Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-02 / 206. szám

2006. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A gyűrűk urává válhatnak saját erőből Okány a fejlesztés mellett döntött a csarnokkal A falu tornamutatványa: az okányi apróságok a tegnap átadott csarnokban megtalálják az iskolai tornaórák kellékeit, a gyűrűt és a bordásfalat is. Magáningatlanok ár- és belvíz miatti helyreállításhoz kértek pénzt Az idei ár- és belvíz magántu­lajdonú ingatlanokban is jelen­tős kárt okozott Békésben. Var­ga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a minap ülésezett a megyei újjáépítési bizottság, számba vették az igé­nyeket, és elküldték az Önkor­mányzati és Területfejlesztési Minisztériumba. Varga Zoltán szólt arról, hogy a megyéből 36 település összesen 571 millió 604 ezer forintot igényelt, ez az pénz 2474 magántulajdonú in­gatlan helyreállítását érinti. A biztosítással rendelkezők 70, a biztosítással nem rendelkezők 40-50 százalékos támogatást kaphatnak. ■ Ny. L. A húszezredik látogató Csabán, a Munkácsyban A Munkácsy-képek Amerikából kiállítás minden ötezredik láto­gatóját oklevéllel és egy egyedi címkés bioborral lepnek meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai. Csütörtö­kön, a zárás előtti pillanatokban talált gazdára a negyedik okle­vél. A megyeszékhelyen élő Ka­szás Ágnes és négyéves kislánya a múzeum közelében lakó nagy­mamához mentek, s előtte ejtet­ték útba a kiállítást. A húszezre­dik látogatót - a többi megaján­dékozottal együtt — a múzeum honlapján'® megtekinthetik az érdeklődők. ■ M. M. Gazdászemlékmű jövőre Szarvason Gazdászemlékmű felállítását tervezi a Tessedik Sámuel Főis­kola Mezőgazdasági, Víz- és Kör­nyezetgazdálkodási Kara. Az in­tézmény — az 1927-ben alapított szarvasi Gazdasági Tanintézet utódjaként - 2007-ben ünnepli fennállásának 80. évfordulóját, ez alkalomból kívánnak méltó emléket állítani a nagy múltú gazdászképzésnek. A költségek előteremtésében számítanak a Szarvason végzett hallgatókra, vállalkozások, intézmények tá­mogatására is. ■ L. J. Javarészt saját erőből, bruttó 140 millió 993 ezer 644 forintból szüle­tett községi tornacsarnok Okányban. Fekete Zoltán polgármester ünnepi be­szédében az utóbbi évszá­zad legnagyobb okányi beruházásának nevezte a tornacsarnok építést. Both Imre Idén február 13-án, a torna- csarnok ünnepélyes alapkőié^ tételén a röpködő mínuszok sem tarthatták otthbn az oká- nyiakat. Az elkészült beruhá­zás ünnepélyes átadásán teg­nap viszont még az égiek is kegyeikbe fogadták a sárréti település lakosságát, hiszen a felhők közül, bágyadt orcával Még egyszer pontosította szer­dán a többhetes ünnepi prog­ramot a Békéscsabai 1956-os Emlékbizottság. Túriné Ko­vács Márta, az oktatási és köz- művelődési osztály vezető­helyettese elmondta, szeptem­ber 18-ától november 18-áig igaz, de mosolygott a szeptem­beri nap. Nem volt végig így a kivitele­zési munkálatok során. Bődi Já­nos, a közbeszerzési eljáráson nyolc pályázó közül nyertes, szarvasi székhelyű Integrál Építő Rt. elnök-vezérigazgatója ünnepi beszédében az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat adataira is kitért. Elmondta, hogy Okány térségében idén februárban 59, márciusban 54, áprilisban 32, de még május­ban is 14 százalékkal több csa­padék hullott, mint a sok évi e havonkénti átlag. — így aZTílapozással és az alj­zatbeton-készítéssel sem halad­tunk az ütemterv szerint. Tár­saságunk a rendkívüli árvízvé­delmi készültségi fokozat ideje alatt - kötelező kirendeléssel - a Hármas-Körös szarvasi, ma­tart az őszi rendezvénysoro­zat, amelynek csúcsát az októ­ber 23-ai díszünnepség és a Békés Megyei Jókai Színház­ban tartott előadás jelenti. Itt adnak át harminc 1956-ban el­ítéltnek emlékplakettet a hős­tetteikért. ■ F. G. K. gassághiányos védmű szaka­szain 21 napig nyúlgátat épített a tornacsarnok helyett. Ennek Mindenki állta a szavát A falu tomamutatványa az elkészült csarnok, hiszen el­származottak, vállalkozók, civil szervezetek, de még a helyi református egyházköz­ség is támogatta az építke­zést. A „kovász” Hégely Sán­dor vállalkozó volt, aki több mint két éve a sarkadkeresz- túri csarnokot megpillantva azt találta mondani Fekete Zoltánnak: Ha építetek eg}' ilyen csarnokot Okány­ban, kifizetem egy ablakát!” Mindketten állták a szavu­kat, Hégely Sándorhoz má­sok is csatlakoztak. Nagyszabású AIDS-ellenes programot rendeztek a napok­ban Gyulán. Az eseményen az érdeklődő fiatalok koncerteken vehettek részt, a drogambulan­cia, a családsegítő szolgálat, a helyi ÁNTSZ, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Pozitívan ellenére a vállalt határidőre, öt hónap, egész pontosan 160 nap alatt felépült az okányi torna- csarnok - számolt be a földraj­zi elemekkel is vívott küzdel­mes kivitelezői munkálatokról Bődi János. Fekete Zoltán polgármester a paramétereket ismertetve kifej­tette: az iskolával határos tel­ken épült fel az 1353 négyzet- méter hasznos alapterületű csarnok. Az új épület a 45,5x24 méteres, kézilabdapálya mére­tű küzdőteret is magába foglal­ja, és 200 ülő néző befogadásá­ra alkalmas. A település a tor­nacsarnok építéséhez szüksé­ges 120 millió forint saját erő­ből 70 milliót készpénzben, 50- et hitelfelvétellel biztosított. Húszmillió forintot a Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanácstól nyertek. Gondolkodók Baráti Körének szakembereivel beszélgethet­tek. A rendezvényt megelőzően egyeztettek a hetven országban működő Youth Aids nevű nonprofit szervezet, illetve a Nelson Mandela Alapítvány munkatársaival is. ■ P. G. NYEMCSOK LÁSZLÓ Izzad a tenyér.; drága a kenyér VAN, AKI NORBIRA ESKÜSZIK, és a fogyókúra miatt eszik kevesebb kenyeret. Mások a pénztárcájuk fogyókúrája miatt vesznek kevesebb pék­árut. Ami tény: izzad a te­nyerünk, mert drágul a ke­nyerünk. Kukás emberem szerint is visszaesett a kido­bott kenyér mennyisége, jel­lemzően csak a teljesen megszáradt élelmiszer köt ki a kukában. az EGYIK, a megyében tíznél több mintabolttal rendelke­ző pékség vezetője elmond­ta: a kisebb településeken, főként az idősebbek köré­ben a kilósnál kezdődik a kenyér, ők még a háromki­lós cipón nőttek fel. A fal­vakban nem divat a barna vagy a teljes kiőrlésű liszt­ből készült kenyér, a házi jellegű fehéret viszik. A vá­rosokban már szívesebben vásárolnak negyed- és fél­kilós kiszerelésben kenye­ret, illetve a korszerű táp­lálkozáshoz illő sütőipari termékeket. a pékségek a liszt és az energia drágulása miatt újra árat emelnek, közben szem­besülniük kell a fogyasztás csökkenésével. Eddig figyel­ték a konkurenciát, hogy emk vagy sem. Most viszont mindenki árat növel, más­ként becsukhatná a boltot. hogy mit szól ehhez a vá­sárló? Egy középkorú férfi azt mondta: a benzinkút oszlopait sem rugdossuk, amikor emelik az üzem­anyag árát. Autózni kell, és ez nem megy üzemanyag nélkül. Enni is kell, anélkül ugyanis az ember nem mű­ködik. Ha úgy vesszük, egy 30 forintos kilónkénti ke­nyéráremelés nem viseli meg különösebben a pénz­tárcánkat. Havonta egy do­boz cigi árával kell többet fizetnünk. A nagyobb baj az: ha minden drágul, vala­mire már nem futja. persze, jobb világot ígér­getni ettől még lehet, hiszen az ingyen van. Az ősz 1956-ról szól, ünnepségek Békéscsabán Gyulán az AIDS ellen kampányoltak szakemberek „Ha nem fogunk össze, bedarálnak!” vállalkozók Szarvas vonzáskörzetében kistérségi ipari park létesülhet Testvértelepülési kapcsolat alakul Magyarittabével A békési képviselő-testület leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy testvértelepülési kapcsolat létre­hozását kezdeményezi a szerbi­ai Magyarittabé nevű település­sel. Érdekesség, hogy a telepü­lésnek komoly békési kötődése van, hiszen 1786-ban a városból indulva Dési András és társai a török uralom elől, új otthont ke­resve jutottak el Ittabéig, leszár­mazottaik ma is ott élnek. Az 1100 lelket számláló te­lepüléssel először a Békési Városvédő- és Városszépítő Egyesület vette fel a kapcsola­tot. A testvértelepülési kap­csolatokról szóló szándéknyi­latkozatot a Madzagfalvi Na­pokon írják alá. ■ P. G. Kistérségi ipari parkká kívánják fejleszteni a szarvasi ipari parkot - derült ki azon a fórumon, melyre a vállalkozókat hívták meg a napokban. Lipták Judit A Szarvasi Ipari Parkban jelen­leg ötven vállalkozás működik, melyek összesen 1600 ember­nek adnak munkát. E vállalkozá­sok döntő többsége már az ipari park cím elnyerése előtt is ezen a területen dolgozott, azaz - ha­sonlóan a megye többi városá­hoz - a szarvasiaknak sem sike­rült sok új befektetőt idecsábíta­ni. Most egy kistérségi, gazda­ságfejlesztő ipari park létrehozá­sában látják a kiutat, amihez egy budapesti projektkészítő cég közreműködését is kérték. A vál­lalkozói fórum összehívásának célja az volt, hogy felmérjék, mi­re tartanak igényt a kistérség munkaadói, s ennek alapján ha­tározzák majd meg, milyen irá­nyú fejlesztésekre próbálnak pá­lyázati forrásokat szerezni. A Gazdasági Minisztérium idén tavaszra ígérte a kistérségi ipari parkok létrehozására vo­natkozó pályázat kiírását, ez azonban eddig nem történt meg - tájékoztatta a vállalkozói fó­rum résztvevőit Mihaleczné Ko­vács Mária, a Körös-szögi kistér­ség irodavezetője. A cím elnye­rése nem jár anyagi támogatás­sal, de megnyitja az utat a ké­sőbbi pályázati lehetőségekhez. ■ Nem Aj befektetőket kell hozni a térség­be, hanem az itteni vállalkozókat job­ban segíteni. A kistérség többi településén (Békésszentandrás, Csabacsüd, Kardos, Kondoros, Örménykút) is hamarosan kijelölik az ipari parkhoz csatlakozó területeket. A vállalkozók egyetértenek: szükség van egy menedzsment létrehozására. Ennek legfonto­sabb feladata az lesz, hogy se­gítse a vállalkozásokat egyrészt a pályázati források elérésében, másrészt abban, hogy olyan ter­mékeket állítsanak elő, amelye­ket el is tudnak adni a piacon. Szó esett a vállalkozói szemlé­letváltás szükségességéről is. Egy munkaadó úgy fogalma­zott: Ha nem tudunk össze­fogni, akkor a nagy multik be­darálnak minket.” Frankó Pál, aki egy bútoripari vállalkozást irányít Szarvason, úgy véli, nem az a legfontosabb, hogy új befektetőket hozzanak a térség­be, hanem az, hogy az itteni vál­lalkozók jobban tudjanak boldo­gulni, őket kell elsősorban segí­teni. Ha ők forrásokhoz jutnak, akkor tudnak fejleszteni és új munkahelyeket teremteni. A bodzási iskola Szent István nevét vette fel Medgyesbodzáson az általános iskola felvette Szent István ne­vét. A tanévnyitót és a névadó ünnepséget csütörtökön tartot­ták. Tavaly 70 diák tanult az in­tézményben, idén 87. A közok­tatási törvény értelmében az idei tanévben elő kell készíteni egy másik iskolával a társulást, amelyre minden feltétel bizto­sított. Varga Gábor polgármes­ter, valamint Gyulay Endre, volt szeged-csanádi megyés püspök méltatta Szent István személyét, a kereszténységért tett intézkedéseit. Az ünnepsé­gen felszentelték a Takács Győ­ző képzőművész által készített és az iskola falán elhelyezett domborművet. ■ H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom