Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-30 / 230. szám

mm ■■■ GAZDASAG HmH HÍRSÁV GDP-növelő a drog és a prostitúció az illegális tevékenységek is megjelennek a hétfőn nyilvánosságra kerülő brut­tó hazai termék (GDP) adataiban. A KSH a bűnül­döző szervektől, a prosti­tuáltakat képviselő szerve­zetektől, a drogosok szociá­lis intézményeitől begyűjtött információk alapján becsül. Tájékozódhatnak a cégek a nem fizetőkről tizenkilenc szakmai és ér­dekvédelmi szervezet, köz­tük az MKIK, a Bankszövet­ség és az IPOSZ szerződött az Opten Kft.-vel a követe­lés-nyilvántartó rendszeré­nek használatáról. A szerve­zetek tagjai ingyen keres­hetnek a rendszerben. Újabb sportautót gyárt Győrben az Audi az AUDI HUNGÁRIA győri gyá­rában készülnek az Audi R8-as sportautók karosszé­riaelemei. A nagyteljesítmé­nyű sportautó motorját is Győrben gyártják. . u, 4 , HMfflLmfxiaíifl. Ili" ..............nlONr A B UX-index 2006. szeptember 29-én 22100 Nyitóérték: 21 956 ! Előző napi záróérték: .........1.......... 22 000 21900 21970 Záróérték: 21755 21 500 15.30, a New York-t i tőzsde nyitása 21400 ___________________í____ pont, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /ora FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.09.29. (M m&km mmmmm BorsodChemZ 950 + 1,37 345 Egis 30000 +0,33 301 Synergon 1 174 + 1,82 158 ÁNyomda 6 240 + 1,13 37 Fotex 605 +0,50 33 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár ífc) változás i%\ Millió ft Mol 19 600-1,26 10 524 OTP 6 780-0,88 6 711 Richter 44 395-1,34 2 199 MTelekom 865-1,70 1223 Émász 18 300-0,03 47 A BUX-index az elmúlt napokban 22190 21 355 20600 _________________________________ po nix 09.20 09.21 09.22 09.25 09.26 09.27 / naP FORRÁS; BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. szeptember 29-én. €/Ft $/Ft €/$ t aa t t 88889 mm «88888 273,49 215,74 1,27 +0,14 Ft +0,88 Ft +lcent Erény az esélyegyenlőség hátrányban Egyetemi tananyag lett a megkülönböztetés elkerülése Növelheti a társaságok imázsát, ha a felvételi interjúkon egyre kevésbé különböztetik meg a jelentkezőket a külsőségek alapján Hamarosan esélyegyenlő­séget is lehet egyetemen tanulni. Ugyan a nagy cé­gek imázsába már a ma­kulátlan humánppljtika is beletartozik, a munka­vállalói öntudat nálunk bizony még gyengécske. Dián Tamás Túl öreg, kisgyereke van, roma származású vagy mozgássérült. Többnyire ők az esélyegyenlőség leggyakoribb hazai vesztesei, akiket a cégek elutasítanak, vagy éppenséggel elbocsátanak. Az indokok persze szinte soha­sem fogalmazódnak meg a fönti nyíltsággal, az érintettek mind­össze a körülményekből és a bá­násmódból sejthetik, hogy nem véletlenül kerültek a munkaerő- piac árnyékos oldalára. Másoddiplomás esélyegyenlő­ségi szakértők képzésével járul hozzá jövő februártól a diszkri­mináció mérsékléséhez a Buda­pesti Corvinus Egyetem Közgaz­dasági Továbbképző Intézete. Gáspár Péter Pál igazgató el­mondta: elsősorban önkormány­zati tisztségviselőket, a munka­ügyi és a szociális hálózat dolgo­zóit várják, de számítanak a nagyvállalatok humánpolitikai szakembereire is. „A vállalati imázsba egyre in­kább beletartozik a szociális ér­zékenység is. Mind több cég is­meri fel, hogy humánpolitikai stratégiája nem függhet attól, hogy az éppen aktuális főnök kedveli-e az idősebb korosztály­ba tartozókat vagy a mozgássé­rülteket - hangsúlyozza Gáspár. az európai cégek alkalma­zottai leginkább az életkor szerinti megkülönböztetéssel küzdenek. Egy friss felmérés­kor a megkérdezettek csak­nem fele úgy érzi, hogy mun­kaadójánál hátrányos helyzet­ben vannak az idősebbek vág}'a „túl” fiatalok. A britek­nél töirény zárja ki a kor sze­rinti megkülönböztetést. Az állami többségű cégeknél kötelező esélyegyenlőségi tervet készíteni, ám a gyakorlat csak ritkán igazolja vissza a jogalko­tói szándékot - közölte Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogtanácsosa. A vállala­tok írásbeli szándéknyilatkoza­tai többnyire csak általánossá­gokat tartalmaznak, mint pél­dául, hogy a nyugdíj előtt állókat és a kismamákat igyekeznek nem elküldeni, vagy emelik a női vezetők arányát. Am azt nem rögzítik, hogy konkrétan hány százalékra törekednek - magya­az egyesült államokban ver­sengenek egymással a cégek abban, hogy minél inkább melegbarát munkahelynek mutatkozzanak - derül ki az Emberi Jogokért Mozgalom felkérésére készült friss felmé­résből. Egyre többen igyekez­nek kiterjeszteni a kedvezmé­nyeket é$ a munkavállalói vé­delmet a homoszexuálisokra. rázta a jogtanácsos. A verseny- szférában pedig még az efféle homályos szövegek is ritkák, mint a fehér holló. A hatósághoz fordulók többsé­ge roma származású, s az egyen­lő bánásmódot hiányoló pana­szuk is ezzel függ össze. Volt olyan vállalat, amely a munka- közvetítő által küldött romák előtt szinte becsapta az ajtót. Akiket mégis behívtak állásin­terjúra, azoktól azt kérdezték meg először, mit tartanak a leg­rosszabb tulajdonságuknak. Az idős kor is lehet hátrányos meg­különböztetés indoka: egy ötven­éves nőt például azért küldtek el, mert az új vezérigazgató fia­talítani akart. A vélhetően jelentős számú jogsértés ellenére az Egyenlő Bá­násmód Hatóság kevesebb mint két tucat esetben marasztalta el a munkáltatókat. Ennek legfőbb oka, hogy a dolgozók félnek a re­torzióktól, s csak ritkán tesznek bejelentést - véli Róth Ágnes munkajogász. Az esetek többsé­gében valóban nehéz bizonyíta­ni a diszkriminációs szándékot. Elérhetetlen a telefonos ügyfélszolgálat bosszúság Olvasónknak számlázási problémája akadt az egyik mobiltele­fon-szolgáltatóval. Az ügy­félszolgálattal idestova fél éve nem tud zöld ágra vergődni. A mobiltelefonálás díjának számlázási problémáival a Nemzeti Hírközlési Hatóság­hoz (NHH) kell fordulni. Ezt Magdus Ágnes, a Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség vezető főtanácsosa java­solta. A cégek ügyfélszolgála­tának rossz működése azon­ban valóban a fogyasztóvé­delmi hatóságra tartozik. A hölgy tegyen ez ügyben bejelentést a területileg ille­tékes felügyelőségen. Ez az olvasó esetében a Somogy Megyei Közigazgatási Hiva­tal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége. A fogyasztóvédelmi törvény szerint a szolgáltatóknak le­hetővé kell tenniük az ügyfe­lekkel való kommunikációt. Lehetőleg gyorsan és aka­dálymentesen. Az nem meg­oldás, hogy fél órán át zenél­nek az ember fülébe. Ez nem szabályos, és dühítő is. A tör­vénynek akkor tennének ele­get, ha az ügyintéző fölvenné a telefont, és az ügyfél előad­hatná ügyes-bajos dolgait, pa­naszát, kérését, észrevételeit. Ha a tapasztalt visszásságról bejelentést teszünk a fogyasz­tóvédelemnek, akkor kivizs­gálják a helyzetet. Intézked­nek, ha úgy látják, hogy a szolgáltatóval igen nehéz, vagy szinte lehetetlen felven­ni a kapcsolatot. A fogyasztó- védelmi törvény szerint köte­lezést küldhetnek a szolgálta­tónak, hogy tegyen eleget a törvényi előírásoknak. ■ Rados Virág kérjük. írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Külföldön is fontos az egyenlő bánásmód Cserélni kell a sérült autót jogsértés Kevesebbet ér az összekarcolt gépkocsi Szigorúbban ellenőrzik a munkáltatók kiskapuit Hibásan jár el az értékesítő, ha olyan autót ad el, amelyet újra kell fényezni a szállítás során bekövetkezett sérülés miatt. Ezért a gépkocsi értéke nem éri el a gyári, új jármű értékét. A vevőt szavatossági jogként megilleti a csere - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB). A tes­tület ezzel felülbírálta a koráb­bi bírósági ítéleteket. Az ügy felperese az eladó cég­től új autót vásárolt. Utóbb hi­babejelentést tett a gépkocsi el­térő rétegvastagságú fényezése miatt. Kérte a cserét, de attól a cég elzárkózott, csak a kijavítás­ra vállalkozott. A vevő a bírósághoz fordult szavatossági jogai érvényesíté­séért. Előadta, hogy gyári, hibát­lan állapotú, forgalomba még nem helyezett személygépkocsi­ra szerződött, ehhez képest hibá­sat kapott. A cég azzal érvelt, hogy az autó megfelelt a törvé­■ A vevő minden esetben kérheti az áru cseréjét, ha a vásárolt termék hibás, és nem javítható értékcsökkenés nélkül. nyes tulajdonságoknak. A bíró­ság elutasította a keresetet az igazságügyi szakértői vélemény­re hivatkozva, amely szerint a gyári körülmények között vég­zett újrafényezés nem minősül hibának, amíg az érdeksérelem nélkül kijavítható. Ez volt az ál­láspontja a másodfokú igazság- szolgáltató fórumnak is. A felperes felülvizsgálati ké­relmet nyújtott be az LB-hez. A legmagasabb ítélkező fórum a Polgári törvénykönyv rendelke­zéseire hivatkozott. Eszerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ilyen esetben a vevő kérheti a cserét, kivéve, ha a hiba rövid idő alatt, érték- csökkenés nélkül javítható, és azzal nem sérülnek a jogosult érdekei. Az adott ügyben viszont a javítás miatt csökkent a gépko­csi értéke. ■ Z. H. Munkaerő-kölcsönzéssel próbál­nak meg kibújni a cégek a szep­tember elsejétől fizetendő maga­sabb járulékkötelezettség alól az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tapasztalatai szerint. Törvény tiltja a munkaerő-köl­csönzést, ha a dolgozó a megelő­ző fél évben a kölcsönbe vevő al­kalmazottja volt, illetve, ha a két cég tulajdonosi kapcsolatban áll egymással. Ennek ellenére nem ritka, hogy a munkaadó másik vállala­tot hoz létre, amelytől visszaköl- csönzi dolgozóit - hívja fel a fi­gyelmet Papp István, az OMMF elnöke. így ugyanis csak a ledol­gozott órákat, illetve napokat kell kifizetni, nem szükséges fo­lyamatosan alkalmazni a mun­kavállalót. Ha más cégtől bérel munkerőt, akkor az is vonzó le­het, hogy a kölcsönbe adó céget terheli a bevallási, adatszolgál­tatási, adó- és járulékfizetési kö­telezettség teljesítése. Kiss Péter szociális és munka­ügyi miniszter a Világgazdaság kérdésére elmondta: egyelőre nem tervezik, hogy továbbszigo­rítják a kölcsönzésre vonatkozó jogszabályokat. A munkaügyi el­lenőrzéseknél viszont erre is jobban odafigyelnek majd a revi­zorok. A jogellenes munkaerő­kölcsönzésért idén hatmillió fo­rint volt a legmagasabb kisza­bott bírság. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom