Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-04 / 207. szám

5 2006. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP M ■" Wtmmsxm Kétegyháza. UTAK. A közelmúlt­ban befejeződött a településen két utca teljes felújítása. A felújí­tással párhuzamosan mindkét helyen kialakítottak padkákat is. KARBANTARTÁS. Kétmillió forint értékben végeztek a nyáron kar­bantartási munkákat a kétegy- házi, minisztériumi fenntartású középiskolában. Dr. Komáromi Sándor igazgatótól megtudtuk, hogy a munkálatok a helyiségek korszerűsítését célozták. Kagyarbánhegyes. felújítás. Az önkormányzat 6,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanácstól a belterületi utak burkolaterősítésére. A ka­pott pénzből idén egymilliót, jö­vőre 5,9 milliót használhat fel a település. A felújítás érinti a Damjanich, az Alkotmány és az Árpád utcákat. Az összes beke­rülési költség 11,9 millió forint. Mezőberény. informatika. A Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatósága a város szakmai és informatikai fejlesz­téseinek támogatására 7 millió 827 ezer forint központi támoga­tást engedélyezett. Okány. munkanélküliség. A településen tavaly 244 regiszt­rált munkanélkülit tartottak nyil­ván. Ebből aktív korú szociális segélyezett 117. A regisztrált munkanélküliek száma az előző évhez viszonyítva 38-cal, az aktív korú szociális segélyezettek szá­ma 6-tal emelkedett. Sarkad, nemet mondtak. A testület legutóbbi ülésén a képviselők úgy határoztak, mi­szerint nem kívánnak részt venni a két önkormányzati telken, az Első Magyar Bérlakásépítő Kft. által megvalósítandó, 28 laká­sosra tervezett piaci alapú bérlakásépítő programban. BIZTOSÍTJÁK. A városatyák dön­tése értelmében Sarkad biztosít­ja a központi orvosi rendelő bőví­téséhez is elengedhetetlen épí­tési engedélyes tervek, illetve megvalósíthatósági tanulmány, valamint a pályázat elkészítésé­hez szükséges bruttó 2 millió 644 ezer forintot. Sarkadkeresztúr, módosított. A sarkadkeresztúri testület mó­dosította a gyermekvédelemről, az első lakáshoz jutók támogatá­sáról, illetve az ivóvíz-szolgálta­tásról szóló helyi rendeletét. Hétvégén immár tizenötö­dik alkalommal rendez­ték meg a Doboz-Marói- erdőben a térségi puská­sok találkozóját, a me­gyei vadásznapot. Molnár Pál Márton- Idén kevesebb vadásztársa­ság képviseltette magát a ren­dezvényen, a polgári lakosság részéről viszont nagy volt az ér­deklődés. A civileknek szóló programok mellett azonban szakmai kérdésekről is szó esett az eseményen - mondta Zuberecz Tibor, a megyei va­dászszövetség elnökhelyettes fővadásza. A szakember kiemelte, a Bé­kés megyei vadászat jellegét alapvetően meghatározzák a térség földrajzi, természeti adottságai. Kis erdősültség mellett nagy a szántóterületek aránya, ezért főleg az apróva­dak érzik jól magukat ezen a vidéken. Sajnos idén a sok eső­zés, a belvíz, illetve a forró nyár erősen megtizedelte az apróvadállományt, főleg a fá­cán- és a mezeinyúl-populáció szenvedett érzékeny vesztesé­geket. A nagyvadak ellenben jól át­vészelték a szélsőséges idősza­kot, az őzek, gímszarvasok és a vaddisznók száma nőtt. Zuberecz Tibor hangsúlyoz­ta, a kedvező természeti feltéte­lek kialakítása mellett mester­séges tenyésztéssel orvosolhat­ják az apróvadállománynál je­lentkező problémákat. A vadászidény előtt néhány nappal a megyei puskásokat egy másik kérdés is intenzíven foglalkoztatja, mégpedig a he­lyi vadásztársaságok jövője:- 2007. február 28-án járnak le a vadásztársaságok tízéves földbérleti szerződései. Eddig 72 vadásztatásra jogosult szer­vezet volt a térségben, a terüle­tek kötelező újrafelosztása után, a számos jelentkező mi­att, ez a szám 85-90-re is emel­kedhet. Az országos helyzethez viszonyítva itt, Békés megyé­ben sokkal kevesebb a súrlódás emiatt a társaságok között. Ez talán abból fakadhat, hogy az apróvadas régiókat könnyebb szétdarabolni. Egyébként a me­gyei vadásztársaság és a kama­ra is mindenben segít az érdek­lődőknek, szakmai tanácsok­kal, egyességre való felhívások­kal igyekszünk elejét venni a konfliktusoknak - fejtette ki a fővadász. A vadászat egyre népsze­rűbb Békés megyében, hiszen az idei szezonra 2700-an vál­tottak vadászjegyet. Ebből 200- an hivatásosak, míg 1700-an tagjai valamilyen társaságnak. A létszám enyhén emelkedő, de ami a szakemberek szerint igazán örömteli, hogy egyre többen hódolnak ennek a szen­vedélynek a fiatalabb korosz­tályból, így az utánpótlás is biztosított. János Károly is itt hódolt szenvedélyének A térségi vadászterületek kivá­ló adottságai nemcsak a bel­földön élők számára közismer­tek, hanem egyre többen hó­dolnak szenvedélyüknek Bé­kés megyében a külországiak közül is. Például a közelmúlt­ban az egyik helyi társaságnál vadászott inkognitóban János Károly spanyol király és az osztrák hadügyminiszter. Csak egy fekete Mercedesekből álló konvoj árulkodott a szaúdi trónörökös látogatásáról is, aki népes kíséretével őzbako­kat kapott puskavégre a me­gyében.- Mindannyian éreztük a megnövekedett felelősséget, ami egy-egy ilyen vendég érke­zésével jár. Úgy érzem, min­den hozzánk látogató kiváló tapasztalatokkal gazdagodott és maximálisan elégedetten távozott tőlünk - mondta Zuberecz Tibor. Miért szeretik a vadászatot? BOTTÁNÉ TISZA ZSUZSA, 37 ÉVES, BÉKÉSCSABAI FOGLAL­KOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ÁPOLÓ:- Nem régóta vagyok va­dász, azért csatlakoztam a kö­zösséghez, mert a családi ha­gyományokat szerettem vol­na továbbvinni. Ebben a hob­biban nem is elsősorban a lö­vés, zsákmányszerzés moti­vál, hanem hogy kint lehetek a friss levegőn, a természet; ben. Emellett a társaság is na­gyon kellemes, sok érdekes embert ismerhetek meg. PUSZTAI ARNOLD, 25 ÉVES, BÉKÉSCSABAI HIVATÁSOS VADÁSZ:- Gyermekkorom óta járom a nagybátyámmal a mezőt 11- 12 éves lehettem, amikor elő­ször elkísértem egy vadászat­ra, azóta engem is magával ra­gadott ez az életforma, ezért választottam ezt foglalkozáso­mul. A természetben honoló csend és nyugalom a legin­kább vonzó számomra. A va­dásztatás izgalmát is minden­kinek ajánlhatom, sok értékes emberrel dolgoztam már. DR. FARKAS LÁSZLÓ, 57 ÉVES, VÉGEGYHÁZI HÁZIORVOS:- Nehéz ezt néhány szóban megfogalmazni. Nálam már az is vadászat, hogy otthon azon gondolkozom, milyen töltényt viszek magammal a következő alkalomra, vagy kint a terepen hová fogok áll­ni a jó lövéshez. Mint minden emberben, bennem is meg­van a zsákmányolás ösztöne, de emellett a természettel va­ló harmonikus viszony kiala­kítása is motivál. ■ M. P. M. Puskavégen a fővadász társaságok A földbérleti szerződések körül lehetnek súrlódások 5 S f u. Már Békés megyében is egyre több fiatal hódol a vadászat szenvedélyének, többeket érdekel ez a hobbi, a helyi utánpótlás ezért biztosított. Szellemi megmérettetés, amikor a kor nem számít Új külsővel, felújított épülettel várta a pályázatírókat a kardoskúti Móra Ferenc Mű­velődési Ház, ahol húsz évvel ezelőtt hirdették meg első al­kalommal — a nyugdíjasokra gondolva - a vers- és prózaíró versenyt. Az intézmény meg­bízott vezetője, Pappné Neller Borbála az idei díjkiosztón fel­elevenítette az ötletgazda, Nagyné Szöllősi Teréz, egykori intézményvezető szándékát, aki ezzel aktív szellemi életet kezdeményezett az idős kor­osztály körében. Az eltelt évek alatt 19 kardoskúti antológia jelent meg. Dr. Héwizi Sándor irodalomtörténész az, aki év­ről évre értékeli a két kategóri­ában nevezett írásokat. Idén 45 pályázó közül vers kategó­riában első lett Pelle Ferenc (Békéscsaba) és Fazekas Géza (Gyula). Próza kategóriában pedig Achim Pál (Békéscsaba) és Kócsóné Dékány Piroska (Deszk). A díjkiosztón Kúrái Jánosné, az egyetlen kardos­kúti pályázó vehette át a pá­lyázat életrehívójának aján­dékkosarát. A rendezvényen idézeteket olvastak fel a díj­nyertes alkotásokból, s az orosházi Bokréta Népdalkor csábította közös éneklésre a megjelenteket. Kodrán Sándor tárogatójátéka pedig külön színfoltja volt az irodalmi programnak. ■ Cs. I. A folyton csobogó víz nem pénzkidobás díszkutak A Részeg angyal üzemeltetése havonta tízezer forintba kerül Békéscsabán, a Kossuth téren és a régi posta előtt lévő csobo­góból éjjel-nappal folyik a víz. Egy olvasónk szerint egyetlen kútból havonta 400—600 köb­méter víz kerülhet a csatorná­ba, ami felesleges pénzkidobás.- A posta előtti csobogó víz­díja nyolc-tízezer forint havonta - mondta Bánfi Ádám, a békés­csabai városüzemeltetési iroda vezetője. — Ennyit megenged­het magának egy ekkora város. A Kossuth téri Halászlányos kút, amelyet Mészáros Attila | szobrászművész alkotása dí- g szít, közel háromszáz méternyi | mélységből feljövő artézi vizet | szolgáltat. A 2002-ben, 30—40 * millió forintból épített kút az A Halászlányos kút háromszáz méterről feljövő artézi vizet szolgáltat. eredetileg is itt álló létesítmény utánzata. Ahhoz pedig, hogy a környezet méltó díszévé váljon - az önkormányzat munkatár­sa szerint - kell a csobogás. A Részeg angyal az egykori posta előtt arra szolgál, hogy ihas­sunk belőle. Félő, ha nem foly­na a víz, még több szemetet do­bálnának a kávába. Ez most is mindennap megtörténik, csak reggelre az üzemeltető kiha­lássza az üres flakonokat, zacs­kókat. Bánfi Ádám elmondta, azo­kon a helyeken - például ját­szótereken -, ahol csak azért van kút, hogy a szomjunkat olt­hassuk, nyomógombot vagy ér­zékelőt használnak. ■ F. G. K. / t 4 4 4 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom