Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-15 / 217. szám
2006. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 JEGYZET Békés megye 1996 evés vállalkozása közül csütörtökig 23-an jelezték a megyei adóigazgatóságnál, hogy októbertől nem akarják az egyszerűsített vállalkozói adó, azaz az eva szerint fizetni kötelezettségüket - | tájékoztatta lapunkat az APEH megyei igazgatósága. A kilépők között egy társaság és 22 egyéni vállalkozó szerepel. ■ Aki a kilépés mellett dönt, annak négy évig nem lesz lehetősége a visz- szatérésre. Mint megírtuk, október 1-jé- től az eddigi 15-ről 25 százalékra nő az eva mértéke, az érintettek még ma jelezhetik, hogy emiatt kilépnek az evából. Ebben az ügyben a megszokottól eltérően ma 8-tól 11 óráig is tartanak ügyfélfogadást az APEH békéscsabai, megyei igazgatóságán. A bejelentéssel szeptember 30-ával szűnik meg az eva-alanyiság, ezt követően 30 napon belül kell megfizetni az adót. Fontos tudnivaló, hogy aki a kilépés mellett dönt, annak négy évig nem lesz lehetősége a visszatérésre. A Békés megyei evások tavaly 1,6 milliárd, idén az első félévben 925 millió forintot fizettek be a költségvetésbe. ■ P. R. Egyre több igény lakásfenntartási támogatásokra Sarkadon is egyre többen igényelnek normatív lakásfenntartási támogatást — derült ki a ) testület közelmúltbeli ülésén a ) polgármesteri hatáskörbe utalt támogatásokról szóló beszámolóval kapcsolatban. Az esztendő első felében a városban 192 igénylő részére állapítottak meg lakásfenntartási támogatást, s összesen az ön- kormányzat e célra 12 millió 897 ezer forintot folyósított a különböző szolgáltatók, pénzintézetek, illetve az ingatlantulajdonosok számára. Ezen összegből gázszámlát egyenlítettek ki leginkább, de szilárd tüzelő vásárlására is költöttek. ■ B. I. Táncos rendezvényekre és képzőművészeti kiállításokra is alkalmas a művészetek háza. Az orosháziak örömmel vették tegnap birtokba az új épületet. Napsárga színével, méltóságteljes megjelenésével új színfoltja lett az egykori zsinagóga Orosháza belvárosának. Az évtizedeken át pusztuló, üres épület felújítása és bővítése után tegnap avatták fel új néven, új funkcióval a művészetek házaként. Csete Ilona — Megnéztem a zsinagógát, gyönyörű! Meg kellene dicsérni a tervezőt, meg az építőket, mert a romból csoda lett - lelkendezett orosházi olvasónk. Aki élt a felkínált lehetőséggel és az ünnepélyes átadás előtti napokon, sok száz kíváncsiskodóval együtt, szétnézett a megújult épületben. Azt már a fiatal, tótkomlósi Balogh Istvántól, a Békés megyei zsidóság történetének kutatójától tudtuk meg, hogy hasonló jeles esemény 1890-ben volt az orosháziak életében, amikor még pezsgő hitélet jellemezte az ottani zsidó közösséget, és zsinagógájukat birtokba vették. 1904-ben lépcsőházzal bővítették az épületet, a földszinten 248 férfi, a karzatokon 240 női ülőhelyet alakítottak ki. Még sok orosházi emlékezik arra, hogy a frigyszekrény mögötti falat és a plafont milyen értékes falfestmények díszítették. Az elmúlt 40 évben az épület legromosabb állapotában sem volt közömbös az orosháziaknak, hiszen a két toronyépület és a timpanon látványa mindig elgondolkodtatta őket: valamit kezdeni kellene ezzel az építészeti értékkel.- 1944. május 13-án az egykori Dér-fatelepen létrehozták a szégyenteljes orosházi gettót, ahol 450 zsidó származású A templomi jelleg maradt Borbola László békéscsabai tervező nemes egyszerűséggel így fogalmazott. - Szép feladat volt a zsinagógával foglalkozni Elárulta, az alapelrendezést megtartva, a látványosfőépület folytatásaként álmodta meg a bővítményt egyszerűbb megjelenéssel. Az ódon épület nem volt fűtött, meg kellett oldani. A padló alatti légcsatomákból, a falak mentén fájják be a meleg levegőt. A karzat mellvédjének a faburkolatát a régi mintájára tervezte meg. Az 56 eredeti festményt nyomdatechnikai úton, ragasztott tapétával helyettesítette. orosházit gyűjtöttek össze, aláztak és kínoztak meg. 1996- ban a hitközösség végleg megszűnt városunkban, ma már csak néhány zsidó vallású ember él közöttünk. Az egykori zsinagóga rendbehozatalával tisztelgünk minden meghurcolt, megalázott zsidó vallású orosházi család emléke előtt - e szavakkal kezdte avatóbeszédét Fetser János. A polgármester emlékeztetett arra, milyen nyomasztó érzést kelt egy üres, lepusztult ház látványa. Min■■ den ház alapkövét az otthonteremtés szándéka hozza létre. — A hajdan volt zsinagóga mától otthona a reménynek, az alkotó embereknek, szűkebb hazánk művészeti életének. Egyre jobban szükségünk van az elmélyülésre. Szükségünk van arra az élményre, amelyet a művészetek világa nyújt. Ebben a házban a mai naptól erre számíthatunk - fogalmazott Orosháza polgármestere. Fetser János elismeréssel szólt azokról, akik tehetségüket, szorgalmukat közkinccsé tették és példaértékű munkájukkal hozzájárultak, hogy nemes anyagokból újjászülessen az eredeti célját elvesztő régi, szép épület. Van miért rácsodálkozni a patinás falakra, a tágas terekre, a legmodernebb technikával felszerelt művészetek házára. A 112 millió forintos pályázati forrás segítette hozzá az orosháziakat a 192 milliós beruházáshoz. Az Iványi Építőmester Kft. egy évvel ezelőtt látott munkához. Elvégezte a szigetelést, a gépészeti, villamoshálózati felújítást, az akusztikus munkákat, a födémcserét, a rejtett csapadékvíz-elvezetést I és az épület bővítését. «I mr NIEDZIELSKY /TLr KATALIN Ne a tükröt tessék szidni! ha egy kisváros halálhírre, ráadásul rejtélyes bűnügyre ébred, ott nem lesz jó aznap az emberek hangulata. S később sem, sokáig, vagy egészen addig, amíg a szomorú hírt valami újabb szenzáció el nem nyomja. S ahol mindenki mindenkit ismer, gyorsan terjednek a hírek, az álhírek és a találgatások. A BATTONYAI TRAGÉDIA egy főiskolai hallgató előző nap mondott szavait juttatta eszembe. A vélemény őszinte volt és találó. Arra a kérdésre, hogy az olvasóra hogyan hat a bűnügyi híradás, azonnal rávágta a választ: attól függ, milyen közelről érinti. tömegkatasztrófa, természeti csapás, terrorista robbantás vagy légi szerencsétlenség hírét a nagyvilágból „nyugodtan” sugározhatják a különböző csatornák. Amíg nem szerettei közül esik bárki áldozatul, addig az embert nem rázzák meg a tények. Talán rövidlátásra és önzésre utal az álláspont, ugyanakkor mindenkinek a maga baja a legfájdalmasabb, az ember már csak ilyen. ösztön, természetes önvédelem, valami tiltakozás is működhet bennünk, persze, igyekszünk magunktól elhárítani a bajt. Vigasszal vagy ámítással próbálkozunk, hogy velünk nem történhet meg semmi rossz. Az érintetteket, a fájdalomtól leginkább szenvedőket nagyon nehéz, kínos szóra bírni. Mégis kell, mert mindig helyesebb a tényközlés, mint teret adni a rosszindulatú fantáziának. a kíváncsiság is rendes emberi tulajdonság. S gyakran éppen azok lapozzák fel legelőször a negatív híreket, akik kifogásolják, hogy túl gonosznak, erőszakosnak tünteti fel a sajtó a mai világot. Ilyenkor a tükörrel érdemes védekezni; hiszen a sajtó sem mutathat mást, mint ami a valóság. Mezőgazdasági gépeket mutat megyénk Bábolnán Békés megye elsősorban mezőgazdaságigép-gyártókkal és -forgalmazókkal képviselteti magát a csütörtökön megnyílt Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon. Idén fontos évforduló jegyében telik a rendezvény, hiszen kétszáz évvel ezelőtt lett önálló az itteni ménes, ekkor vált le a Mezőhe- gyesi Ménesbirtokról. Békés megyéből fél tucatnyi társaság képviselteti magát a Komárom-Esz- tergom megyei Bábolnán, kiállít az orosházi székhelyű Linamar Rt., valamint a volt Mezőgép, mely elsősorban betakarító A szakminiszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta: Magyar- ország; agrárország volt, és az is marad. adaptereit kínálja a megjelent szakembereknek. Ugyancsak megjelent a békési Optigép, amelynek fő profilja, a hagyományos mezőgazdasági gépek gyártása mellett, a megújuló energiaforrások gépi támogatása. Nem gyárt, viszont forgalmaz gépeket és kiállít Bábolnán a békéscsabai Alfa-Gép, illetve megtalálható itt egy teljesen más profilú társaság, az Ag- rárkapu.hu. Ez utóbbi az ag- rárium szereplői számára szolgáltat híreket az interneten, illetve nyújt különböző szolgáltatásokat a virtuális térben. ■ F. M. A fejlesztésnek egyelőre befellegzett piac Ez a békéscsabai önkormányzati testület már nem dönt az ingatlan sorsáról Két, elbírálásra igazán érdemes ajánlat érkezett be a békéscsabai piac és vásárcsarnok fejlesztésére, de a tegnapi városi közgyűlésen eldőlt, az ajánlatokat nem hasonlítják össze, a kiírást eredménytelennek nyilvánították. Nyemcsok László Végh László békéscsabai ön- kormányzati képviselő szerint a város minimum 20-30 millió forintot veszít havonta azzal, hogy potom 3—4 millióért odaadja a piac és vásárcsarnok üzemeltetési jogát az Agóra-Csaba Rt.-nek. A képviselő úgy véli, a jövőre vonatkozó ajánlatkérésre beérkező két pályázatot össze kellett volna hasonlítani, de erre nem került sor.- A képviselők egy része felült annak a „kacsának", hogy a piac fejlesztését csak a jelenlegi üzemeltető vevőkijelölésével lehet megoldani - hangsúlyozta Végh László. — Ugyanakkor jogi úton is bebizonyítható, hogy a jelenlegi üzemeltető félmilliárdos követelése irreális, és havi 20-50 millió forinttal rövidíti meg a várost, ugyanis ennyivel több bevételt követelhetne az önkormányzat. Az is furcsa, hogy egy ilyen sokakat érdeklő és érintő ügyben zárt ülést rendeltek el tegnap az önkormányzatnál. ■ ,A csabai önkormányzatnál piacügyben az eljárási hibákért is vállalnia kell valakinek a felelősséget.” VÉGH LÁSZLÓ Novák Ernő, a jelenlegi üzemeltető, az Agóra-Csaba Rt. ügyvezetője elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a piacot fejleszteni, versenyképességét növelni kell. Azt is elfogadják, hogy befuthat jobb ajánlat, de a jelenlegi szerződés csak az Agóra-Csaba által megvalósított beruházási munkák megtérítésével és a hátralévő bérleti időszak elmaradó vállalkozói hasznának megfizetésével teljesíthető. Novák Ernő elmondta: amennyiben a piaccal kapcsolatos gazdasági adat, tény valódiságával kapcsolatban kétely felmerülne, úgy a szerződő felek - vagyis az önkormányzat és az Agóra-Csaba Rt. - könyvvizsgálóinak kell kimondaniuk a hitelességet. Novák Ernő bízik abban, hogy az új békéscsabai képviselő- testület bölcs döntést hoz majd piacügyben. MEGYEI KÖRKÉP A művészetek új otthona Békésben eddig huszonhármán döntöttek úgy, kilépnek az evából arculatváltás a fűtetlen, romos zsinagógából palota, több célra Borbola László az - alapokhoz ragaszkodott. ;
