Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-20 / 247. szám

Ne utazgasson az, aki tartozik az államnak eddig 664 ADözo útlevelét vonta be az APEH adóhátra­lék miatt. A törvény tízmil­lió forint feletti tartozás ese­tén ad lehetőséget erre. Az APEH osztályvezetője, Vár­szegi György szerint a mód­szer nem hatékony, mert az Európai Unióba bárki útle­vél nélkül utazhat. Milliárdokat hoznak a bezenyei kaszinók HATÁLYBA LÉPETT a GyŐr- Moson-Sopron megyei bezenyei kaszinókomple­xum koncessziós szerződé­se. Egy év múlva kezdheti meg működését öt kaszinó, amelyektől egyenként egy- milliárdot kap az állam. Nem félnek a bankok devizahitelek bedőlésétől NEM VESZÉLYES a bankszö­vetség szerint, hogy az utób­bi időben jócskán megnőtt a lakosság által felvett deviza­hitel-állomány. A pénzinté­zetek ígérik, kiemelten tájé­koztatják ügyfeleiket. A BUX-index 2006. október 19-én NYERTESEK 2006.10.19. SésvéBj use&árfu Változás iSt)Mía6 fi Graphisoft 1600 +4,85 203 Mól 20950 +1,21 4 383 Fotex 596 +0,51 131 MTelekom 930 +0,43 2813 Synergon 1019 +0,39 204 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Linamar 2400-3,23 40 OTP 7125-1,86 130116 Egls 25 895-1,18 939 Richter 43000-0,58 4842 BorsodChem2915-0,03 822 A BUX-index az elmúlt napokban 23 400 23 000 22 719 22 600 22918 562 22200 22505 22429 21 800 22226 21400 .................................... 21 000......................................... 20 600_____________________ po nt/ 10.10 10.11 10.12 10.13 10.16 10.17 / naP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. október 19-én. €/Ft $/Ft €/$ ■Mi 4 ■1 4 t 264,31 210,32 1,26-2,77 Ft-2,66 Ft +lcent Túl nedves a kukorica intervenció Az Európai Bírósághoz fordul a magyar kormány Kemény csórták várhatók a jövő évi béremeíési tárgyalásokon Németország oZlUfdMd Ausztria Magyarország Franciaország Románia Olaszország Spanyolország Törökország A tavalyi kukoricatermés egyes európai országokban Az Európai Bírósághoz fordul a magyar kormány, ha életbe lép az Európai Bizottság által szerdán el­fogadott szigorú kukorica­intervenciós szabályozás. Egyes becslések szerint a magyar tengeri harminc, mások szerint húsz szá­zaléka nem felel meg az új feltételeknek. Tóth Marcella Az Európai Bizottság szerdán el­fogadta az intervenciós gabona- felvásárlásra felajánlható kuko­rica minőségi elvárásainak szi­gorítását. Ennek lényege, hogy bevezetik a hektolitersúly-mé- rést a kukoricánál. Az új szabály szerint egy hektoliter kukorica tömege nem haladhatja meg a 71-73 kilogrammot. A termés nedvességtartalma 14,5 száza­lék helyett 13 százalék lehet. A tört szemek arányát pedig 10-ről 5 százalékra, a hősérült szeme­két pedig 3-ról 0,5 százalékra kell csökkenteni. Kovács László, az EU-bizottság magyar tagja a testület ülésén kérte, hogy a bi­zottság egy évvel halassza el az EU-25 összesen 49 762* Világ összesen 694 576* 'tonna Ukrajna új követelmények bevezetését. Kérését azonban elutasították. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök egy héttel korábban tilta­kozó levelet küldött Jósé Manuel Barrosónak, az Európai Bizott­ság elnökének. A kormányfő je­lezte, hogy Magyarország elfo­gadhatatlannak tartja a kedve­zőtlen kukorica-intervenciós fel­tételeket, s ha kell, az Európai Bírósághoz fordul a magyar gaz­Lesz piaca a magyar tengerinek? / ■ •; j dálkodók érdekeinek védelmé­ben. Az agrártárca vezetője, Gráf József tegnap megerősítette a mi­niszterelnök szavait. Elsősorban az kifogásolható, hogy a szabályozást menet köz­ben, az aratás vége felé változtat­ta meg a bizottság. Most először fordult elő a közösségi agrárpo- litikában olyan döntés, amely alapvető piacszabályozói kér­désben akkor avatkozik be, ami­kor már nem lehet a megválto­zott feltételekhez alkalmazkodni. A uniós felvásárlási szabályok szigorítása miatt várhatóan az idei termés húsz százaléka ma­rad ki az intervenciós lehetőség­ből - mondta el érdeklődésünk­re Soproni Horváth Lajos, a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sajtófőnöke. Máhr And­rás, az agrártárca szakállamtit­kára október elején még borúlá­tóbb volt, amikor úgy vélekedett, hogy a magyar kukorica közel felét zárná ki a bizottság a felté­telek módosításával. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján évente az összes termés körülbelül harminc százaléka került be intervenciós alapba, a többi a szabad piacon talált gaz­dára. Szakértők szerint nem kell aggódniuk a gazdáknak az Ország Franciaország Mennyiség (ezer tonna) 13226 Olaszország 10 622 Románia 9965 Magyarország 9050 Ukrajna 7100 Spanyolország 3951 Németország 3811 Törökország 3500 Görögország 2300 Ausztria 1605 Bulgária 1586 Szlovákia 943 Csehország 575 FORRÁS: WWW.FAO.ORG - FIROPRF.SS-GRAF1KA uniós felvásárlás szigorítása miatt. Jelenleg a szabadpiacon 105 eurót (mostani árfolyamon 27 700 forintot) is adnak egy ton­na kukoricáért, miközben az Európai Unió intervenciós ár­ként csak 101,3 eurót (26700 fo­rintot) garantál. A 2004/2005-ös intervenciós időszakban 2,2 millió tonna, a 2005/2006-os időszakban pedig 3,2 millió tonna kukoricát adtak el a magyar gazdák az uniónak. A szabad piacon a kukorica­exporthoz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adja ki a kiviteli engedélyeket. Az unióba lépés óta 74 magyar cég kapott engedélyt kukorica exportjára, s az engedélyek száma meghalad­ja a 480-at. Az eddig engedélye­zett mennyiség több mint 183 ezer tonna. A fő célpiac pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátor­szág, Románia, de rendszeres az export Svájcba is. Intervenciós felvásárlás A 2005/20064)S GAZDASÁGI ÉVBEN Gabona Felvásárok Arösszes fajtója mennyiség arányában Kukorica 3198* 76% Búza 926 : 22% Árpa 93,3 2% Cirok 0,6­Nem kizárt, hogy megállapodás nélkül állnak majd fel az asztal­tól a szociális partnerek az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács­ban jövő pénteken kezdődő bér- tárgyalások után. A következő évi keresetnövelés mértékét meghatározó tárgyalásokon vár­hatóan azonos véleményt képvi­sel majd a kormány képviselője és a munkaadói oldal. Az eddigi értesülések szerint a munkálta­tók legfeljebb három-négy szá­zalékos bruttó béremelést java­solnak majd, ami egybecseng a kormány törekvéseivel. Ez azon­ban azt jelentené, hogy a jövőre várható hat százalék körüli inf­láció mellett négy százalékkal csökkenne a keresetek reálérté­ke. A szakszervezetek azonban nem hajlandók elfogadni, hogy kevesebbet érjenek a bérek. Emiatt a bruttó keresetek 8-10 százalékos növelését irányozzák elő - ismerte el a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsé­gének törekvéseit Pataky Péter, az érdekképviselet megbízott elnöke. ■ Nyolc-tíz százalékos növekedést várnak el a szakszervezetek. A kormányzatnak minden­képpen érdeke a mértéktartó bérajánlás. A hírek szerint a köz- igazgatásban dolgozók kerese­teit befagyasztanák, így visszás lenne, ha a versenyszférában ko­molyabb mértékű emelést java­solna a kormány. Az állami tulaj­donban vállalatok mellett a ver­senyszférában is több helyen ragaszkodnak a szakszerveze­tek az OÉT-ajánlásban lévő bér­emelési mértékhez. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és . Munkáltatók Országos Szövetsé­gének főtitkára azonban nem tartja kizártnak, hogy nem szü­letik ajánlás. A szakszervezetek szerint viszont erre mindenkép­pen szükség van - hangsúlyoz­ta Pataky Péter. Eddig egyetlen alkalommal, 1995-ben nem tud­tak megállapodni a következő évi béremelés mértékében a szo­ciális partnerek. ■ V. G. Várni kell még az ezer forintos kft.-re elnapolva Csak két-három év múlva csökkenhet a szükséges tőke Egyelőre álom marad, hogy ezer forinttal is lehet kft.-t alapítani. Az igazságügyi tárca korábbi ter­vezete szerint 2007 januárjától csökkent volna ezer forintra a mostani hárommillióról a kft. alapításához szükséges törzstő­ke. Ez a javaslat azonban kike­rült a tervezetből - mondta el ér­deklődésünkre Győri Enikő, az Igazságügyi és Rendészeti Mi­nisztérium címzetes vezető ta­nácsosa. A jegyzett tőke leszállítása a középtávú célok között szerepel. A mostani elképzelések szerint 2008-ban vagy 2009-ben lehet majd ezer forinttal kft.-t alapíta­ni. A bevezetést részben azért halasztják el, mert több szakmai szervezet - egyebek között a Legfelsőbb Bíróság és a Magyar Ügyvédi Kamara - nem támo­gatja a minimális tőkeelvárást. Véleményük szerint ugyanis úgy még kevésbé le­hetne biztosítani a hitelezők védelmét. A szervezetek elis­merték, hogy a há­rommilliós törzstő­ke sem jelent na­gyobb garanciát. Véleményük szerint emellett at­tól is tartani lehet, hogy az ala­csony minimumtőke bevezetése­kor a betéti társaságok tömege­sen alakulnának át kft.-vé. A korlátolt felelősségű cégfor­ma azért népszerű, mert a tulaj­donosok csak a bevitt vagyonuk erejéig felelnek a működésért. A betéti társaságok tagjai vi­szont a személyes vagyonukat is kockáztatják, ha rosszul működ­tetik a cégüket. Két év múlva ál­talánossá válhat a két munkanapos cégbejegyzés, azaz a zártkörűen műkö­dő részvénytársa­ságokra is kiterjesz­tik ezt. Az idén júliusban hatály­ba lépett új cégtörvény szerint a kkt.-k, a bt.-k és a kft.-k alapítá­sánál kérhető az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás. Ennek feltétele, hogy szerződésmintát kell használni, és elektronikusan kell kérni a bejegyzést. Ez utób­bi 2008-tól már nemcsak lehető­ség, hanem kötelező előírás lesz. Egyelőre mindössze azzal vi­gasztalódhatnak a vállalkozá­sok, hogy a cégalapítás és az adatváltozás bejegyzéséhez jövő­re már nem kell közjegyző, az ügyvéd is ellenjegyezheti a ve­zető tisztségviselő aláírásmin­táját. Ezzel az elképzeléssel a Magyar Közjegyzői Kamara is egyetért. Más ügyletekből azon­ban nem kívánja kihagyni a tár­ca a közjegyzőket. így továbbra is hozzájuk kell fordulni a hite­les másolatokért, és - a korábbi ígéretekkel ellentétben - a lakás­hitelt felvevők sem mentesülnek ez alól a teher alól. ■ Tóth M. Pályamódosító hitel a kirúgott közszolgáknak Hárommillió forint összegű pá­lyamódosító hitelt vehetnek fel a közszférából elbocsátottak vál­lalkozás elindításához. Azok kaphatják meg, akiket július el­seje és december vége között bo­csátanak el a közszférából. További feltétele a hiteligény- lésnek, hogy az elbocsátás előtt legalább egy évet - pályakezdők­nek legalább hat hónapot - kel­lett megszakítás nélkül a köz­szférában dolgozni. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. más hitelin­tézeteken keresztül körülbelül hatszázalékos kamattal folyósít­ja a forintalapú hitelt. A kölcsönt tízéves futamidővel lehet igé­nyelni, s három év múlva kell el­kezdeni törleszteni. ■ ■ Jövőre már nem kell közjegyzőt igénybe venni a cégalapításhoz és a változások bejegyzéséhez. 1 k A

Next

/
Oldalképek
Tartalom