Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-30 / 230. szám

2006. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 ..BATTONYÁIG Körösladáiiy. könyvtár. A művelődési házzal közös intéz­ményként működik a községi könyvtár Körösladányban. A könyvtárnak 485 beiratkozott ol­vasója van. Évente összesen több mint 12 ezer olvasó veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait. KörösnagyHarsány. cigány. A cigány népi kismesterségekkel és a cigány kultúra néprajzi ele­meivel ismerkedtek a közelmúlt­ban a körösnagyharsányi Reme­kek. A táborlakók egyúttal toleranci­át, e&más iránti tiszteletet, s a másság értékeinek elfogadását tiszteletét is elsajátították. Kötegyán. iparűzési, idén 4 millió 451 ezer 300 forint ipar­űzési adóbevétellel számol a kötegyáni önkormányzat. Ebből az év első felében 4 millió 188 ezer forintot fizettek be az adó­alanyok. A tavaly kivetett 4 millió 478 ezer 800 forintból év végéig 3 millió 663 ezer 141 forintot fi­zettek be, tehát javuló az adófi­zetési morál a községben. Medgyesegyháza. sporttelep. A hamarosan kezdődő sportte­lep-felújítási munkálatokra közös pályázatot nyújtott be Medgyes- egyháza önkormányzata és a he­lyi sportegyesület. Az összesen 5 millió 957 ezer forint értékű fel­újításhoz 50 százalékos, azaz 2 millió 963 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert a te­lepülés. Mezőberény. emléktábla. Udvardy Anikó csobánkai képző­művészt bízta meg a csantavéri emléktábla elkészítésével a mezőbetényi önkormányzat. Mint ismert, a vajdasági Csantavér és Mezőberény a kö­zelmúltban kötött testvértele­pülési megállapodást. Okány. felét. Okány önkor­mányzata idén 6 millió 500 ezer forint kommunálisadó-bevételt tervezett. Ebből az első félévben 3 millió 150 ezer forintot fizettek be az adóalanyok, így a teljesítés 48 százalékos. Orosháza, hajléktalanok. Különböző vetélkedőket szervez­nek tavasszal és ősszel az oros­házi hajléktalanszállón. A napok­ban ért véget a többfordulós len­gőteke-bajnokság. A döntő után oklevelet és ajándékcsomagot kaptak a nevezők. Az összes la­kó részére pedig a szálló dolgo­zói grillpartit rendeztek. Nem maradnak a kaptafánál mesterek Egyre kevesebb a megrendelés, népszerűbb az olcsó áru Évről évre folyamatosan csökken a szabók és a ci­pészek száma. A szakem­berek nagy része képte­len tartani a lépést a be­áramló olcsó, gyakran nem is feltétlenül megfe­lelő minőségű külföldi termékekkel. Papp Gábor- Rosszul, nagyon rosszul élünk. Alig-alig akad megrendelés — csapja le a telefonkagylót az egyik békéscsabai szabómester, amikor arról igyekszem faggatni, miként boldogulnak napjaink­ban. Máshol már ekkora szeren­csém sincs, a telefon vagy csak kicsörög, vagy egy gép­hang válaszol: „A hí­vott számon előfi­zető nem kap­csolható.” Mindössze egy helyen há- g rítják el az ér- | deklődést azzal, % hogy a boltba be­térő vevővel kell foglalkozniuk. Sok korábbi üzlet be­zárt - bár többen még küz denek a megmaradásért -, a tu­lajdonos vagy kiöregedett, vagy képtelen volt lépést tartani az ol­csó külföldi termékekkel. Nagy Imre egykor roppant népszerű és felkapott szabósá­got működtetett Békésen. A hat­vanéves férfi a nyolcvanas évek­ben havi 15-20 öltönyt is elké­szített, manapság viszont már érdeklődő is alig akad, hiszen alkalmi kiárusításokon, vásáro­kon valóban kedvező áron lehet megvenni egy-egy árucikket. Évről évre egyre kevesebb a cipészek munkája. (Felvételünk illusztráció.) Ötvenen felül már nagyon nehéz új dologba kezdeni Az ötvenöt éves Vincze Gábor vállalkozása megszüntetése óta több tanfolyamot is elvég­zett, sokféle képzésen vett részt, most mégis azon gondol­kodik, hogy újraindítja üzletét. - A fiatalok is nehezen talál­nak állást, nemhogy egy ötven éven felüli ember-zárta gon­dolatait.- A piac túlterhelt. Kis túl­zással szinte mindenki ruhát árul. Az öltönyök terén nem annyira a kínai áruk jelentik az igazi konkurenciát, hiszen ezen a területen kevésbé erő­sek. A legtöbben az olcsó tö­megtermékeket vásárolják, a szabók által készített ruhák iránt csökken a kereslet - mondja Nagy Imre, aki már visszavonult az üzlettől. Vincze Gábor ugyancsak éve­■ Egyre kevesebb a megrendelés, a legtöbben az olcsó tömegcikkeket választják. kig üzemeltette sikeresen béké­si cipészeiét, végül mégis kény­telen volt visszaadni az ipart.- A járulékterhek folyamatos emelkedése, az alapanyagok és az üzlet fenntartásának növek­vő költségei hozzájárultak a kö­rülmények ellehetetlenüléséhez - mondja, s hozzáteszi: az euró­pai uniós csaüakozás számos szigorítást hozott magával. Ren­geteg új előírásnak kell megfe­lelni - elemzi a körülményeket -, a műhely korszerűsítése pe­dig akár több százezer forintba is kerülhetne. A cipész annak idején egyébként saját házában | alakította ki az üzletét, de az elő- £ írásoknak megfelelő átalakítá­sára azonban már nem futotta.- Egy-egy kínai üzletben megvásárolt, néhány száz fo­rintos cipő, papucs javítása gyakran többe került, mint a termék. Alkalmanként a fel­használt alapanyag drágább volt a lábbelinél. Ez sokszor el is vette a betérő vevők kedvét - támasztja alá döntését. Köröstarcsán teljessé válik a csatornahálózat Vajdasági kistérséggel kötnek megállapodást Köröstarcsa mintegy 360 mil­lió forintot nyert a szennyvíz­csatorna-építés III. ütemére a Dél-alföldi Regionális Fejleszté­si tanács pályázatán - tájékoz­tatott Széplaki Zoltán polgár- mester. A beruházás előkészü­letei az idei télen elkezdődhet­nek azzal, hogy a lakosságot bevonják a víziközmű-társulás- ba, a munkálatok 2007 végére, de legkésőbb 2008-ra befeje­ződhetnek. Önerőként 120 mil­lió forintot kell biztosítani a be­ruházáshoz. A III. ütem össze­sen 524 ingatlant érint, ezzel teljessé válik a szennyvízcsa­torna-hálózat. ■ P. G. A Körös-szögi Kistérség Több­célú Társulása együttműködési megállapodást köt a vajdasági Kishegyes kistérségével. Erről csütörtökön, Szarvason meg­tartott ülésükön döntöttek a Körös-szögi települések polgár- mesterei, a kishegyesiek pedig már korábban kimondták az igent. Az együttműködés célja a határon átívelő kapcsolatok erősítése és közös pályázatok benyújtása (például inkubátor­házak létesítésére) az Interreg keretében. A megállapodás ün­nepélyes aláírására hamarosan Szarvasra jönnek a kishegyesi kistérség vezetői. ■ L. J. ES111331311Í1 A kétoldalú kapcsolatokról LAUKÓ ÉVA, TÓTKOMLÓSI CSALÁDGONDOZÓ:- Magam is jól beszélem a szlovák nyelvet és igaznak tartom a mondást, mely sze­rint a magyar kolbász jól megfő a tót fazékban is! Nemzetiségi ellentét csak akkor van, ha valaki szítja azt. A szlovákok, magyarok, cigányok, ha egy közösség­ben, egy családban, egy vá­rosban élnek, nem veszeked­nek csak azért egymással, mert más nemzetiséghez tartoznak. JURÁK BEÁTA, CSABACSÜDI KÖZÉPISKOLÁS:- Falunkban az idősebbek közül sokan ma is szlovákul beszélnek, az én korosztá­lyom azonban nem ismeri ezt a nyelvet. Úgy vélem, ahogyan mi itt meg tudunk lenni egymással, ugyanúgy Szlovákiában is békesség­ben megférnek a-szlovákok az ottani magyarokkal. Az el­lentétet sohasem az egysze­rű emberek keresik, nekik ez nem áll érdekükben. LEHOCZKI MIHÁLY, TÓTKOMLÓ­SI ROKKANTNYUGDÍJAS:- Ami mostanában történt Szlovákiában, az mestersége­sen szított ellentét. A két nép régóta jó kapcsolatban van, egyáltalán nincs szó ellensé­geskedésről, senki nem akar viszályt, a szélsőséges meg­nyilvánulások mögött a poli­tika állhat. Én is szlovák származású vagyok, itt a mi városunkban mindig is jól ki­jöttek egymással a két nem­zetiséghez tartozók. ■ L. J. Úri kaszinóélet helyett folytatódik a művészetek nyara szezonkezdet A magyar és nemzetközi kultúra színe-java ősztől tavaszig a Gyulai Várszínház kamaratermében A Gyulai Várszínház Kossuth utcai épületét javában festik, csi­nosítják, kezdődik a kamarater­mi szezon, amely ősztől tavaszig tart. A történelmi épületet egy­kor úri kaszinónak létesítették, majd volt pártszékház, művelő­dési ház. A Gyulai Várszínház rendelkezésére 11 éve bocsátot­ta a város. Azóta szervezik a ka­maratermi rendezvényeket az igazgatósági épületben. Minden hónapban, hetente tartanak előadásokat, melye­ken megfordul a magyar művé­szi élet színe-java. Rendeznek színházi, irodalmi, zenei este­ket a komolyzenétől a jazzig, a népzenéig, nemzetek mutat­koznak be kultúrájukkal. Szer­veznek filmvetítéseket, rende­zőket hívnak meg. Hetedik éve működik a kamaragaléria is. Gedeon József színházigazga­tó elmondta, nézőik igénylik a színházi életet a nyári évad után is, kialakult a törzsközönségük. Olyan előadásokat tartanak, amelyek kisebb, 150-200 főnyi kamaratermi közönséghez szól­nak. A Gyulai Várszínház Baráti Köre javasol előadásokat és színházlátogató is egyben. A várszínház kamaratermi ren­dezvényeit nemcsak gyulaiak keresik fel, hanem szerte a me­gyéből is érkeznek látogatók. Most a kamaratermi évad ko­rábban kezdődik, mint máskor. A várszínházát megkeresték az­zal az ajánlattal, hogy Japánból, Okinawából hagyományőrző néptáncegyüttes érkezik Ma­Gedeon József: Japánnal kezdünk.” gyarországra. Egyik helyszín­ként Gyulát szemelték ki. A ja­pán együttes magyarországi turnéja hét helyszínből áll. Gyu­lán október 3-án 19 órától lép fel az Okinawa Hagyományőrző Tánccsoport. Nyolc táncos ha­gyományos japán táncokat mu­tat be korabeli ruhában, kimo- nóban, hét zenész kíséri őket eredeti hangszereken. Középko­ri udvari táncokat, néptáncokat adnak elő korabeli zenével. Az est előtt japán fotókiállítás nyílik, japánnak az UNESCO- tól védettséget kapott, épített és természeti világörökségét Miyoshi Kazuyoshi 60 fotóján ismerhetik meg a nézők. Sikerdarabot is bemutat a színház, a Broadway legtöbb­ször játszott egyszemélyes elő­adását. Rob Becker Caveman cí­mű vígjátékát Kálloy Molnár Péter játssza. Csángó estjét mu­tatja be új együttesével a gyulai hegedűs, Lipták Dániel. Kon­certjüket táncház követi a moldvai csángók világának körtáncaiból. Fellép Magyaror­szág legjobb elektronikus jazz- triója, a Kaltenecker Trió. Az együttes a külföldön legtöbbet fellépő magyar dzsesszzene- karok egyike. Koncerteztek Ja­pánban, Európában és az USA- ban is, muzsikájuk a nem dzsesszrajongóknak is élmény. A kamaratermi programok áprilisig tartanak. ■ Sz. M. Történelmi hely volt A Békés megyei Kaszinó épülete helyén korábban Kiss János megyefőnök háza állt. Nála szállt meg 1849 augusztusában rokona, Kiss Ernő honvédtábornok, az aradi tizenhárom vértanú egyike. A Békés megyei Ka­szinó 1906-ban épült fel, a helybeliek Úri Kaszinónak hívták. A Féja Géza által említett gyulai elit szórako­zóhelye volt. A Kossuth ut­cai épület a Gyulai Várszín­házé, emléktábla őrzi Kiss Ernő itteni megszállását ro­kona házában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom