Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-26 / 251. szám

A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI 2006. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK munka Romániából sokan jöhetnek januártól. Egy felmérés szerint százezer munkavállaló érkezhet hazánkba Több vállalkozó szívesen alkalmazna külföldieket. HISZTÉRIA VAGY VALÓS VESZÉLY? Ma még megoszlanak a vélemények, hogy jól jár-e a magyar munkaerőpiac Románia uniós csatlako­zásával. Egy román kuta­tóintézet szerint, ha Ma­gyarország teljesen meg­nyitná a munkaerőpiacát, akkor akár száz-százöt- venezren települnének át, engedve a magasabb ke­reset csábításának. Csiszér Áron-Papp Gábor Több érv szól amellett, hogy a ja­nuár elsejei romániai uniós csat­lakozás után sok, határon túli munkavállaló érkezhet Magyar- országra, az itteniek azonban többnyire nem aggódnak. Min­denekelőtt a tények: a romániai átlagbér jelenleg alig éri el a ma­gyarországi felét, így nem lenne meglepő', ha ugyanazért a mun­káért többen is szívesen keres­nének kétszer annyi pénzt. A nagy távolság sem jelentene problémát, ráadásul a romániai munkavállalók számára eddig is a negyedik legkedveltebb cél- J pont voltunk Olaszország, Spa- £ nyolország és Németország után. Ezzel együtt a határ innenső oldalán sokan úgy látják,'nem kell tömeges munkaerő-áram­lástól tartam. — Felesleges hisztériakeltés a romániai munkavállalók töme­ges Magyarországra áramlásá­val riogatni. Aki tehet­te, már eljött Romániá- ■ „Ami eddig ból, így nem tudom el- a fekete­képzelni, hogy az or- gazdaság­szág uniós csatlakozó- ban műkö­sa egy nagyobb nép- dött, az mozgást indítana el - most kife­fejtette ki Barta István héredhet.” Zoltán. A több terüle­ten is dolgozó békési vállalkozó elmondta, ha úgy alakul, szíve­sen alkalmazna a szomszéd or­szágból érkező álláskeresőket, el­sősorban erdélyi vagy partiumi magyarokat. A vállalkozó ki­emelte, hogy az EU-bővítés sok kérdést tisztázhat majd a két or­szág viszonyában, s ami eddig a feketegazdaságban működött, az most akár kifehéredhet. A legtöbb megyei vállalkozó szívesen alkalmazna ügyes külföldi szakembereket, de nem tart a romániai munkaerő tömeges megjelenésétől. A legtöbb munkáltatónak per­sze nincs ennyire kikristályoso­dott véleménye, de a többségük abban egyetért, hogy szívesen foglalkoztatna kevesebb pénzért jó szakembereket- Nehéz még meg­jósolni a jövőt, való­színűleg egy teljesen új helyzettel kell szembesülnünk janu­ár elsején - fogalma­zott Drágos Elemér, egy építőipari és ká­beltelevíziózással fog­lalkozó cég ügyvezetője, aki maga sem zárkózott el attól, hogy adott esetben megfelelő képzettségű külföldieket alkal­mazzon. Kérdés persze, a határ túlol­dalán mint látják a helyzetet, illetve hogy tényleg átjött-e már, aki akart. Dr. Mieczynszky Ernő a partiumi Nagykárolyból telepe­Fordult a helyzet: most mi korlátozhatunk A kormányzat által tervezett korlátozás két évig biztosan életben maradna, de félévente felülvizsgálná, hogy melyek a hiányszakmák és a munka­erőhiánnyal küzdő ágazatok, és az eredményeknek megfele­lően felülírnák a szabályozást. A kormány szándékai szerint a külföldiek munkavállalását fokozottan nyomon követnék, vagyis a szabadon munkát vállaló román és bolgár állam­polgárok foglalkoztatását is be kell majd jelenteniük a ma­gyar cégeknek. A regisztráció elmulasztását komoly szankci­ókkal torolnák meg. Munkavállalás: a magyarok lehetőségei az Európai Unióban AfWiiWWÄßÄMl EffSEÖÉLlYÖ.; ■ Ausztria m Hollandia m Liechtenstein m Németország m Olaszország KÖNYÍYflfTY FELTÉTELEK MELLETT: ■ Dánia » Belgium m Franciaország m Luxemburg m Norvégia NEM KELL ENGEDÉLY; ■ Írország ■ Nagy-Britannia ■ Svédország ■ Spanyolország a Portugália m Görögország m Finnország m Izland a Magyarországgal együtt EU-taggá váló államokba kí­vánkozó magyar munkaválla­lók és hozzátartozóik enge­dély nélkül foglalkoztathatók. Néhány uniós országban készülnek a szigorításra Lapértestülések szerint a brit belügyminiszter még dolgo­zik a román és a bolgár munkavállalók beáramlását szabályozó terven, de Lon­don várhatóan egyelőre csak magasabb szakképesítést nem igénylő munkákra en­gedne be korlátozott szám­ban dolgozókat a két új EU­tagállamból. Minden jel arra utal, hogy hasonlóan szigorú lesz Írország is. A Romániá­hoz közelebb fekvő, ugyanak­kor talán nem oly’ kecsegtető Szlovákia megnyitja munka­erőpiacát a román és a bol­gár polgárok előtt. Több or­szágban még nem döntöttek a kérdésben. dett át jó néhány éve Körös- tarcsára. A férfi - miután gyak­ran jár „haza”, tartja a kapcso­latot a külhoni munkáltatókkal és munkavállalókkal - napra­kész a romániai eseményeket illetően.- Nem is olyan ré- ■ „Romániá- gen még 20 millió be- ban sok vándorlóval ijesztget- szakmában tek, indokolatlanul. mármost Most sem kell na- is munka­gyobb tömegek be- erőhiány áramlásától tartani. van.” Egyrészt a romániai munkabérek egyre inkább kö­zelítenek a magyarországi fize­tésekhez, másrészt gondolják végig, ha a szakképzett munka- vállalók csak néhány száz kilo­méterrel nyugatabbra utaznak, akkor az itteninek a többszörö­sét kereshetik. Szezonmunkára ugyan eddig is érkeztek munká­sok, de ez aligha élénkül meg a csatlakozás után - fogalmazott. Mieczynszky Ertíő szavait alátámasztja, hogy bár az utób­bi években a bérek gyorsan emelkednek Romániában, azért sok szakmában már ott is mun­kaerőhiány jelentkezik. A tömeges áttelepü­lési akadályozhatná meg a kormányzat az­zal, hogy csak részlege­sen nyitná meg a mun­kaerőpiacot a román és a bolgár állampolgárok előtt. A munkaerőhiány­nyal küzdő ágazatokban, mint például az egészségügy vagy az élelmiszeripar, engedély nélkül vállalhatnának munkát az újonnan csatlakozó országok állampolgárai a tárca elképzelé­sei szerint. Azokon a területe­ken viszont, ahol túlkínálat mu­tatkozik, vagy ahol nagy a munkanélküliség, maradnának a jelenleg érvényes szabályok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom