Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-04 / 233. szám

2006. OKTOBER 4. SZERDA BfctlBWÄi (vA7nA^IAfv l < v. \ i r Uj gyártelep ad munkát a miskolciaknak ÖTEZER FŐNEK munkát bizto­sító gyártelep megépítését tervezi Miskolcon az Amidőn Kft. A beruházás értéke százmillió euró. Az Amidőn öt létesítményt, egy almazselégyárat, egy gyógyszeralapanyag-gyárat, egy bioerőművet, egy bio- etanol-üzemet és egy logisz­tikai központot építene fel. Kevesebb a regisztrált álláskereső csökkent a regisztrált állás­keresők száma szeptember­ben. Az egy évvel korábbi­nál 22 900-zal kevesebb, összesen 378 275 álláskere­sőt tartottak nyilván a mun­kaügyi központok. A Winterthurhoz mennek az atlaszosok A winterthur Biztosító Zrt. vette át október elsejétől a QBE Atlasz Biztosító Zrt. 1100 életbiztosítási szerző­dését. A Winterthur válto­zatlan feltételeket biztosít az ügyfelek számára. A BUX-index 2006. október 3-án 21 200 ................15.30, a New York i tő zsde nyitása 21100_________ Tf,___ 09.0 0 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEKO ma&m « Exbus 124 +3,33 1 Pannonplast 3 460 +1,47 7 Egis 29 800 + 1,19 270 Fotex 566 +0,53 117 Démász 19 690 +0,23 51 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részmi utoteóáíiFts vmihm mm f? Borsodchem 2 880-1,71 1397 OTP 6630-1,62 4307 Mól 19205-1,41 5 552 MTelekom 863-0,80 1800 Richter 44005-0,67 1081 A BUX-index az elmúlt napokban 23400 ?? finn 22 200 22190 21 R00 21972^. 2i400 21355 y 219/0 'ti 21755 21000 21362 20 600 _ pont 09.22 09.25 09.26 09.27 09.28 09.29 ■HP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. október 3-án. €/Ft $/Ft ▲ €/$ t 1 8888888 275,10 215,95 1,27 +1,70 Ft +0,27 Ft Ocent Hiánycikk az ajtó, ablak építkezés Akár négy-hat hetet is kell várni az építőanyagokra Kockázatos elmulasztani az iparűzési adó befizetését Az elmaradt nyári pangás miatt hiánycikké váltak egyes építőipari termé­kek. Elsősorban az ajtók­ra és ablakokra kell sokat várni, mert a panelprog­ram miatt egyszerre ér­keznek a megrendelések. Tóth Marcella Négy-hat hetet is kell várni a kül­ső nyílászárókra az építkezőknek - mondta el érdeklődésünkre Prohászka Rajmund, a MATA Ajtó-Ablak Egyesület elnöke. A nyílászáró ugyanis hiánycikké vált szeptemberben, a várakozá­si idő a múlt hónapban elérte a hat-nyolc hetet. A vásárlói láz no­vemberre várhatóan lecseng, ak­kor három-négy hét alatt lehet ajtóhoz, ablakhoz hozzájutni. A szakember szerint a szep­tember-október amúgy is a leg­erősebb két hónap a külső nyílás­zárók piacán. Erre még ráerősí­tett a panelprogram, amelyet ki­használva most egyszerre sokan kívánják a hideg időjárás előtt ki­cserélni az ajtókat, ablakokat. A nyílászárók idén átíagosan 12-15 százalékkal drágultak, első­sorban azért, mert az üveg ára öt­ven százalékkal emelkedett. Ezenfelül a többi alapanyag, a vas- és acélszerkezetek, az alu­mínium és a PVC is drágult. Ezek döntő része importból származik, így a forint árfolyamának romlá­sa is kedvezőtlenül befolyásolja az árakat. Ez indokolta az idei ár­emelések közel kétharmadát. Nehéz megjósolni, hogy a jövő év­ben mennyivel kerülnek majd többe a nyílászárók. Azt viszont Hetekig üresen tátonghat az ablakok helye az építkezéseken Védjegy a kiváló minőségű termékeknek szeptember közepétől a Ki­váló Építési Védjeg)' segíti a vevőket abban, hogy' min& ségi építőanyagokat vásárol­hassanak. Egyelőre három cég tizenegy terméke viselheti a védjegyet. Az építőanyag­piacot elárasztó kétes eredetű és minőségű áruk miatt hozta létre a Magyar Építőanyag­ipari Szövetség a védjegyet. A kiváló minősítés öt évig ille­ti meg a terméket, ha időköz­ben nem romlik a minősége. már most tudni lehet, hogy még októberben további tíz százalék­kal emelkedik az üveg ára. A tégla is hiánycikk lett szep­temberben. Hosszas utánajárás­sal egy-két nap alatt is be lehet szerezni a falazóelemeket, de az sem ritka, hogy kettő-négy hetet kell várniuk az építkezőknek. A tégla idén 5-10 százalékkal drá­gult, jövőre az infláció mértéké­nek megfelelő áremeléssel szá­molnak a gyártók - mondta el érdeklődésünkre Antoni Péter, a Raab Karcher Budapest Tüzelő- és Építőanyag-kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója. Faanyagokból sincs elegendő mennyiség a piacon, s ez felsró­folja az árakat. Amíg az év elején még a tetőszerkezethez szüksé­ges faanyag köbmétere harminc­ezer forint volt, azt ma jó, ha öt­venezerért meg lehet vásárolni. A kőzetgyapotot sem biztos, hogy azonnal be lehet szerezni. A várakozási idő azért is növe­kedett meg az egyes építőanya­goknál, mert az év első fele gyen­ge volt. A piac szereplők arra szá­mítottak, hogy a nyáron is pangás lesz, ezzel szemben megnöve­kedett a kereslet. Antoni Péter szerint azonban nem beszélhe­tünk pánikszerű hiányról. Ha valaki nem ragaszkodik egy konkrét márkához, akkor akár egy-két héten belül is megkap­hatja a keresett terméket. Összességében 4-5 százalékkal drágulhatnak jövőre az építő­anyagok. Ennél sokkal nagyobb mértékű emelkedésre nem na­gyon kell számítani, mert a szak­emberek szerint az építőiparban kisebb visszaesés vagy stagnálás lehet. Monetary - közgazdálkodj okosan országos játék Újra indul a Magyar Nemzeti Bank vetélkedősorozata A tavalyi év sikere után újra el­indítja középiskolásoknak szóló vetélkedősorozatát a Magyar Nemzeti Bank. A Monetary - közgazdálkodj okosan nevű megmérettetés célja az, hogy mi­nél többekkel megismertesse a jegybank működését, tevékeny­ségét, továbbá hozzájáruljon a diákság általános pénzügyi is­mereteinek fejlesztéséhez. A versengés online selejtezőkből, regionális elődöntőkből, s a bu­dapesti döntőből áll. Az ország bármely középiskolájának ta­nulói jelentkezhetnek, négyfős csapatokat alkotva. A tét idén sem kevés. A meg­szerzett hasznos ismeretek mel­lett a legjobbak egymillió, 750 ezer és 500 ezer forinttal lehetnek gazdagabbak. A Monetary - közgazdálkodj okosan már az első alkalommal rendkívül sikeres volt, hiszen több mint 250 csapat, azaz ezer diák nevezett a versenybe. A ko­rábbiakhoz hasonlóan most is saját internetes felülettel jelenik meg a játék, amely nemcsak a je­lentkezéshez és a versengéshez elengedhetetlen információkat gyűjti össze, hanem ott zajlanak majd a selejtező fordulói is. A webhely, ahol mindez elér­hető: www.monetary.mnb.hu A Magyar Nemzeti Bank vál­lalt célja, hogy törvényben rögzí­tett alapfeladatai mellett köze­lebb hozza az intézményt az em­berekhez, megértesse és elfo­gadtassa a jegybank működését, A jegybank 2004-ben nyitotta meg Látogatóközpontját, ahol azóta több mint százezren is­merkedtek meg az MNB tevé­kenységével, történetével, a Monetáris Tanács működésé­vel, vagy például az euróval. A jegybank felsőoktatási intéz­mények tanulóinak szintén minden évben meghirdet köz- gazdasági témájú esszépályá­zatot. A középiskolásoknak 2006 januárjában indított elő­ször vetélkedőt. A versengés ja­nuárban indult, és a csapatok három fordulón keresztül jut­hattak el a döntőbe. A vetélke­dőt a győri Révai Miklós Gim­názium AgyonCsapat nevű gárdája nyerte, a csapattagok­és növelje a nagyközönség pénz­ügyi tájékozottságát. Az MNB évek óta szervez a lakosságnak, azon belül is különösen a diák­ságnak szóló, a pénzügyi kultú­ra fejlesztésére Irányuló progra­mokat, amelyeknek kiemelt ré­sze az immár másodszor kiírt Monetary. Bencze Zsolt, Csató László, Pongrácz Bálint, Vida Nikolett Dalma, felkészítő tanáruk Boros Tamás. Második helyen végzett az egri Fej vagy írás csapat, a Neumann János Középiskola társulata. Tagjai: Bársony Gábor, Gál Zsombor, Orbán Krisztina, Pejkó Tamás, felkészítő tanáruk Király Sándor. Harmadik lett a Közgarázd-ászok csapat a Körösy József Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépis­kolából. Csapattagok: Horváth Krisztina, Bitó Róbert, Markó Brigitta, Filipovszki Ljiljana, felkészítő tanáruk Hegedűs Mária. A díjakat Auth Henrik, az MNB alelnöke adta át A tapasztalat azt mutatja: a ve­télkedő nem pusztán a gazdasá­gi ismeretekben való jártasságot, hanem az összefüggések megér­tését, hatékony csapatmunkát és jó kommunikációs készséget is követelt a résztvevőktől. A beszél­getések során kiderült, hogy nem is tudtak volna csupán tanulmá­nyaikra támaszkodni, hiszen a tankönyvek nem adnak elegen­dő és modern ismereteket. A ver­seny témájának ezért utána­olvastak, tanulmányozták az MNB kiadványait. A 2006/2007. évi vetélkedő új­donsága, hogy olyan ismeretek is bekerültek a tematikába, ame­lyek nemcsak a jegybanki tevé­kenységhez, és szigorúan a mo­netáris politikához kapcsolód­nak, hanem az általános, hétköz­napi pénzügyek világában is se­gítik az eligazodást, ezáltal is nö­velve a pénzügyi jártasságot. A Magyar Nemzeti Bank várja tehát azon 11. vagy 12. évfo­lyamos középiskolásokból álló négyfős csapatok jelentkezését, amelyeket érdeklik a gazdaság, a pénzügyi világ hírei. A jelentkezési határidő: 2006. október 8. ▲ Felkeltette a jegybank a fiatalok érdeklődését Nagy az esélye annak, hogy a magyar kormány jogszerűen fenntarthatja a következő évek­ben is a helyi iparűzési adót (hipa) - vélik az adószakértők. Az Európai Bíróság (EB) ugyan­is tegnap úgy döntött: nem ellen­kezik az uniós előírásokkal a magyar adóra hasonlító olaszor­szági helyi adó (irap). A testület azt vizsgálta, hogy a vitatott adó­nem mennyire hasonlít az álta­lános forgalmi adóra. Az unió szabályai szerint ugyanis csak egyetlen forgalmi típusú adó al­kalmazható a tagállamokban. A bíróság megállapította, hogy az olaszországi helyi adó oly mértékben eltér az áfától, hogy nem minősíthető forgalmi jelle­gűnek. Az indoklás szerint a vi­tatott adó mértéke nem mindig ugyanakkora a termékek és a szolgáltatások árához viszonyít­va. A helyi adó alapja ugyanis ■ A hasonló olaszországi adónemet elfogadha­tónak ítélte tegnap az Európai Bíróság. nem a teljes árbevétel, hanem csökkenteni lehet a ráfordítások­kal, illetve, az eszközök érték- vesztésével és egyéb költségek­kel. EzzeJ szemben az áfa mindig a nettó árra rakódik, és mértéke mindig ugyanakkora az adott termék előállítása és forgalma­zása során. Ráadásul a termelés és az értékesítés minden szaka­szában rárakódik az árra. Össze­gét a vállalkozók levonhatják, s végül a fogyasztót terheli. Az irap viszont nem jelenik meg közvetlenül az árban, csak búj­tatva háríthatják át a vállalkozá­sok a vevőre. A döntéssel nagy kő esett le az olasz kormány válláról. Mosta­náig ugyanis már csaknem min­den itáliai vállalkozás beperelte az államot. Összesen 120 mil­liárd eurót, azaz 33 000 milliárd forintot kellett volna visszafizet­ni az olasz vállalkozásoknak, ha az EB unióellenesnek minősítet­te volna az irapot. A döntés nincs közvetlen ha­tással a magyarországi adónem uniós megítélésére. Ennek elle­nére hasonló határozatra szá­míthatnak azok a magyar vállal­kozások, amelyek ügyében a Za­la Megyei Bíróság és a Legfel­sőbb Bíróság is előzetes döntés- hozatalt vár az EB-től arról, el­lentétes-e az uniós előírásokkal a helyi iparűzési adó. A magyar- országi önkormányzatok idén 350 milliárd forint bevételre tesznek szert ebből az adó­nemből. A KPMG tanácsadó cég a dön­tés nyomán azt javasolja, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzé­si adó ellen korábban megtett lé­péseiket. Több hazai cég jelezte a helyi' önkormányzatoknál, hogy jogellenesnek tartja az adó­nemet. László Csaba volt pénz­ügyminiszter, a KPMG jelenlegi adópartnere leszögezi: az nem gond, ha a vállalkozás kifogásol­ja az adónemet. Az viszont már jogsértő, ha nem fizeti meg az adót, vagy visszaigényli a már befizetett iparűzési adót - hang­súlyozta. ■ D. N. I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom