Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-25 / 250. szám
2 GAZDASÁGI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ■ ■ 2006. OKTOBER 25., SZERDA fitt*1*13*Y> 1 AI» A JE* AA Az ajánlott órabér csak álom Békésben — A mikro- és kisvállalkozások nagy része képtelen megfizetni a rájuk háruló, megnövekedett közterheket — mondta Kertész János, a békéscsabai ipartestület elnöke. — Békéscsabán mekkora cégek kerültek bajba?- Mindegyik megsínylette a megszorításokat, de főleg a néhány dolgozóval működő vállalkozások szenvednek. Sokan kényszerülnek elbocsátásokra. Ismerek olyan céget, ahol a korábbi 52 helyett most harmincán vannak. Az országban egy-egy okmányirodában naponta négyen- öten adják vissza a vállalkozói igazolványukat, miközben egy-két újat váltanak ki. — Hogyan tudnak fennmaradni a vállalkozások?- Sok vállalkozó, főleg az építőiparban, alkalmi munka- vállói könyvvel foglalkoztat, így azokban a hónapokban, amikor nem termel, nem kell fizetnie. A fizetés is kevés. Az építőiparnál maradva: itt például az ajánlott órabér 1200- 2000 forint. Békésben jó, ha napi 14 óra munkával óránként ezer forint kijön. — Sokan attól tartanak, hogy újra virágzik majd hazánkban a feketegazdaság. Ez reális veszély? Igen, és így még több té- her hárul azokra, akik nem titkolják el a jövedelmüket. A járulékok azonban csak részei a megszorításoknak. Egy műhelynek például nagyon magas a rezsije. Ezt is ki kell termelni, miközben sok vállalkozó még a hiteleit is fizeti. ■ Fekete G. Kata „A tőkeszegényes vállalkozások nem tudnak fejleszteni.” ö Ma már úri muri a tűzetés előrejelzés A jövedéki adó növekedése árt a pálinkapiacnak Az előrejelzések szerint a gyengébb minőségű és illegálisan forgalmazott pálinkafélék értékesítésének kedvez a szeptember elsejétől hatályos, hétszázalékos jövedékiadó-emelés. Both Imre-Papp Gábor Nagyon nem jött jól a kisüsti pálinkafőzésnek a bérfőzési szeszadó ugrásszerű emelkedése. Az északkelet-békési főzde- tulajdonosok egybehangzó véleménye, hogy mára még a gyümölccsel, ezáltal cefrével rendelkezőknek sem olcsó mulatság a pálinkafőzetés. Legsummásabban talán Tárnok András, a messze földön híres geszti pálinkafőzőé tulajdonosa fogalmazott, aki lapunknak így nyilatkozott: — Akinek van pénze főzet, akinek nincs pénze, az nem főzet. A szegény ember már fel se szedi a gyümölcsöt - kesergett a szakember, nem rejtve véka alá azon aggályát se, hogy ez a tendencia bizony nem ritkán a kétes eredetű, kereskedelmi forgalomban kapható szeszes italok, ezáltal a nagykereskedők malmára hajtja a vizet.- Pedig a tiszta gyümölcspálinka kis mértékben orvosság, nagy mértékben gyógyszer — vallja a nagy pálinkaszakértő hírében álló Szerb József, a település korábbi polgármestere. Komolyra fordítva a szót, meggyőződéssel teszi hozzá: a mértékkel fogyasztott geszti szilva valóban orvosság. Azt már ugyancsak Tárnok Andrástól tudjuk meg, hogy a jó pálinkán érződik a gyümölcs tiszta íze és illata, úgymond „tükrös", nem karsztos, nincs mellékíze. Jó pálinka persze csak jó cefréből főzhető. A jó pálinkán érződik a gyümölcs tiszta íze és illata, úgymond „tükrös”, nem karcos, nincs mellékíze.-A legjobb, ha egy üstnyi cefre egy hét alatt összeszedhető, ugyanis az erjedést követően nem szabad várni, az a minőség rovására megy; akkor máris lehet a főzdébe vinni az alapanyagot - tette hozzá Tárnok András. - Minden adóemelés visszaveti átmeneüleg a fogyasztást — nyilatkozta lapunknak Békési Zoltán. A Békési Pálinka Zrt. ügyHiába az emelés, a befolyt összeg mégsem növekszik Békési Zoltán elmondta, hogy az állandó adóemelések ellenére sem növekszik a vám- és pénzügyőrséghez befolyt ősz- szeg. - Nem is igazán a klasz- szikus értelemben vett kommersz italok jelentik a konkurenciát, hanem azok a termékek, amelyek a klasszikus pálinka mellett aromát is tartalmaznak. A vásárlók döntését természetesen az árak is befolyásolják - tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóemelés tulajdonképpen minden érintett árucikket sújt, bár az alacsonyabb alkoholtartalmú italokat némileg kevésbé. vezető igazgatója kifejtette, hogy idén összesen1 két' alkalommal növelték a termék jövedéki adóját: először januárban tizenöt százalékkal, majd szeptemberben újabb hét százalékkal. (A hektoliterfokra vetített jövedéki adót előbb 1920 forintról 2206 forintra, majd a múlt hónapban 2360 forintra emelték.) - Ez éves szinten egy igen komoly mértékű növekedést jelent, ami különösen azért is érthetetlen, mert a pálinka az egyetlen olyan termék, amelyet az Európai Unió egyértelműen magyar különleges ségnek fogadott el - hangsúlyozta Békési Zoltán, aki úgy vélekedett, hogy ez a méltán elismert hungarikum ennél jóval kedvezőbb elbírálást érdemelne a döntéshozók részéről. Békési Zoltán, a Pálin- Lovagrend tagjaként is mindent megtesz a hungarikum népszerűsítéséért. A Tőtik-e csapat a színre gyanakszik kolbászkirályok Zsombok Andrásék a csabaira esküsznek Mezőkövesden is jT I í I JK JKk Szakképzés a kereskedelmi kamaránál A BMKIK kedvező finanszírozású feltételeket közvetít a ROP 3.4.1 program keretében képzésekhez. Elsőként a Békés Megyei Vízművek Rt. iskolázta be alkalmazottait. A cég HR-vezetője, Fehér Ibolya nyilatkozta:- Egy 2005-ben megjelent jogszabály írta elő, hogy 2007. január 1-jétől a nehézgépkezelőknek OKJ-s bizonyítványnyal kell rendelkezniük. Cégünk óó településen szolgáltat ivóvizet és 27 településen csatornahálózatot üzemeltet, szennyvizet kezel. Hálózatainkon jelentős mértékű a meghibásodások száma, ezért meghatározó erővel bír a nehézgépkezelők foglalkoztatása is. Legtöbbjük még a régi „barna kiskönyvvel”, jogosítvánnyal rendelkezett. Ezért a ROP-os lehetőség nagyon jókor jött cégünk számára. A program keretében harmincnégyen végezték el a nehézgépkezelő OKJ-s képzést egy békéscsabai akkreditált képző intézménynél és sikeres vizsgát is tettek. A képzési költség 60 százalékát, azaz közel 5 millió forintot kaptunk meg támogatásként. A képzési költség többi részét, mintegy 3 millió forintot a szakképzési alapunk terhére tettük hozzá. A képzés teljes egészében megfelelt a cég érdekeinek, és azt vettük észre, hogy bár sok, de mégis gördülékenyebb volt ennek a programnak az adminisztrációja, mint más uniós programnál már betekintést nyerhettünk erről. Ha Ön is szeretne kapcsolódni a programhoz, érdeklődjön a kamaránál! Magyarország célba ér NEMZETI ; PgüLESZTÉSl TERV 4 . REGIONÁLIS FEILESZTÉS OPERATfV PROGRAM 5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5. Tel: (66) 324-976, (66) 451-775 Honlap: www.bmkik.hu g E-mail: \ ? bmkik@bmkik.hu A csabai származású, családjával Mezőkövesden élő Zsombok András és csapata nyerte meg a kolbászkészítő versenyt a Csabai Kolbászfesztiválon. A baráti társaságból verbuválódott gárda Lipták Zsolt csapata néven futott sokáig, hiszen csabai barátként ő fizette be a nevezési díjat, de aztán nem ebben az együttesben gyúrt.- Feleségem, dr. Fügedi Judit, Lehoczki Mihály és neje, Szakolcai Krisztina, valamint dr. Tálos Marianna alkotta csapatunkat - ecsetelte Zsombok András csapatkapitány, aki „civilben” fogtechnikus. - Mezőkövesden is csabai kolbászt készítünk, a receptet Timkó Károlynak, Hrabovszki Jánosnak, Abo- nyi Károlynak köszönhetem. Zsombok András elmondta: a zsűri a kolbászuk gyönyörű színét dicsérte, így arra gyanakszanak, elsősorban ezzel nyertek. A pirospaprikát Békéscsabáról, a szokott helyről, háztól szerezték be, a kolbászhúsba a paprika mellett sót, köménymagot és fokhagymát tettek. - Annyira tetszett nekem is a kolbász, hogy le sem akartam adni belőle — hangsúlyozta a csapatkapitány. - A lányok fűztek meg, hogy versenydarabbal nevezzük. Tőtik-e pedig azért lett a csapat neve, mert a szomszédos asztaltól valaki népiesen ránk kérdezett: tőtik-e már? ■ Ny. L. Zsombok Andrásnak (jobbra) sokan gratuláltak a fesztiváli győzelem után. Megyénkben egyre többen dolgoznak az építőiparban Teljesítménynövekedéssel zárta 2006 első félévét Békés megye építőipara: a legalább öt embert foglalkoztató kivitelezők termelési volumene - az országos átlagot, két százalékot meghaladva — kilenc százalékkal emelkedett a tavalyi év első feléhez képest - tudta meg lapunk a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). A 10,7 milliárd forintot megközelítő első féléves teljesítmény mintegy kétharmada épületek, bő egyharmada egyéb építmények építéséből származott Június végéig a megye építőipari vállalkozásai összességében 12,4 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket építőipari munkálatok elvégzésére, melynek volumene 16 százalékkal haladta meg a 2005. első félévit. Az építőiparban alkalmazásban állók száma továbbra is nő a megyében. 2006 első félévében átlagosan 6,5 százalékkal dolgoztak többen, mint 2005 hasonló időszakában. Az összesen 3729 foglalkoztatott mintegy 80—20 százalékos arányban fizikai, illetve szellemi foglalkozásúként tevékenykedett. A KSH adatai szerint a bruttó és a nettó havi átlagkereset is csaknem 8-8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakában mértekhez képest, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké jobban, mint a szellemieké. ■ P. R.
