Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-21 / 248. szám
2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1956 — 2006 7 EÜÄSSÖS NOVEMBER 8.: Huszonegy fővel megalakult a kommunista karhatalom. NOVEMBER 10.: A szovjetek letartóztatták Fekete Pált és társait, a megyei forradalmi tanács tagjait. Tiltakozásul sztrájkok sora tört ki megyeszerte. DECEMBER 4.: Orosházán központi munkástanács alakult, vezetője a forradalmi bizottság volt elnöke: Nagy Lajos. DECEMBER 6.: A forradalom bu-. dapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetések zajlottak Csabán, Orosházán, valamint Gyulán. Sarkadon szovjet alakulat és a karhatalom vetett véget a forradalmi bizottság munkájának. DECEMBER 7.: Tüntetések törtek ki Dévaványán és Battonyán, de mindkettőt szétoszlatják a karhatalmisták. Gyulaváriban elfoglalták a pártszékházat és iratokat égettek. DECEMBER 8.: Battonyán tüntetés zajlott, amelyet a szovjetek végül több riasztólövéssel oszlattak szét. DECEMBER 9.: Vésztőn és Füzesgyarmaton új forradalmi bizottságot választottak. DECEMBER 10.: Néma tüntetés a füzesgyarmati iskolákban, a 13—14 éves gyerekek egy órán át némán álltak az osztálytermekben. DECEMBER 11-12.: Gyomén fiatalokat tartóztattak le, ezért tüntetés robban ki. A sortűzben egy ember megsebesült, sokakat letartóztattak és megvertek a pufajkások. december 17.: Gyulán is tüntettek, mert fiatalokat fogtak el. A karhatalmisták riasztólövésekkel oszlatták a tömeget, egy ember megsebesült. Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyulaváriba mentek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a karhatalmisták behatolását a településre. A Fehér- Körös hídjánál — a határőrségtől szerzett fegyverekkel — őrséget álltak. A pufajkások nem mentek be Váriba, a fiatalok pedig visszavitték a fegyvereket. így is letartóztatta többjüket a karhatalom és statáriális eljárással Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt 1957. február 2-án kivégez- ték Békéscsabán. 1959-IG: Csak a megyében 300 politikai perben mintegy 1500 embert ítélnek el. Egy példa adalékként: Kalló Pál azért kapott 10 hónapot, mert ittasan azt énekelte: „Esik eső karikára, Kádár Jankó kalapjára...” — és emellett szidta a rendőröket. (FORRÁS: BÉKÉS MEGYE KÉPES KRÓNIKÁJA) Tükröt tart a történelemnek életek árán Bartus Gyula drámája segíthet az ’56-os sorsok jobb megértésében Színész miért ír darabot? Művész hogyan vélekedik a történelemről és azon belül a közelmúlt forradalmáról? Milyen 1956 mai megítélése? A Jókai színház Bartus Gyula színművész Életek árán című misztériumjátékának premierjével tiszteleg 1956 emléke előtt. Niedzielsky Katalin Bartus Gyuláról legfeljebb színésztársai tudják, hogy már több darabot írt, amelyek témáját főleg a történelemből merítette. Hunyadi Mátyás, Corvin János, Hédervári Kont alakjának drámai megrajzolására az indította, hogy olvasmányaiban, a világirodalom remekeihez és hőseihez mindig megtalálta a magyar történelmi, költészeti „rokonokat”. Hédervári La Mancha-figura, Corvin Sasfiók (Napóleon fia), megfelelője. írt vígjátékot Simonyi óbesterről, Balassiról és hajléktalanokról drámát, lovakról musical-forgatókönyvet.- Színész vagyok, a magyar nyelvre esküdtem fel, ennek a kultúrának a terjesztésére; és idetartozik a történelem is - mondja elhivatottan Bartus Gyula. A kultúrát hittel, meggyőződéssel szolgálja a színpadon, Amikor a szerző rendez. Ha már megírta a drámát, színpadra is állítja az előadást Bartus Gyula színművész (jobbról). Képünk a főpróbán készült. „A cím jelzi: a forradalom áldozatokkal jár." megváltani a világot, és boldog volt, hiszen Magyarország függetlenségéért harcolhatott. Nem is művésziélek, aki nem hisz a szó, az írás erejében; abban, hogy a színdarab hozzájárulhat a történelem feldolgozásához, a tisztábban látáshoz. — Persze, hogy bízom a kultúra szerepében. Különben nem játszanék, nem írnék. A színház, az irodalom sokat segíthet. Remélem, mások is így érzik. Nekem segít, ha írok, az biztos. Olyan sok még a kibe- széletlen érzés, a tisztázatlan világnézeti kérdés, a meg nem értett sors, ami foglalkoztat. Mindig arra gondolok, ülhetnek a nézőtéren, akiket érdekel a téma, akik akarnak változtatni akár a saját életükön. Egy jó jelenet, üzenet, alakítás segíthet ebben. S szerintem nem csak valóságshow-kra van szükség, igény. Abból lehet venni, amit tálalunk, az asztalon is, a kultúrában is. A színpadon komolyabb műfaj is kell; bízom benne, hogy akad, aki összetettebb dolgot szeretne látni, akit érdekelnek az emberi sorsok. 1956-hoz közelíteni csak kellő bátorsággal és tisztelettel lehet, ezzel tisztában van Bartus Gyula is. A magyar nyelvet, kultúrát, amire esküdött, a színpadon kívül, az írással hét éve szolgálja. Ars poeticája azon túl, hogy történelmi ismereteket, igényességet feltételez, az emberi sorsok, a szenvedés és az értékek iránti nyitottságra épít. Humorosan azt kérdezi: „ha 44 évesen nem akarom megváltani a világot, akkor mikor?!” A Jókai színház az Életek árán című drámával egyébként nyert a forradalom 50. évfordulójára kiírt pályázaton. A misztériumi játékot vasárnap 19 órától és hétfőn, október 23- án, a 18 órakor kezdődő ünnepi megemlékezést követően mutatja be a Jókai színház társulata. Az előadást az író rendezte, és még Dózsa György alakját is eljátssza. Tege Antalt, Csomós Lajost, Felkai Esztert, Kovács Editet, Tarsoly Krisztinát, Hodu Józsefet, Jancsik Ferencet és Presits Tamást láthatjuk többek között az idősíkokat váltogató történelmi groteszk fontosabb szerepeiben. ami már önmagában teljes embert, szívet, lelket kíván. Emlékezetes békéscsabai alakítások, főszerepek fűződnek a nevéhez. Miller Alkujában, Nyírő József Jézusfaragó emberében, Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapjában, Móricz Zsig- mond Úri murijában, Csehov Ványa bácsijában játszott kiválóan. S most kiderült, hogy rengeteget olvas, könyvtárban kutat; és a hosszas előtanulmányok után megszületett írások a fiókba kerültek, kiadásra nem. Az Életek árán az első darab, amit bemutat színház. De miért éppen '56? Mit mond a mának a forradalom, és mit ez a színdarab?- Nagyon nehéz, érzékeny téma, mert a mai napig élnek közöttünk mindkét tábor emberei, nem lehet hülyeséget írni - vallja a színész szerző. - Még mindig nem sikerült feldolgozni, nincs a helyén. Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot az idő sokkal jobban helyre rakta már. Mindenki másképp élte át, másképp tanulta, aztán jött az átértékelés. Van, aki azt látja benne: nyolcéves gyermek kezébe a felnőttek Molotov-koktélt adtak, hogy dobja rá az orosz tankra, és az oroszok lelőtték. A lányokat meggyalázták, a Körúton felakasztották az embereket, bezúzták a kirakatokat. Ha valaki a forradalomból csak az anarchiát veszi észre, az nem jó. Akadt, aki szerette volna Több vidéki állomás után Békéscsabára szerződött Bartus Gyula 1962. november Idén született Miskolcon. Nyíregyházám járt mezőgazdasági szakközép- iskolába, majd a Móricz Zsigmond Színházhoz szerződött segédszínésznek, de hamarosan komoly szerepeket kapott. Harmadszorm vették fel a színművészeti főiskolám, közben katonai szolgálatot teljesített, 1988- ben diplomázott. Hámm évadot Pécsett, egyet Veszprémben töltött. ’92-től a Jókai színház tagja, bár békéscsabai jelenlétét ’99-től három évadm megszakította, amikor Miskolcon játszott. Harminchárom éves személyivel, a születés jogán jött haza szökések Az ifjú magyar hegesztőmunkás alakja és a javakorabeli férfi különös visszatérése bejárta a világsajtót A húszéves Czene Ferenc fotója bejárta a világot. A kunágotai születésű fiatalember akkoriban Budapesten dolgozott és 1956-ban egy forradalmi menet élére került. Visz- szatérésével is foglalkozott a világsajtó. Szőke Margit Czene Ferenc Budapesten, az Eötvös-egyetem laboratóriumában elszívóberendezést szerelt. Úgy piszkosan, hegesztőszemüvegben felmentek a gyűlésre. Tolta előre a tömeg. Dokumentumfilm készült, így járta be a világot az ifjú hegesztőmunkás alakja a filmkockán, Walter Crankrite kommentálásában. A film címe: Magyarország lángokban. ‘56 után el kellett hagynia az országot. November 3-án hazajött Kunágotára, majd november közepén két lovas ávós állt meg a házuk előtt — Nagyanyám beszaladt — emlélkezett Czene Ferenc. — Fiam, jönnek érted! Át a kerítésen és neki az éjszakának. Budapesten statárium volt, ha a pályaudvaron maradok, összeszednek, ha kimegyek az utcára, agyonlőnek. Vállaltam a rizikót, és a nagybácsim lakására indultam, a Múzeum utca 9. felé. Belebotlottam a sötétben a romokba és már hallottam, az orosz csőre töltötte a puskáját... Zsúfolásig megtelt a vonat. Hegyeshalom előtt a nyílt pályán megállt. Neki a szántóföldeknek. - Hasra vágódtunk a pocsolyában, Sztálin- gyertyák, tankok zaját hallottuk. Tizenéves gyerekek nem bírtak tovább menni, sípcsont jukat rugdostuk, hogy induljanak, ne pusztuljanak el a pocsolyában. November 29-ére virradó éjjel az osztrák járőr elfogott, meleg tejet adtak... — Kislányommal ugyanabba a nickelsdorfi vendéglőbe mentünk vissza, 1990. március 18-án este Ugyanannál a határkőnél jött haza. ott vacsoráztunk, mielőtt elindultam vissza azon az útvonalon, ahol jöttem. Éjszaka is megtaláltam a határkövet. Akkor, 1956-ban nem volt drótkerítés, most a darabja be volt nőve bozóttal. Átmásztam. Hajnalban két határőr elém ugrott farkaskutyával, géppisztollyal. Kérdezték, miért jöttem, mire én: megdönteni a rendszert. Elképedtek, és megkérdezték, van-e nálam fegyver. Mondtam, hogy ceruzával döntöm meg! Megmotoztak, le kellett térdelnem. Jött egy tiszt dzsippel. Mivel nem volt útlevelem, a 33 éve lejárt személyi igazolvánnyal jöttem haza a születés jogán. Az őrnagy megígértette, ha megérkezek, jelentkezek Békéscsabán, a rendőrségen. Megtettem. Amikor elengedtek, én voltam a volt szocialista államokban az első szabad ember útlevél nélkül, a születés jogán. Születésnapi ajándék- Születésnapom március Iáén, pontosan éjfélkor másztam át a kerítésen, és egy perc múlva ugrottam le. Elvittek Hegyeshalomra, betettek egy nyitott ajtajú cellába. Pirns telefonokon telefonálgattak. Németh Miklós miniszterelnököt is felkeltették — emlékezett Czene Ferenc. É í i * FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
