Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-09 / 212. szám

2006. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Október elsejétől már nem kerül a szennyvíz Gyulán a talajba Gyulán október elsejétől egyet­len köbcentiméter szennyvíz sem kerül a talajba, köszönhe­tően a most elkészülő 1,6 milli­árdos szennyvízberuházásnak - nyilatkozta lapunknak dr. Perjési Klára, a fejlesztés első elemének, az Újvári városré­szen tegnap délután megtartott átadásán. A település polgár- mestere elmondta, hogy a pro­jekt segítségével a fürdőváros maradék egyharmadán épült ki a szennyvízhálózat, és ugyancsak Gyula egyharma­dán újították fel az úthálózatot. A városvezető arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a településen 2005 szeptembere óta nem raknak le hulladékot, így adottak a feltételek az egészséges életmód kialakítá­sához. Az Európai Unió támo­gatásával megvalósuló beruhá­zás a már említett Újvári rész mellett érinti Óvárit, Mária- falvát, Szentpálfalvát és Ajtós- falvát is. ■ Papp Gábor Pénteken lezárult a tanévnyitók sora a Tessediken Pénteken a Pedagógiai Főisko­lai Karon is megkezdődött a tanév. Az első évfolyamos hall­gatókat a szarvasi evangélikus Ótemplomban tartott tanévnyi­tó alkalmából dr. Szakács Mihályné dr., a kar főigazgató­ja, valamint dr. Patay István, a főiskola rektora köszöntötte. Nappali tagozaton a tanítói sza­kon 70, az óvodapedagógus szakon 91 hallgató kezdte meg tanulmányait. ■ L. J. Segítségnyújtás kilenc településen Jelzőrendszeres házi segítség- nyújtást vezet be január elsejé­vel a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás. A rendszer mind a 9 tagtelepülésen mű­ködni fog, s 225 embernek se­gít. Az idősek gyorsabban jut­hatnak egészségügyi ellátás­hoz, nagyobb biztonságban érezhetik magukat. ■ M. B. Négy esztendő, két mérce vita Kampány és személyeskedés az utolsó megyei közgyűlésen Mossák a szennyest a Pándy Kálmán kórházban. A megyegyűlés tagjainak tegnap csak annyit sikerült tisztázniuk, a szorult helyzetről nem ők tehetnek. Két kényes téma, a költ­ségvetés és az elmúlt négy év értékelése elég tá­pot adott tegnap a megyei közgyűlésen a kormány- párti és az ellenzéki kép­viselők szópárbajához. Csath Róza A hozzászólásokat hallgatva a Békés Megyei Önkormányzat négy évének legalább két olva­sata létezik. AZ egyik sók-sok eredményt felmutató, amit a vaskos beszámolóba foglaltak. Az anyagot az ellenzék gondos­nak, ám ugyanakkor egyoldalú­nak ítélte meg. Szerintük a ba­joknak is ott lenne a helye. Hogy mik ezek, azt nem rejtet­ték véka alá. A fideszes Gajda Mihály fáj­lalta, hogy sem az M44-es ügyé­ben, sem a foglalkoztatás javítá­sában nem sikerült előrelépni. Balogh József (Fidesz) az egész testületet bírálta, mondván, a képviselők végig elbeszéltek egymás mellett. A szabad de­mokrata Nagy Béla szerint ez nem újkeletű, a közgyűlés nyolc éve kisparlamentet játszik. Hamza Zoltán (Fidesz) az ér­dekérvényesítő képességet kérte számon. Varga Zoltán elnök erre úgy reagált, se neki, sem a me­gyegyűlésnek nincs szégyellni­Gajda Mi­hály a tar­talékot kér­te számon. valója. Mindehhez számokat is sorolt. Az önkormányzat ebben a ciklusban 4,1 milliárd forinttal ■ Nagy Béla szerint a közgyűlés nyolc éve kisparlamentet játszik. gyarapította a vagyonát. Az el­múlt négy évben több mint 65 milliárd forint érkezett a megyé­be. Állítja: a fejlesztések vitatha­tatlanok, akkor is, ha a hatásuk közvetlenül még nem érezhető. A költségvetési rendelet mó­dosítása is indulatot kavart. Az ellenzék szerint hiteltelen, mert a megszorítások - példá­ul a gázáremelés - hatását nem szerepeltették benne. Az egész­ségügyről is szó esett. A megyei Pándy Kálmán kórház ügyeleti rendszere finanszírozásának 17 millió forint a többletköltsé­ge. Ennek felét a testület meg­szavazta. A központi megszorí­tások révén a megyei kórház költségvetése 300 millióval, a tüdőkórházé 20 millióval rövi­dült meg. Bartóki László alel- nök (SZDSZ) a kórházak sorsát féltő szavakra úgy válaszolt, az elvonásokkal maga sem ért egyet, de ezt képviselőtársai ne a megye vezetésén verjék el. Az önkormányzati vagyon 4,1 milliárd forinttal nőtt (milliárd Ft) 2002 2003 2004 2005 JEGYZET NYEMCSOK LÁSZLÓ A gagyikolbit felejtsük el! ha vendég jön a házhoz Csabán, illik az asztalon házipálinkának és kolbász­nak lennie. Természetesen a legjobból. Ez nem nehéz, hiszen mindenki szerint az övé a legjobb kisüsti és kolbász. EGY JOGSZABÁLY SZERINT hetente ötven kiló kolbászt eladásra is gyárthat bárki. Csak regisztráltatnia kell magát az állategészségügy­nél. Eddig nem sokan jelent­keztek. Tudják, különböző előírásoknak kellene megfe­lelniük. A hivatalos kister­melői kolbászeladás azért sem jött divatba, mert aki er­re adja a fejét, annak a disz­nót vágóhídon kell levágat­nia, a húsról bevizsgálási pa­pírral kell rendelkeznie. Fe­héren Békéscsabán jelenleg egy vágóhíd üzemel, a mezőmegyeri. Nos, ide még egy kolbászkistermelő sem vitt disznót. Pedig négyeze­rért levágnák, és húsvizsgá­lati igazolást is adnának. persze, minek négyezret ki­dobni az ablakon. Ha „ellen­őrfejű” idegen jön, nem en­gedjük be a házunkba. Csak ha rendőrrel van. És még akkor is mondhatjuk, adunk mi füstölt kolbászt, de nem pénzért, hanem kóstolóként az ismerősök­nek, rokonoknak. EGY BARÁTOM MONDTA: kolbásztól nem lehet meg­halni, csak a hiányától. Ha jól megfüstölik, senkinek semmi baja nem származ­hat. A baj csak az, hogy so­kan másmilyen kolbászt ad­nak el, mint amilyet a saját asztalukra tesznek. A még nagyobb baj pedig az, hogy egyes áruházláncok bagóért árulnak parasztkolbász né­ven valami húsárut. Az asz- szony hozott nemrégiben ilyen „gyomorkerülőt”. Bár, aki a fűrészport szereti, an­nak bejöhet. Szerintem vi­szont mi, csabaiak ne men­jünk le a gagyikolbi szintjé­re. Főleg, hogy közeleg a kol­bászfesztivál. Püspök tartott szentmisét a bucsai falunap nyitányán Püspök vendége volt tegnap Bucsának. A falunap nyitóün­nepsége keretében a Jézus Szí­ve katolikus templomban Tempfli József nagyváradi püs­pök közreműködésével tartot­tak püspöki szentmisét. Bucsa katolikus templomát 1914-ben szentelték fel. A templomot Széchenyi Miklós nagyváradi püspök adományából építették, mivel akkoriban ehhez a püs­pökséghez tartozott Bucsa is. — Gróf Széchenyi Miklós volt a 80. nagyváradi püspök, én pe­dig a 81. Hosszú ideig csak ve­zető, és nem felszentelt püspök irányította a nagyváradi katoli­kus egyházat. Gróf Széchenyi Miklós egyetemes értéke nem­csak az egyháznak, hanem a magyarságnak is — hangoztatta Tempfli József. A templomépítő püspök portréját Simon M. Ve­ronika festőművész festette meg. A képet megáldotta és megszentelte Tempfli József. Dr. Dénes Zoltán egyetemi ta­nár Bucsáról és a nagyváradi egyház kapcsolatáról tartott előadást. Mint mondta, a váradi egyház 21 falut telepített be, köztük Bucsát. A község idén ünnepli fennállásának 685. év­fordulóját. Ez alkalomra jelent meg Biró Endre Bucsa című könyve, melynek könyvbemu­tatóját tegnap este tartották. Ma gazdag programkínálat­tal várják a helyieket. ■ M. B. Akik bezártak, már nyugodtak lehetnek húsfeldolgozók Kiderül, hogy milyen előírásoknak kell még eleget tenniük Hazánkban jelenleg háromszáz üzem foglalkozik sertésvágással, -feldolgozással. Szakemberek szerint közülük száz valószínű­leg nem tudja majd teljesíteni az év végéig az uniós feltételeket, így nem kaphatják meg a műkö­dési engedélyt. Sokan már ko­rábban bezártak, ők most nyu­godtak lehetnek. Megyénkben hétfőn kezdik meg az uniós el­lenőrök vizsgálódásaikat. — A higiéniai, a fertőtlenítési és a hűtési előírások betartását biztosan szemügyre veszik, emellett természetesen az egyéb hiányosságokat is feltárják, ha találnak ilyeneket - mondta dr. Ágoston József, a megyei ál­lat-egészségügyi állomás igazga­A kolbászgyártást is nehezíti, ha nincs elég alapanyag. Képünkön Szé­kely Balázs mezőmegyeri hentes a bolti árusításra készített portékával. tóhelyettese. — Hozzáteszem, nem csak húsfeldolgozókba mennek, hanem például a nagybánhegyesi tejüzembe vagy a békéscsabai hűtőházba is. A megyénkbeli feldolgozók közben alapanyaghiánnyal is küzdenek, pedig nyakunkon a kolbászszezon. Varga Géza, a békéscsaba-mezőmegyeri vágó­híd vezetője elmondta, néhány éve a városrészből még tízesé­vel adták le náluk a disznót, most jó, ha havonta „beesik” egy-kettő. Zsótér László, a me­gyei sertéstartók választmányi elnöke kiemelte: a tavalyihoz képest is 2-3 százalékkal visz- szaesett a sertésszám me­gyénkben. ■ Nyemcsok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom