Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-12 / 188. szám

2006, AUGUSZTUS 12., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP EL EK/HIRDETÉS 7 Barátságfával jelképezik Elek komoly nemzetközi kapcsolatait Hatezren a világtalálkozón sikeres volt Nagy létszámú külföldi csoportok látogattak Elekre Vasárnap este már menekült a V-Tech a számos rajongó nagy szeretete elől Az Eleken élő tanárember, Busa László faragta ki azt a járókelők feje fölé magasodó, a tekintetet megállító míves oszlopot, mely a helyi önkormányzat előtt áll­va kiáltja némán is világgá: e városban adnak arra, hogy épít­sék a kapcsolatokat. Jelen pilla­natban Eleknek nyolc külhoni településsel van kapcsolata. A németországi Alerheim, Lei­■ Busa László farag­ta ki a járókelők feje fölé magasodó, tekintetet megállí­tó míves oszlopot. men, Laudenbach és Gerolz- hofen mellett a romániai Facsád, Borossebes és Ottlaka, valamint a felvidéki Nagykapos szerepel a képzeletbeli listán, mely a világtalálkozó szombati, esős délelőttjén öltött kézzelfog­ható formát Busa László alkotá­sa által. A faragott oszlop tete­jén nyolc kis tábla található nyolc névvel, melyek nyíl for­májában mutatják az irányt, merre induljon az ember, ha el kíván jutni a fent említett tele­pülések valamelyikébe. A nyolcadik világtalálkozón is markáns volt a külhonból érke­zett vendégek jelenléte - min­den testvértelepülésről érkeztek —, aktivitásukat pedig a progra­mokon való részvétel mellett ki­állításokkal, műsorokkal, kon­certtel hangsúlyozták. Nyolcadik alkalommal rendez­ték meg az elmúlt hétvégén az Elekiek Világtalálkozóját. A há­romnapos eseménysorozatba a szervezők - igyekeztek minél színesebb és sokrétűbb progra­mokat beilleszteni, hogy min­den eleki, környékbeli és a tá­volabbi területekről érkezők is találjanak érdeklődésüknek megfelelő elfoglaltságot.- Összesen hatezer ember fordult meg a három nap alatt Eleken, volt olyan este, hogy egyszerre ezerötszázan követték figyelemmel a rendezvényeket. A város összes, vagyis mind a nyolc testvértelepüléséről érkez­tek vendégek, csak a németor­szági Laudenbachból jöttek hat­vanegyen - ecsetelte dr. Heim Lajosné alpolgármester, aki fő­szervezőként tevékenykedett a nyolcadik világtalálkozó idején. Mint mondta, összességében jók voltak a programok, és gör­dülékenyebbnek minősítette a szervezést is a korábbi évek ren­dezvényeivel szemben.- Úgy vettem észre, most lett igazán világtalálkozó jellege a fesztiválnak, mely méltókép­pen reprezentálta az idén tíz éve várossá vált települést — ér­tékelt a főszervező, Heim Lajosné. A hagyományoknak megfelelően idén is lovas kocsikkal, fogatokkal várták a vendégeket Eleken, a vá­ros határában, aztán kezdődött a közös bevonulás. Nagy szeretettel fogadta az eleki közönség a világtalálkozó egyik záróakkordjaként fellépő V-Tech együttest. Olyannyira, hogy a koncert után Kefírék az önkormányzat épületébe men­tek, hogy menedékre leljenek a rajongói szeretet fokozódó megnyilvánulásai elől. Színvo­nalas produkciót láthattak az érdeklődők a V-Tech műsorán ■ Augusztus húszadikára szeretnének vyra sok embert megmozgató programot szervezni. túl péntek este a Romantictól és szombaton a Desperadótól is, de egyértelműen pozitív nyomokat hagyott az elekiek- ben Zsizsi és Stefi, továbbá a dobozi Fekete Gyöngy szóra­koztató műsora. Dr. Heim Lajosné alpolgár­mester elmondta, hogy augusz­tus húszadikára — ha szeré­nyebb keretek között is - sze­retnének újra sok embert meg­mozgató programot szervezni, ezért utóbbi két együttes fellé­pésében nem reménykednek hiába a határ menti kisváros zenerajongó és szórakozást kedvelő polgárai. írásaink az eleki önkormány­zat támogatásával készültek. Szerkesztette: Csiszár Áron. Fotó: Imre György. Névadó ünnepségre készül a szabadkígyós! középiskola együtt Az egykori közös igazgató, dr. Gámán János nevét a sepsiszentgyörgyi intézménnyel együtt veszik fel Dr. Gámán János volt igaz­gató nevét veszi fel a sza- badkígyósi és a sepsiszent­györgyi középiskola. Első­ként Váradi Gyuláné igaz­gatót, majd Zsibrita Editet, „Az itt dolgoztak, itt tanul­tak” iskolatörténeti projekt vezetőjét kérdeztük.- Mikortól és mire változik az intézmény neve? — Iskolánk hivatalos neve 2006. augusztus 1-jétől Békés Megyei Gámán János Középis­kola, Szakiskola és Kollégium - tudatta Váradi Gyuláné. - A szabadkígyósi ünnepélyes név­adó ünnepségre augusztus 21- én 11 órakor kerül sor, amelyre mindenkit szeretettel meghí­vok. A sepsiszentgyörgyi név­adó szeptember 16-án lesz.- Hasonló közös névfelvételre van-e példa Békés megyében? — Ilyen közös névfelvétel még sem a magyar, sem a román köz­oktatás történetében nem volt. Két azonos szakképzési irány­nyal - mezőgazdaság és élelmi­szeripar - rendelkező iskola egy olyan személynek veszi fel a ne­vét, aki mind a két iskolának meghatározó Igazgatója volt.- Mikor kezdődött a két isko­la közötti kapcsolat? — 1944-ben, amikor a háború viszontagságai miatt a sepsi­szentgyörgyi iskola, Gámán Já­nosnak köszönhetően, az ókígyósi testvériskola elődjéhez menekült. Ennek az esemény­nek a 60 éves évfordulóján, 2004 novemberében kötöttünk az erdélyi iskolával testvérisko- lai megállapodást.- Mit illik tudni Gámán Já­nos pályájának kezdetéről?- Dr. Gámán János 1901-ben született az erdélyi Obrázsán — tudtuk meg Zsibrita Edittől. — A család a trianoni békekötés után menekült Magyarországra. Fel­sőfokú tanulmányait 1919-ben Kolozsvárott kezdte - a családi hagyományoknak megfelelően — a Gazdasági Akadémiát, amit az akkori Magyaróvárott (ma Mosonmagyaróvár) folytatott. Rövidesen elvégezte az akkori közgazdaság-tudományi egye­tem mezőgazdasági fakultását is. Az iskoláinak elvégzése után a Földművelésügyi Minisztéri­um szakoktatásának szolgálatá­ban tevékenykedett.- Mikortól lett iskolaigazgató?- Előbb a debreceni középfo­kú tanintézet gazdaságának a megszervezésével bízták meg, majd 1941-ben Sepsiszent- györgyre helyezték, ahol szó szerint a semmiből teremtett is­kolát: sem helyiség, sem taná­rok nem álltak a rendelkezésé­re. „Dr. Gámán János igazgató, oki. gazda, oki. mezőgazda, az agrárpolitikai tudományok doktora, képesített gazdasági tanár.” Ez áll a sepsiszentgyör­gyi magyar királyi középfokú gazdasági iskola értesítőjében. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Középfokú Gazdasági Tanintézet alapításának, meg­szervezésének hősi hónapjai következtek. Tekintettel arra, hogy az igazgatón kívül más ta­nár nem volt a tanintézethez helyezve, a helybéli intézmé­nyek igazgatóságait kellett fel­keresnie és tanárokat kérnie. De beértek az iskola benépesí­tésének érdekében végzett erő­feszítései, a céltudatos, kemény kéz és akarat iskolát teremtett a semmiből. A sepsiszentgyörgyi éveknek a háború befejezése vetett véget, feleségével hastí­fusztól szenvedve tértek vissza Magyarországra. — A háborút követő „nehéz évek” alatt hol dolgozott dr. Gámán János?- Pályafutásának a háborút követő állomásai a következők voltak: Söjtör, Lengyel (1946­■ „Légy büszke arra, hogy a tanulásban a lelked gazdagodik!” — dr. Gámán Jánostól származik az idézet, amely mára az iskola jelmondatává vált. 48), majd Ókígyós (mai Sza­badkígyós), egészen 1948— 1955 között. Timkó Béla, a kígyósi iskola történetét bemu­tató munkájában jól képzett, határozott szervező egyéniség­ként beszél róla, aki tevékeny pedagógus és mezőgazdasági szakember volt. Munkáját hiva­tástudattal végezte, a mezőgaz­dasági szakoktatás megszerve­zésében és továbbfejlesztésé­ben az úttörők között volt. — Tehát hét évig volt az iskola igazgatója. Miért került el Szabadkígyósról?- Egy sajnálatos tragédia mi­att. Az egyik tanár kisfia bele­esett - fel nem derített módon - az iskola közelében lévő kútba, és meghalt. Az ügyben fel sem merült az igazgató felelőssége, mégis emiatt távozott az intéz­ményből. „Magam is helyesebb­nek találtam, saját lelki megráz­kódtatásom miatt is, hogy onnan szolgálattételre más helyre he­lyezzenek át” - írta életrajzában.- Hová került a tragédia után?- Ezután került Vácra, ahon­nan a Szakoktatási Főigazgató­ság kiemelte és megbízta 14, majd 9 tangazdaság szakfel­ügyeletével. A sok vonatozás, idegen helyeken való éjszakázás azonban kifárasztotta, így állan­dó helyre kérte magát. Ekkor lett a Csongrádi Mezőgazdasági Szakiskola és Tangazdaság igaz­gatója (1958-64), ahol a nyugdí­jáig dolgozott. A nyugdíjazást követő években Szabadbattyán mezőgazdasági iskolájában tevé­kenykedett. 1969-ben halt meg szívinfarktus következtében, ami, az ő életvitelét figyelembe véve, nem volt meglepő, sőt nem is újdonság, ugyanis korábban több, könnyebb lefolyású, lábon kihordott infarktusa volt. 1969 júniusában temették el Buda­pesten.- Mi jellemezte Gámán Jánost?- Leginkább a föld szeretete, az állatok szeretete, a haza sze­retete, az emberek szeretete és Isten szeretete. Sorrend nincs, bár az életpályából gyaníthat­juk, hogy első helyen a föld állt. Ehhez unokaöccséhez írt leve­léből szeretnék egy gondolatot felolvasni: „Az a gazda, igen tisztelt gazdatársam, aki tudja, hogy ennek az ezer vértől és ezernyi sebből vérző szeren­csétlen népnek egy hazája van, aki látja és tudja, hogy ennek a koldus nemzetnek élni kell, mert az Isten is úgy rendelte és kenyeret kell teremteni a fagy­ból, sárból, a kemény rögből, a futó homokból, a sülevényes szikes talajból egyaránt, az áll a hivatásának magaslatán.” — Mit üzen az igazgató életpá­lyája a XXI. század leendő mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakembereknek?- Ugyanazt, mint 1962. de­cember 27-én Gámán Józsefhez írt sorai tartalmaznak: „Légy egyenes gerincű, ne hajbókoló, ha kell, büszke ember is, de fel­tétlenül becsületes, tisztessé­ges, másét nem kívánó és más­nak kárát nem akaró, világos, értelmes, józan gondolkodású magyar ember.” ▲ Gámán János volt igazgató nevét veszi fel a szabadkígyósi középiskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom