Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-06 / 156. szám

2 A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JULIUS 6., CSÜTÖRTÖK jövőkép Sok helyen szélmalomharcot vívnak az enyészet ellen. A legjobb állapotban többségében azok az épületek vannak, ahol oktatási intézmény működik. Kísértetkastélyokká válhatnak a korábbi értékes építészeti műremekek. HA A FAIAK BESZÉLNI TUDNÁNAK A megyei kastélyok és kúriák többsége nincs túl jó állapotban, bár akad pozitív példa is. Tény, hogy az épületek szinte mindegyikére ráférne a felújítás, amire viszont nincs pénz. Munkatársainktól Az Alföld talán legimpozán­sabb kastélya Szabadkígyóson található. Építését 1874-ben kezdték meg Ybl Miklós tervei alapján, az utolsó nagyobb fel­újításnak pedig immár közel fél évszázada. Hogy ez az építésze­ti műremek nem jutott — hogy a legközismertebb példával él­jünk - a pósteleki kastély sor­sára, az a helybeliek egybe­hangzó véleménye szerint kizá­rólag az itt működő középisko­lának köszönhető, mely a Wenckheimek építtette falak között talált otthonra a második világháború után. Egy kellemes vasárnap dél­után Magyar István kísérőnk, a középiskola igazgatóhelyette­se a kastély legmagasabb pont­jától a legmélyebbig kalauzolt minket. Az egykori fénykor je­lei lépten-nyomon tetten érhe­tők, a csodálatos -^egyébként soha nem használt - márvány­kandallók, a gyönyörű csillá­rok ma is elbűvölik a tekinte­tet, de a messziről még szebb épület falait belül rágja az idő vasfoga, a pénztelenség pedig megöli a neoreneszánsz pom­pa maradék jeleit is. A hatal­mas pincerendszerben válik igazán nyilvánvalóvá mindaz, amire a felszínen már több, ki- sebb-nagyobb jel is utal. A pár éve „rendbe hozott” falak szin­te izzadnak, úgy csöpög róluk a víz. A vaksötétben néha egy- egy apró rágcsáló neszezése hallik, amit a vakolatdarabok halk potyogása árnyal. Remek horrorfilmet lehetne forgatni itt - egyezünk meg kísérőnk­kel, látva fotósunk megfontolt­nál is óvatosabb mozgását. Kastélytúránk következő ál­lomása Bélmegyer-Fáspuszta. Madártávlatból még ma Is Igen impozáns látványt nyújt a bélmegyer-fáspusztal kastély, közelebbről azonban Igen erősen érezhető az enyészet hatása az üresen álló épületen. A faluból már-már fes­tői környezetben vezet a keskeny út a Wenck heimek egykori bi­rodalmába. A szakasz egy ré-r szét különleges fák szegélyezik, az utazót ma­dárcsicsergés „szórakoztatja”. A mobiltelefonok térereje a nullára csökken. Mintha megállt volna itt az idő... A kastély kör­vonalai — bár álla­ga már erősen rom lóban van - még ma is lenyűgözőek. A látogatót mintegy húsz méterre az épülettől tábla fi­gyelmezteti: „Belé­pés csak....” Fájda­lom, a felirat utolsó része hiányzik, így Kuriózum Kígyóson az a sakkasztal, amely kártyaasztallá alakítható. A háttérben a kastély egykori urairól, a Wenckheimekről készült portrék. Magyar István figyelmeztet: „a pincében a vaslépcső összeomolhat.” Piszkos anyagiak Bélmegyeren arról hallani, hogy talán már 25 millió fo­rintért meg lehetne venni a kastélyt. Varga Zoltán, a Bé­kés Megyei Képviselő-testület elnöke elmondta, többen is érdeklődnek a kastély iránt A politikus - bár konkrét összegről nem kívánt nyilat­kozni — nyomatékosította, hogy a vételi ár a pletykák­ban szereplő összegnél lénye­gesen magasabb. A geszti testület legutóbbi ülésén a képviselők úgy ha­tároztak, hogy a település benyújtja címzett támogatá­si igényét a könyvtárnak is otthont adó Tisza-kastély felújítására. Kedvező elbírá­lás esetén félmilliárd forint­ból újítanák fel az épület- együttest. nem tudjuk meg, hogy mire vagy kire is vonatkozik a „csak” szócska. Közelről már látszik, hogy a falak egy része erősen mállik, az épület mégis sok mindent megőrzött eredeti szépségéből. A kapukat zárva találjuk, így hiába kémlelünk be az ab­lakokon, a diszkrét félhomály­ban az nemigen derül ki, hogy belül milyen állapotok ural­kodnak. A park gondozott, a nyugalom és a csend szinte ta­pintható. Az embernek szinte kedve támad egy kicsit elidőz­ni a területen. A Lökösháza külterületén lévő Brédára a fáspusztainál csak egy árnyalatnyival vezet jobb út, itt is a terepjáró az ajánlott közlekedési eszköz. A magánkézben lévő kastély fel­újításán a falusiak állítása sze­rint már dolgoznak, kintjár­iunkkor - igaz, hétvége volt - egy borjú nagyságú kutya moz­golódott a combközépig érő fű­A 44 hektáros kígyósl kastélypark egyik leglátványosabb, a rendezett francia Irányzatot követő része a 40 méter magas torony tetejéről. ben, építőanyag pedig sehol. Úgy döntünk, nem erőltetjük a látványosan pusztuló épület kö­zelebbi megtekintését. Lassú enyészetében is impo­záns építmény a-hajdan szebb napokat látott geszti Tisza-kas­tély. A két miniszterelnök - Ti­sza Kálmán és gróf Tisza Ist­ván - otthonául szolgált kas­télyban ma iskola és könyvtár működik, jó három és fél esz­tendővel ezelőtt a nagy meny- nyiségű hó hatására leszakadt a lépcsős terasz tetőszerkeze­te, s hiába volt mindenféle le­velezés, pénzt, azaz megoldást nem hozott. Az önkormányzat a maga szűkös erejéből, amennyire lehet, gondozza a kastélyt. A ma osztálytermek­ként funkcionáló, többször át­alakított szobákat rendszere­sen festik, meszelik, de ez csak tüneti kezelés. A tetőszer- kezet időről időre beázik, mi­hamarabbi teljes rekonstrukci­ója láthatóan elengedhetetlen. Milliárdos várakozások Megoszlanak a vélemények arról, mennyibe is kerülne a gesztinél vagy a fáspusztai­nál jóval nagyobb szabad- kígyósi kastély rendbehoza­tala, illetve hogyan lenne ké­sőbb gazdaságosan működ­tethető a felújított épület. Mindenesetre ehhez az óva­tos becslések szerint is leg­alább két-három milliárd fo­rintra volna szükség, de lehe­tett már két számjegyű ősz- szegről szóló hangokat is hallani. Az állami tulajdon­ban levő, el nem adhatóvá nyilvánított épület addig is csöndben várja múltjához méltó jövőjét Amíg pedig po­zitív változás nem történik, marad a mindennapos küz­delem a potyogó vakolattal és a beázó cserepekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom