Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-19 / 246. szám
2006. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A Pándy Kálmán áll a legjobban Az év kórháza idei szavazásán A hazipatika.com internetes portál idén is meghirdette Az év kórháza szavazást. A betegek az esztendő végéig osztályozhatják egytől ötig az ország összes állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő kórházát. A megyei Pándy Kálmán kórház pillanatnyilag 3,7 ponttal a 29. helyen áll a 205-ből. A szintén gyulai tüdőkórház 3,7 ponttal a 30., a békéscsabai Réthy Pál kórház 3,6 ponttal az 52., az orosházi intézet 3,1 ponttal a 150. Tavaly ugyanezen a szavazáson a Réthy Pál a 6., az orosházi városi kórház a 24., a tüdőszanatórium a 35., a Pándy Kálmán kórház a 46. helyen végzett. A hazipatika.com oldal szavazása nem ugyanaz, mint az Egészségügyi Minisztérium ugyanilyen nevű pályázata, amelyre tavaly nyolc intézmény jelentkezett három kategóriában. A középméretű intézmények között itt 2004-ben és 2005-ben is a Réthy Pál nyerte Az év kórháza díjat. ■ F. G. K. Izsó Gábor lett a kistérség elnöke Az érintett települések polgár- mesterei Izsó Gábort választották tegnap a Békési Kistérségi Társulás elnökévé. A két elnök- helyettesi tisztséget Cservenák Pál Miklós, Mezőberény első embere és Várfi András, Gyo- maendrőd polgármestere töltheti be. Döntés született mindemellett az ülésen a közbeszerzési-előkészítő, a közbeszerzési és a pénzügyi bizottság felállításáról is. ■ P. G. Csökken a vízszint a duzzasztóműnél A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megszünteti a Kettős-Körösön, a békési duzzasztóműnél a folyó duzzasztását. Mától a vízszintet naponta 10 centiméterrel csökkentik. A hullámtéren földmunkákat végeznek, emiatt szüntetik meg a duzzasztást. A munkálatok után kezdődik a téli üzemszünet. ■ Sz. M. Bútor helyett számítógép óvoda Az intézmények zöme nem felel meg a törvényi előírásoknak A magyar óvodák 1,2 százaléka felel meg a törvényben meghatározott minimum előírásoknak. Legnagyobb igény az udvari és a fejlesztőjátékokra van, de a bútorzat is hagy kivetnivalót maga után. Fekete G. Kata Súlyos eszköz- és felszereléshiánnyal küszködnek a magyar óvodák - derül ki a Commitment Pedagógiai Intézet országos felméréséből. A kérdőívekre önkéntes alapon válaszoló intézmények 84 százaléka állította, hogy nem rendelkezik a törvény által előírt összes helyiséggel. Legtöbbjüknél a tornaszoba, a megfelelő bútorok, a gyermekek készségeit fejlesztő ■ Az intézmények kétharmadában logopédusra, fejlesztőpedagógusra, pszichológusra és gyógypedagógusra is szükség lenne. játékok hiányoznak. Sőt, az óvodák több mint felénél még a mosdókra is költeni kellene.- Évente legalább másfél millió forintra lenne szükség fejlesztésre, de legfeljebb ennek a feléből gazdálkodhatunk - mondta Babarikné Tankó Ildikó, a békéscsabai Szigligeti Utcai Óvoda vezetője. — Alapítványoktól kéregetünk, bálokat rendezünk. A szülők is sokat segítenek, nemrég az udvar parkosításáért dolgoztunk két hétvégén. A Szigligeti igazgatója szintén a belső bútorzatot és az udvari játékokat újítaná fel, egészítené ki, de az egyszerűbb, uniós szabványnak megfelelő játékok is 2-300 ezer forintba kerülnek. Jó lenne, ha vízben használható eszközöket is vehetne az intézmény, hogy az úszás ne feladat, hanem játék legyen. Ezenkívül számítógépeket szeretne az igazgató, és olyan tanfolyamokra is szívesen elmenne a munkatársaival, ahol megtanulhatják a gépet könnyedén kezelni, a világhálón eligazodni. A Szigligetiben a kicsiknek is van számítógépük a szülők jóvoltából, de az óvónők nem igazán örülnek anA szabványnak megfelelő játékok több százezer forintba kerülnek. Rengeteg minden hiányzik a magyarországi óvodákból Eszköz- és felszerelés 84% Bútorzat 79% tisztálkodás 57% Fejlesztőeszközök 86% Fejlesztőpedagógus 75% Fejlesztőeszközökre van szükség. A magánóvodákban más Az országos felmérésben megkérdezett 241 óvodából 3 teljesítette az összes törvényi előírást. Az egyik egy budapesti magánóvoda, ahol a szülők igényeitől függően havonta 40—75 ezer a tandíj. A tesztben az anyákat, apákat is megkérdezték: a válaszadók 22 százaléka egészséges életmódra, 14 százaléka a környezetvédelemre, 10 százaléka a hagyomány- ápolásra neveltetné a gyermekét, 9 százalék az anyanyelvi nevelést részesíti előnyben. nak, ha a gyerekek sokáig bámulják a monitort. A felmérés készítője, Kojanitz László összegzésében maga is kitért erre a kérdésre. Állítása szerint elgondolkodtató, hogy két éve 300 millió forintból, darabonként egymillió forintos kakaóbiztos számítógéppel szerelte fel az állam az intézmények egy részét, miközben a legtöbb helyen nincs megfelelő bútor.- A berendezés valóban nem a legújabb. A mi ovinkban a cipősszekrény nagyon emlékeztet arra, amit huszonöt éve még én használtam gyerekként — mondta a békéscsabai Szabó Marianna. - Az óvónők viszont tényleg mindent megtesznek a gyerekért és ez fontosabb, mint az, hogy hány éves a bútor. Az eszközhiány mellett a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs elég szakember. ■ Milliós kakaóbiztos számítógépekkel szerelték fel az intézményeket, miközben sok helyen nincs megfelelő bútor. A gyerekekkel mindenhol szakképzett óvónők foglalkoznak, és azok létszámára nincs is panasz. A speciális igényű gyerekeket fejlesztő szakemberekből azonban több kellene, mert az óvodások 20-25 százaléka különleges bánásmódot igényelne. Az intézmények kétharmadában logopédusra, fejlesztőpedagógusra, pszichológusra és gyógypedagógusra is szükség lenne. Mindenki máshogy próbálja a gondot megoldani: Békéscsabán utazó gyógypedagógusok segítenek, de kisebb településeken nem egyszerű a problémát orvosolni. A legtöbb helyen az is gond, hogy egyre kevesebb a fiatal, és nem is tűnik úgy, hogy néhány éven belül több születik. A Köz- ponü Statisztikai Hivatal adatai szerint míg a rendszerváltáskor 16 ezer gyerek járt óvodába a megyében, tavaly már csak alig 12 ezer. Az általános iskolákban még nagyobb a gond. Itt 45 ezerről 33 ezerre esett vissza az elemisták száma 15 év alatt.. Ráadásul az általános iskolák közül még annyi sem felel meg a törvényben előírt tárgyi feltételeknek, mint az óvodáknál. JEGYZET CSATH RÓZA Életre szóló útravaló MINDEN ROSSZBAN Van valamijó. A HIV-fertőzésről való tájékozottságban előrébb tartunk egy tyúklépéssel. Hála az európaiak tudatlanságáról szóló felmérésnek, s a nevetséges téveszméket ecsetelő műsoroknak, a magyaroknak, remélhetőleg már több mint egyhar- mada tudja, hogy a kór nem terjed kézfogással. TANULSÁGOS ÉS HATÁRTALAN a téveszmék tárháza. A nők többsége például abban a hitben él, hogy nem tehet sokat a mellrák elkerüléséért. HA A MEGELŐZÉSBEN dolgoznék, elgondolkodnék rajta, hogy mit csinálunk rosszul. Miért van az, hogy a megelőzés számtalan módját népszerűsítő kampányok és az orvosi tanácsok ellenére olyan kevesen élnek a szűrés ingyenes lehetőségeivel? Miért nincs füle sokaknak az intésre, a jó szóra? Pedig a civilek is hallatnak magukról, ügyüknek megnyerik a tévét, a rádiót, az újságokat, s nekem tetsző módon, egyre több ismert embert is, akik életmódjukkal, személyes sorsukkal erősítik őket a meggyőzésben. a hitelesség itt is lényeges. A jó példa kivált a gyermekeknek fontos. Mutogatunk az iskolákra, de támogató otthoni háttér nélkül ők sem tehetnek csodát. A csodára ne is bízzuk a dolgot. Azért sem, mert hazánkban csak rákban évente több, mint harmincezer ember, azaz egy kisváros lakossága hal meg. A felvilágosító munkát végzők szó szerint versenyt futnak az idővel, amikor arra tanítanak, hogy magunk is felelősek vagyunk legfőbb kincsünkért. Példákat is láttunk eleget arra, hogy az egészséggel együtt az ember könnyen az álmait és az egzisztenciáját is elveszítheti. Van-e hát fontosabb útravaló, amit szülő és iskola a most felnövőknek adhat? Megugrott a tízmilliónál több adót fizetők száma Kitüntették Ambrus Zoltánt elismerés Rendhagyó módon idén ketten kapták meg Felújított műhelyek Békéscsabán: erősödik a TISZK AZ APEH megyei igazgatóságának adatai szerint Békés megye személyi jövedelemadó csúcstartói sem a jövedelmük, sem a bevallott adó vonatkozásában nem vehetik fel a versenyt a hazánkban legtöbbet keresőkkel. Tavaly például 7 milliárd forint volt Magyarországon a legnagyobb bevallott éves jövedelem, ami 2,7 milliárd forint adót jelentett. Megyénkben tavaly 277 millió forint (óó millió forint adóval) volt a legmagasabb összeg, amit éves bevételként jeleztek az adóhatóságnak. Ugyanakkor nem 2005-ben, hanem 2003-ban regisztrálhatták a legmagasabb jövedelmet a megyei adóhivatal munkatársai: évi közel 373 millió forintot, aminek az adója majd 75 millió forintot tett ki. 2004-ben is ugyanez az adózó volt az első, tavaly második lett. Bevétele szinte teljes egészében osztalékból származott: két cégtől, melyek egyike Békés megyei székhelyű. A személyi jövedelemadó megyei top 100-as listájának további érdekessége, hogy míg 2003-ban és 2004-ben közel azonos számú, 22-24 magán- személy vallott be 10 millió forint feletti adót, a tavalyi esztendőben ez az arány megugrott: 33-an adóztak többet 10 milliónál. ■ Pocsaji Richárd A város egyik legmagasabb rendű kitüntetését, rendhagyó módon, idén két esetben ítélte oda Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése. Dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója, a Csabai Kolbászfesztivál kitalálója és főszervezője a városházán tegnap vehette át Vantara Gyula polgármestertől a Békéscsabáért kitüntetést. „Dr. Ambrus Zoltán nemcsak a szűk szakmai, kulturális területen, hanem a város életének több területén alkotott maradandó értéket. Több nemzetközi, országos és megyei kulturális rendezvény szervezője, kezdeményezője — például a nemzetközi bábfesztivál, az országos amatőr filmszemle, grafikai biennálé, könyves ür nepek és a kolbászfesztivál - amelyek mind Békéscsaba és Békés megye hírét növelték” — méltat- ’ “^”s ta Vantara Gyula polgár- mester a kitüntetettet. Franz Rudolf Olbrich- Krampl, a Tondach cse-i répgyár tulajdonosa még március 15-én vehette át az elismerést. Dr. Ambrus Zoltán köszönetét mondott a kitüntetést számára odaítélő előző testületnek és a nemrég megválasztott polgármesternek, Vantara Gyulának. ■ F. M. Több, a gépészeti szakmacsoporthoz tartozó műhely is megújult Békéscsabán, a Közép-békési Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) keretein belül. Az öt műhelynek a Trefort Ágoston szakképző iskola adott és ad otthont.- Nemrég megtörtént az első ütem műszaki átadása, így egy huszonegymillió forintos részberuházásra tehettünk pontot — hangsúlyozta Bartók Tamásné, a TISZK igazgatója. - Ezt az intézményt korábban azért hívták életre, hogy több, esetünkben nyolc iskola összehangoltan képezhesse a diákjait a munkaerőpiac által diktált igények szerint. ■ Cs. Á. Dr. Ambrus Zoltán több évtizedes munkájáért kapta az elismerést. 111
