Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-02 / 206. szám

2006. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 HÍREK Almáskamarás, falunap. Szaicz Tibor lett a legerősebb helybeli a közelmúltban megren­dezett almáskamarási faluna­pon. A változatos programok kö­zött szerepelt focibajnokság, rajz- és főzőverseny, lövészet, erős emberek vetélkedése, vala­mint mazsorettek felvonulása és különféle kulturális műsorok. A nap operett-összeállítással és élő koncerttel zárult. Elek. EGYÜTTMŰKÖDÉS. A ro­mániai Facsád város kulturális egyesületével kötött együttműkö­dési megállapodást az Eleki Ro­mán Hagyományőrző Egyesület. A két csoport elsősorban a cse­rekapcsolatok és a rendezvénye­ken való kölcsönös részvétel te­rületén szeretne előrébb lépni — tájékoztatott Rocskár Jánosné, az eleki egyesület alelnöke. Gádoros, összejárnak, a Dr. Hidasi László Nyugdíjasklub ösz- szejövetelt szervezett nemrégi­ben tagjai részére, akik a csor- vási, nagyszénási és az orosházi civil, nyugdíjasszervezeteket is megvendégelték. Dr. Prozlik László polgármester bemutatta a községet a vendégeknek, majd a csorvási idős mazsorett- csoport, az orosházi és a helyi énekkar szórakoztatta a megje­lenteket. Oyomaendrőd. busz. Több vál­tozás is történt a helyi járatú au­tóbusz-közlekedésben. A Liget Gyógyfürdőbe hétköznap és hét­végén egyaránt három járatot in­dítanak. Öregszőlőben az Iskola út átadása óta a helyi járat a Szarvasi úton közlekedik az Endrődi Közösségi Házhoz. Mezőberény. elszármazott. A Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont adott otthont nemrégiben az elszármazottak fogadásának. A rendezvényen Cservenák Pál Miklós polgármester tájékoztatta a megjelenteket a legfontosabb fejlesztésekről és a várost érintő eseményekről. Mezőkovácsháza, díj. Máthé László és Máthé Lászlóné, a mezőkovácsházi Ezüstfenyő dalkör tagjai immár negyedik al­kalommal kaptak meghívást a nyugdíjas dalosok és nótaéne­kesek 6. országos találkozójá­ra. A rendezvényt Győrben, a városi könyvtár galériájában tar­tották, ahol a 61 versenyző kö­zött a kovácsháziak szólóének­kel léptek fel és különdíjban ré­szesültek. Talicskájukkal keltek útra kubikosok A szentandrásiakat mindenhová szívesen hívták dolgozni A nehéz munkát végző kubikosok rendszerint ideiglenes barakkokban laktak, tarisznyájukban legtöbbször kenyér, szalonna és hagyma lapult. Á folyószabályozások ide­jén a legkeresettebb munkások a kubikosok voltak. A Monarchiában akkortájt a békésszent- andrási gátépítőknek volt a legjobb hírnevük. Lipták Judit Amikor a ma kilencven eszten­dős Dorogi Imre bácsi 1916 ja­nuárjában meglátta a napvilá­got, már eldöntött tény volt, hogy belőle is kubikos lesz. Ugyanúgy, ahogyan nemzedé­keken át a család szinte minden férfi tagjából. Nem volt ez egye­di eset, Szentandráson az 1860- as évektől kezdve egészen a II. világháború utáni évekig a férfi­ak többségére ez a munka várt.- Gyerekkoromban, a '30-as években legalább hetven kubikosbanda volt a faluban — meséli Imre bácsi. - Volt olyan, amelyikben csak húszán, s akadt, amelyikben hetvenen is dolgoztak. A bandagazdák jár­ták a Monarchiát, keresték a munkát. Ha megkötötték a szerződést, akkor útra keltek, gyalog tolták a talicskát és a szerszámokat a fél országon át. A harmincas évek második felében azonban a szentandrási kubikosok számára bőven akadt munka idehaza is: 1936. Józsi bácsi a lovakat vezette. október elsején megkezdődött a Hármas-Körösön a duzzasztó­mű építése. Ezen az építkezé­sen, igaz még gyerekként, de már dolgozott a ma 74 eszten­dős Laczkó Józsi bácsi is.- Napi negyven fillér fizetsé­gért lóvezető voltam a kordé- soknál. Ezekre a kétkerekű ko­csikra pakolták fel a rakodók a földet, úgy vittük a depóniába. Októberben Békésszentandrá- son ünnepséget szerveznek abból az alkalomból, hogy hetven évvel ezelőtt kezdték meg a duzzasztómű építését. Az ünnepség keretében elhe­lyeznek egy táblát, mely az egykori szentandrási kubiko­soknak állít emléket. A hat Visszafelé, amikor üres volt a kordé, én is felülhettem rá. Megállni viszont csak akkor le­hetett, amikor ebédidőben a lo­vak fejére tettük az abrakos ta­risznyát — emlékezik Józsi bá­csi, aki igen büszke arra, hogy a nagyapja, a dédapja, sőt már az ükapja is bandagazda volt.- Nem volt ám könnyű a kubikosélet! - kapcsolódik a be­szélgetésbe ismét Dorogi Imre bácsi. — Néha bizony nagyon messzi földre kellett menni a munka után. Én is sokáig voltam Erdélyben, vasútépítéseken dol­goztam, a háború után meg Sajóbábonyba mentem, a gyár­építéshez. Közben az itthoni dol­gokra is figyelni kellett ám, az aratásokra mindig hazajöttünk, mert kellett a gabona télire, meg az árendáért is búzával fizettünk. Imre bácsi és Józsi bácsi arról is szívesen mesél, hogy a jó kubi­kosok bizony nagyon okos embe­évig tartó építkezés alatt a ku­bikosok 720 ezer köbméter föl­det termeltek ki Hévízi Róbert önkormányzati képviselőtől megtudtuk, hogy a duzzasztó mű ma is Horthy István nevét viseli, ugyanis semmilyen do­kumentum nincs arról, hogy az elnevezést törölték volna. Imre bácsi vasútat is épített. rek voltak. Mint mondják, olyan érzékük .volt a szintezéshez, hogy azzal még a mai, modern műszerek sem kelhetnek ver­senyre. Azt pedig, hogy melyik gáthoz mennyi földet kell oda­hordani, vagy egy-egy csatorna­ásásnál mennyi földet kell kiás­ni, fejben is egyből kiszámolták. A beszélgetés közben az is ki­derül, hogy miért is volt Békés- szentandráson annyi kubikos. — Olyan rosszak voltak erre­felé a földek, hogy az emberek hiába művelték, abból nem tud­tak megélni. Igaz, a kubikos­munkát sem jól fizették, alig- alig lehetett belőle megélni. Az viszont igaz, hogy a szentand­rásiakat mindenhová hívták, mert az itteni erős, szikár em­berekről köztudott volt, hogy nagyon szorgalmasak - összeg­zi Józsi bácsi. [TTTÍTTTTEZin Elhagyná a hazáját? KOZMA ESZTER, 19 ÉVES, GYULAI TANULÓ: — Ha úgy adódna, nem csak a megyéből, akár az or­szágból is elmennék. Csalá­domon, barátaimon kívül azt hiszem, semmi nem hiá­nyozna Békés megyéből. Külföldön több a munkale­hetőség, összehasonlíthatat­lanul magasabb a fizetés, de ami a legfontosabb, hogy új kultúrát, szokásokat ismer­nék meg. Ha jól érezném ma­gam, vissza se jönnék Ma­gyarországra. CSŐKE SZILÁRD, 19 ÉVES, SZEGEDI TANULÓ: — Gondolkodás nélkül el­mennék külföldre, ha kedve­zőek a körülmények. Persze csak akkor indulnék el, ha biztosan tudnám, hova érke­zem, esetleg azt is, hogy hol dolgozok majd. Vonz az is­meretlen. Külföldön minden egészen más, ezt látni kell, meg kell élni. Ha olyan mun­kát kapnék, amit szeretek csinálni, az sem érdekelne, hogy mennyit fizetnek. SZABÓ DANIELLA, 13 ÉVES, BÉKÉSCSABAI TANULÓ: — Még soha nem gondol­kodtam azon, hogy máshova is költözhetnék. Egyelőre jó nekem itt, a megyében. A szülők, a barátok, az ismerő­sök is ide kötnek. Dolgozni semmiképpen nem mennék el, ha tanulásról lenne szó, ta­lán eltöprengenék rajta. Most azonban, hetedikesként nem aktuális a kérdés. Idősebb ko­romban lehet, hogy másként gondolom majd. ■ F. G. K. Emléküket tábla hirdeti majd a duzzasztóműnél ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK, 2006 Kevesebb jelölt a lajstromban, de van még idő Függetlenként jelölteti magát Czeglédi Mihály Kaszai János: valós tervek, közös tettek Bakos István nem pártszínekben indul Kovácsházán Megnevezte kilenc jelöltjét a kétegyházi MSZP Civil szervezet az önkormányzati