hozott szeré­nyebb eredményt, ugyanis volt, ahol késleltette az olajos növény vetését, de volt olyan parcella is, ahol nagyobb területen meg is hiúsította azt. A betakarítással párhuzamosan folyó őszi talaj­munkáknak túlvannak a felén, mintegy 800 hektárt szántottak ár fel, s kezdődött el a magágy- készítés és indult meg a vetés is - tájékoztatta Agrárhíradónkat Lőrincz József főmezőgazdász, aki a búzavetés apropóján a ke­nyérgabona nyári betakarításá­ra utalt. Mint elmondta, az 1100 hektáról learatott búza a gyen­ge-közepes termés ellenére jó növénynek bizonyult, ugyanis a kisebb termés hatására nőtt az ára. Már 3000 forint körüli brut­tó árakról is hallott a telek­gerendási szakember. A jó ho­zam reményében mindenki bú­zát akar vetni, amit az is jól ér­zékeltet, hogy már két fajtából el is fogyott a készlete a nagy múltú vetőmagtermesztő gaz­daságnak. Igaz, hogy csak az idén mutatkozott be a GK Bé­kés, mégis elvitték az utolsó sze­mig a GK Kalásszal együtt. Fel­dolgozás alatt és raktáron van azonban még a GK fajták közül az Élet, a Petur, az Ati és a Csongrád. Jelenleg egy 900 ton­nás megrendelésre készítik elő a búzavetőmagot. A napokban fo­gak hozzá a kukorica aratásá­hoz, amelynek munkálataihoz jó szövetségest találtak. Lőrincz József szerint a vízleadásban legjobb partner a — múlt hét vé­géig — a „szeptemberi szép ősz” volt. Egyelőre megússzák a szá­rítók csúcsra járatását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom