Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-04 / 207. szám

2006. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kanadai nagykövet lesz a szocialista országgyűlési képviselő ősztől A nagyszénási születésű, Bé­kés megyei országgyűlési kép­viselő, dr. Vastagh Pál munka­helye hetek kérdése, és meg­változik. A szocialista politikus 1990 óta képviseli választóit az Országgyűlésben, az eltelt másfél évtizedben bizottsági tagságot töltött be az alkot­mány- és igazságügyi, az euró­pai integrációs és az európai ügyek bizottságaiban. Az Álta­lános Vállalkozási Főiskola rek­tora. 1994-1998 között igaz­ságügyi miniszter. Politikusi tennivalói, a választókkal való kapcsolattartása mellett tudo­mányos munkássága is elis­mert. Kutatási területei az ál­lam és a nemzet kapcsolata, a rendszerváltást követő közjogi fejlődés, az európai uniós csat­lakozás alkotmányos feltételei és az igazságszolgáltatás re­formja. Lapinformációk szerint Vastagh Pál hamarosan diplo­mataként Kanadában képviseli hazánkat. ■ Cs. I. Természetvédők táboroztak és takarítottak a tisztáson Lelkes természetvédők táboroz­tak az elmúlt napokban a Sza­badkígyós melletti nagyerdei tisztáson - tudtuk meg Domo­kos Andreától, a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársától. A Debreceni Egyetem természet- védelmi mérnök szakos hallga­tói töltötték szakmai gyakorla­tukat a területen, de több ön­kéntes is csatlakozott hozzájuk. A táborlakók feladatai közé tar­tozott, hogy a tisztást alkalmas­sá tegyék a jövőbeni rendszeres használatra, azaz megtakarít­sák a korábbi intenzív fácántar­tás következményeként megte­lepedett gyomoktól, az elszapo­rodott özönnövényektől. A két­kezi munkát színesítette az el­méleti ismeretgyűjtés, madár- gyűrűzés, botanizálás és nem utolsósorban a sátorozó, nomád életforma minden velejárója. A táborlakók tehát sikeresen kap­csolhatták össze a hasznos munkát a valóban természet­közeli életmóddal. ■ L. J. JEGYZET Könnyáztatta határnyitás leleplezés Két néhai miniszterelnök emléke előtt is tisztelegtek A határőrség munkatársai 413 útlevelet kezeltek. A régi barátok üdvözlésekor főleg az idősebbek szemében csillogtak igazgyöngyként a könnycseppek. Szombaton, a harmadik geszti határnyitás alkal­mával még inkább bebi­zonyosodott, hogy ami összetartozik, azt nem le­het tollvonással szétvá­lasztani. A Kötegyáni Ha­tárrendészeti Kirendelt­ség munkatársai 413 út­levelet kezeltek, szlovák és olasz utas is átlépett az alkalmi átkelőn. Both Imre Azt, hogy Geszt és partiumi testvértelepülése, Cséffa ugyanazon szerves geopolitikai egység része, mindkét polgár- mester, Fábián Zsuzsanna és Roman loan Sorin egyaránt nyomatékosította beszédében. A két település első embere ab­ban is egyetértett: örülnek az alkalmi határnyitásnak, de szí­vük cseppet sem titkolt vágya az, hogy állandó határátkelő- hely, s a hozzá tartozó infrast­ruktúra szolgálja a cséffaiak, gesztiek boldogulását. A nyolcadik X-et taposó Tár­nok Ferenc már ismerősként üdvözöl, s azzal kezdi, hogy idén befejezhetjük tavaly félbe­maradt beszélgetésünket. Ab­ban a legelején egyetértünk, hogy tartotta ígéretét, hiszen egy esztendeje úgy fogalma­zott: Amíg az Isten élteti s erővel bírja, minden határnyi­tásra kijön, mert tulajdonkép­pen egy kicsit hazajár.”- A szőlőskertet kétfelé vágta a határ, hiszen egészen a Radványi-erdőig geszti határ volt ez valamikor. Magam, igaz kilencesztendős gyermekként, de ott voltam, amikor az árká- szok átfűrészelték a sorompót, s a Magyar Királyi Honvédség elindult Észak-Erdély felé — emlékezett. Tárnokék családi birtokából tizenöt katasztrális holdat vet­tek el a határt tollvonással meg­húzó győztes hatalmak. — A negyvenes években, '44—48 között kishatárátlé- pővel még átjártunk nagy­apámmal, apámmal, műveltük ezt a területet. Rizstelepünk volt akkoriban. Azóta se voltam arra, de vakon odatalálnék. Nagyapámék, édesapámék saj­nos nem élhették meg ezt a pil­lanatot... - küzdött emlékeivel idősebb Tárnok Ferenc. Immár a határ román olda­lán, legényesen pörge kalapjá­ban, kemény kézszorításával igencsak meglep az atyási szü­letésű Serfőző Demeter. Tovább fokozódik hitetlenkedésem, amikor elárulja, hogy bizony a nyolcvanötödiket tapossa. Szó­ba elegyedve felidézi: 1942-ben a berettyóújfalui Bethlen Gábor laktanyába, á iO. honvéd gyalo­gosezredhez rukkolt be, s akna- vetősként szolgált. Szemébe könnyek szöknek, amikor né­hai bajtársát, Góz Pistát említi Gesztről, akit Tarnopolnál te­mettek el. — Hála istennek! — szakadt fel a sóhaj egy idős asszony fe­kete fejkendője alól mellettem, Fábián Zsuzsanna geszti pol­gármestert átölelve. Mindkettő­jük tekintete könnybe lábadt... A nyolcvannégy esztendős, ugyancsak atyási Bora Sándor, ahogy a helyiek nevezték, s ma is nevezik, „Tisza-Radványban” kocsisként szolgált, onnan szó­lította védelmére a haza. — Az asszonyt tavaly eltemet­tük, felnőtt gyermekeim Nagy­váradon élnek. Mint az ujjam, olyan egyedül maradtam, de a határnyitás, ha csak egynapos is, nagy ünnep. AníígfáZ Isten erőt ad, addig biztos mindenuaL kálómmal kijövök — fohászko­dott, s majd koccintottunk foga­dalmára. S azt, hogy a Tiszák emléke nem csak Geszten, Cséffán is elevenen él, mi sem bizonyítja hívebben, mint az a tény, hogy a kastély falán elhelyezett em­léktábla avatásakor Roman loan Sorin cséffai polgármester is méltatta a magyar hazának - Tisza Kálmán és gróf Tisza Ist­ván személyében — két minisz­terelnököt adott családot. A sportpályán, ugyancsak harmadszorra megrendezett nyárbúcsúztatón öreg és fiatal egyaránt talált kedvére való programot. A jó hangulatról a fellépők mellett a Barátok közt sztárjai: Varga Izabella, Szabó Erika és Győri Franciska gon­doskodott. A települések lélekszáma és a magyar lakosság aránya Település Összlakosság Magyar nemzetiségű Cséffa* (Cefa) 1269 91 Atyás (Ateas) 225­Felsőbarakony (Berechiu) 344 1 Mezőbíkács (Bicaci) 591 168 Gyapjú (Gepiu) 1017 4 Inánd (Inand) 899 34 Rojt(Roit) 645 3 Oláhszentmiklós (Sannicolau Roman) 1218 4 * Közigazgatásilag Cséffa a községközpont Olvasni jó, de röviden? ÉG A NAPMELEGTOL a kopár szik sarja - ez az idézet mo­toszkál agyamban az újra kivillanó napkorong láttán. S az a kérdés: fiataljaink va­jon olvastak-e eleget a vaká­ció ideje alatt? Felnőtt ko­rukban eszükbe jutnak-e a toldis sorok? Tartok tőle, az első irodalomórákon kide­rül, nem. MIÉRT IS VETEMEDTEK volna a „haszontalan” időtöltésre az amúgy szerény-szegény szó­kinccsel megáldott emberpa­lántáink, amikor a multina­cionális cégek jóvoltából megjelentek a Kötelező ol­vasmányok röviden és a Kö­telező olvasmányok elemzé­se című kiadványok. Hurrá! Bizakodjunk! Legalább, ha ezt elolvassák fiataljaink, lesz némi fogalmuk a ma­gyar és a világirodalom nagyjairól. AMI ENGEM ILLET, boldogsá­gom nem határtalan. Köztu­dott, hogy az olvasással ed­dig is hadilábon álltak a ma­gyar gyerekek. Ezek után lesz csemete, aki egy re­gényt leemel a polcról, vagy aki ha fáradt is, elsétál érte a könyvtárba? Aki megsze­reti a könyveket? A remény egy belevaló pedagógus ké­pében felcsillan, aki ráveze­ti a fiatalokat az olvasás örömére, mely által gyara­podnak erkölcsileg, és meg­szerzik azt a szókincset, amivel később boldogulni képesek majd. AZT is tudom, az irodalmilag kevésbé pallérozott fiatalok is megállják helyüket az életben „mindhalálig”. Kivá­ló szakemberek, jó apák vál­hatnak belőlük. De állítom, gazdagabbak lehetnének az olvasás semmivel sem pótol­ható élményével. S ha lesz, aki folytatni tudja majd a Toldi idézetet - Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta —, akkor nem csak Vá­gó István kérdései ösztönöz­hetik majd a diákokat a könyvespolcok melletti bú­várkodásra. CSETE ILONA Ui tanév, új szak és új épület az egészségügyi fakultáson főiskola Többéves előkészítés után Magyarországon elsőként Gyulán képeznek egészségturizmus-szervezőket A több száz új hallgató előtt megtartott tanévnyi­tó ünnepség után adták át a Tessedik Sámuel Fő­iskola gyulai egészség- ügyi fakultásának 32 mil­lió forintból átalakított új oktatási épületét vasár­nap délután. Papp Gábor Ugyancsak örömteli hír a für­dővárosiak számára, hogy az intézményben többéves előké­szítő munka után elkezdődik az egészségturizmus-szervezők képzése. A Magyarországon el­sőként és Európában is az el­sők között elinduló oktatás leg­fontosabb célja a gyorsan fejlő­dő egészségturizmus és a világ­szerte most szerveződő „egész­ségipar” leendő munkatársai­nak legteljesebb felkészítése. Az új szak már most nagyon népszerű, amit az is bizonyít, hogy a nappali tagozatos kép­zésre hatszoros volt a túljelent­kezés. Dr. Köteles Lajos fakultás­igazgató tegnapi megnyitóbe­szédében a megszerzett tudás fontossága mellett az emberi ér­tékek szerepére hívta fel a diá­kok figyelmét. Dr. Patay István, a főiskola rektora ugyanakkor elmondta, hogy bár a Tessedik Sámuel Főiskola nem tartozik az ország elit iskolái közé, a hallgatók mégis jó minőségű, gyakolatorintált, megfelelő in­formatikai és idegen nyelvi ok­tatásban részesülhetnek. Az ünnepségen részt vett dr. Magyar Bálint, a fejlesztéspoliti­kai irányító testület alelnöke is, aki fontos szerepet játszott az új szak elindításában. A korábbi oktatási miniszter köszöntőjé­ben kifejtette, hogy a felsőokta­tás átalakításának egyik legfon­tosabb célja, hogy megteremt­sék az egyensúlyt a képzések és a munka világa között. A tanévnyitó után a hallgatók hivatalosan is birtokba vehet­ték a mintegy 32 millió forintos beruházásból átalakított iskola­épületet. Az új, körülbelül 380 diák befogadására alkalmas épületrészben több kisebb-na- gyobb előadótermet és egy 150 fős nagyelőadót és konferencia- termet is létrehoztak. Vállalko­zói befektetés segítségével egy wellness-éttermet, fitnesz- klubot és masszázstermet is ki­alakítanak, amelyek előrelátha­tólag októbertől szolgálnak majd az új szak gyakorlati hely­színéül. Ugyanakkor, mivel a fürdővárosiak célja egy komp­lex egészségturisztikai oktatá­si, kutatási és innovációs köz­pont megteremtése, pályázati úton további fejlesztéseket is meg kívánnak valósítani az in­tézményben. „Iskolapadban” Perjési Klára polgámester és Magyar Bálint (jobbról).

Next

/
Oldalképek
Tartalom