választásokon Megyénk 75 településéről ed­dig 81 polgármesterjelöltet vet­tek lajstromba a választásra. A kislistás képviselőjelöltek szá­ma 638, a 10 ezer lakos feletti településeken a körzeti képvi­selőjelöltek száma 255. Négy éve 234 polgármesterjelölt, 1771 kislistás és 686 körzeti je­lölt indult a választáson. A mos­tani szám még nőhet, jövő pén­teken 16 óráig lehet az ajánló­szelvényeket leadni és a listára kerülni. Dr. Biri István, a me­gyei önkormányzat főjegyzője elmondta, számos településen eddig csak egy polgármester­jelöltet regisztráltak. ■ Ny. L. Nagyszénáson függetlenként jelöltette magát polgármester­nek Czeglédi Mihály, a jelenlegi polgármester. Programjában központi szerepet kap a telepü­lés egészére kiterjedő szenny­vízcsatorna-hálózat építése, a községközpont fejlesztése. Ezen belül a parkfelújítások, az euró­pai uniós szabványú játszóte­rek létesítése, a községközpont­ban levő épületek homlokzatá­nak felújítása, új buszmegállók építése a cél. A gyógyturiz- mushoz kapcsolódó fejleszté­sek, munkahelyteremtő beru­házások elősegítése is szerepel programjában. ■ Cs. I. Ismét indul a polgármester-vá­lasztáson Kaszai János, aki im­már 14 éve településvezető Vésztőn. Valós tervek, közös tet­tek mottóval hirdette meg kam­pányát. Húsz pontban foglalta össze , terveit. Fontosnak tartja új munkahelyek létesítésének elősegítését, az infrastrukturá­lis beruházások folytatását, a kulturális értékek teremtését, a turisztikai elképzelések megva­lósítását, a kereskedelmi lehe­tőségek bővítését és az informa­tikai fejlesztéseket. Utóbbi ke­retében kábeltévé-hálózat és ol­csó internetezési lehetőség va­lósulhat meg Vésztőn. ■ M. B. Bakos István alpolgármester független polgármesterjelölt­ként indul az októberi hely- hatósági választáson Mezőko- vácsházán. Mint megtudtuk, programjában nem a párto­kat, hanem a mezőkovácsházi polgárokat kívánja képvisel­ni. Saját bevallása szerint számít azokra a baloldali sza­vazókra is, akik ismerik ko­rábbi polgármesteri munká­ját és a város jelenlegi eladó­sodása elleni küzdelmét. Úgy érzi, hogy csak széles össze­fogással tudják kihúzni Mezőkovácsháza szekerét a kátyúból. ■ H. M. A választópolgárok türelmét és belátását kérte a hosszú távon valódi felemelkedést jelentő po­litika irányába Grósz István, a szocialista párt kétegyházi elnö­ke. Polgármesternek azért ajánl­ják Gulyás Györgyöt, mert a bal­oldali kormánnyal jó kapcsolatot ápoló vezető könnyebben tudja a településen élők érdekeit érvé­nyesíteni. Grósz István megne­vezte a párt helyi képviselője­löltjeit is: Abrudán Andrea, Ba­logh Sándorné, Bencze László, Buha Györgyné, Grósz György, Sárosi György, Simonka Szilvia, Tóth György és Trutz Jánosné al­kotja a csapatot. ■ Cs. Á. Tegnap mutatkoztak be a me­gyeszékhelyen, az önkormány­zati választásokon is induló Együtt Békéscsabáért Egyesület jelöltjei. A közelmúltban alakult civil szervezethez csatlakozott az ipartestület és a nagycsalá­dosok egyesülete, együtt méret­tetik meg magukat. Óvári Attila, az egyesület elnöke elmondta, Békéscsaba tizenhat körzetéből tízben állítanak önálló jelöltet, ötben pedig támogatják valame­lyik indulót. Először állt a sajtó képviselői elé hivatalosan Bá­lint Jánosné Halász Zsanett is, aki a polgármesteri székért száll síkra. ■ M. P. M. Nélkülözhetetlenek voltak Nem is olyan régen a kubikosok munkája nélkülözhetetlen volt. Ők építették a folyókat védő gá- » , takat, a belvizet elvezető csator­nákat, de ott voltak a háború , után az újjáépítéseknél, s a * nagy gyárak alapozásánál. Tör- i ténetük az ötvenes években véget \ •ért: munkájukat gépek váltották ' 'fel, őket pedig átképezték. W jp-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom