Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-25 / 172. szám
4 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2006. JÚLIUS 25., KEDD VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Brazilként állást keres Olvasónk ismerőse brazil állampolgár, de jól beszél magyarul, mert az édesapja magyar. Az asszony eddig szülőhazájában élt, most viszont szeretne Magyarországra költözni és munkát vállalni. Nem a legegyszerűbb külföldi, nem európai uniós állampolgárként Magyarországon munkát vállalni. Az ügy elintézésében a munkaadónak is részt kell vennie. Az engedély iránti kérelmet neki kell benyújtania a munkaügyi központnál. Azt is bizonyítania kell, hogy a munkakörre, amire felvenné a brazil aszszonyt, nincs magyar vagy az európai gazdasági térséghez (EGT) tartozó állampolgár, illetve hogy az új alkalmazottnak megfelelő a végzettsége. A munkaerőigény akkor érvényes, ha azt a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtotta be. A másik lehetőség, hatvan napnál régebben nyújtotta be, de azt legalább hatvannaponként megújította. Az engedélyt csak akkor adják ki, ha a munkaerő- igény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki olyan magyar munkaerőt, vagy EGT-állampolgárt, illetőleg hozzátartozóját, akit külön jogszabály alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási v feltételekkel, amelyeknek a külföldi is megfelel. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 68/527-207-ES TELEFONKÉSZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜTÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. Pereskedéssel terhelt évek eladósodva Brlásék állítják, az önkormányzat sodorta őket bajba Brlásék (felvételünkön) legújabb beadványukkal azt szeretnék elérni, hogy földjük tulajdoni lapjára ne jegyezzék be az önkormányzati kisajátítást. A kondorosi Brlás család mindennapjai hosszú évek óta pereskedéssel terhesek. Állítják: a helyi ön- kormányzat mindenüket elértéktelenítette, a helyzetüket ellehetetlenítette. Lipták Judit Brlás Istvánék panasza 1999-ig nyúlik vissza, amikor Kondorost a belvíz próbára tette. Állításuk szerint az önkormányzat ekkor, hogy mentse a belterületi ingatlanokat, a külterületre, az ő tanyájuk közelébe vezettette a belvizet, aminek következményeként a tanya meglehetősen rossz állapotba került, élet- veszélyessé nyilvánították, őket pedig önkormányzati ingatlanba költöztették. Brlásék remélték, az önkormányzat a tanyában keletkezett teljes kárt megfizeti, ehelyett azonban — az államtól kapott 76 millió forintos belvíztámogatásból -, a többi belvízkárosulthoz hasonlóan, nekik is 250 ezer forintot, valamint a kamatmentes hitel felvételének lehetőségét ajánlották fel. A házaspár ezt nem fogadta el, hanem bírósághoz fordult, ahol kérelmüket elutasították. Az önkormányzat 2000-ben a további belvízkárok megelőzésére övárkot ásatott, melynek egy szakasza éppen Brlásék földterületét szelte ketté. Elmondták, az önkormányzat a kiásott földet az ő szántójukon elterítette, s ezzel évekre tönkretette a termőföldet. Az övárok területének kisajátításához nem járultak hozzá, mert a felajánlott összeget kevésnek találták. Ebben a kérdésben, beadványuk nyomán, jelenleg is tart a bírósági eljárás. Brlásék élete az utóbbi hat esztendőben a különböző minisztériumok, panaszirodák, médiumok bejárásával telik. Vaskos irathalmaz gyűlt össze panaszaik nyomán, de remélt pénzükhöz nem sikerült hozzájutniuk. Legújabb sérelmük, hogy a közelmúltban az önkormányzat kisajátítási jog bejegyzését kérte az övárok területére. Úgy látják, ezzel ingatlanjuk veszít az értékéből, s nehezebben lesz eladható. Jelenleg is abban az ingatlanban lakik a Brlás család, melyet az 1999-es belvíz idején ajánlottak fel nekik. Ott azonban csak néhány hónapig lakhattak térítésmentesen, azóta bérleti díjat kellene fizetniük. Ők azonban erre nem hajlandók, mert úgy vélik, éppen az önkormányzat juttatta őket ebbe a helyzetbe. A bérletidíj-tartozások mellett az elvesztett bírósági perek költsége is növeli tartozásaik listáját, s mivel nagyon alacsony jövedelmekből élnek, mára valóban nehéz helyzetbe kerültek. Azt azonban mindketten szilárdan állítják: a harcot nem adják fel. A jegyző nem nyilatkozik a bírósági eljárás végéig A Brlás család panaszaival megkerestük Zsindely Ferenc- nét, Kondoros jegyzőjét, aki tekintettel, hogy az ügyben jelenleg tart a bírósági eljárás - nem kívánt nyilatkozni. Elérhető a tanyagondnok, ha szükséges a segítség Félmillióval támogatják a gyergyói templomépítést A tanyasegítést a tanyagondnoki szolgáltatás váltja fel Orosházán. Ezt a szociális szakma is indokoltnak tartotta, így kerülhetett a téma a képviselő- testület legutóbbi ülésének napirendjére. A külterületiek megismerték és elfogadták a tanyasegítést. Az elszigetelten élők számára most újabb lehetőséget biztosíthat a feladat továbbfejlesztése. A tanyagondnoki szolgálat az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban is közreműködik. Megkönnyíti a betegszállítást, az óvodába, iskolába eljutást, a gyógyszerkiváltást. ■ Csete Ilona Félmillió forinttal támogatja a gyergyószentmiklósi római katolikus templom építését a békési képviselő-testület - döntöttek a képviselők a legutóbbi ülésükön. Ä Szent István-temp- lom alapjai elkészültek, és az oszlopok is állnak. A felajánlott összeget a lakosság is kiegészítheti, bővebb felvilágosítással a városházán szolgálnak. A befolyt pénzből a békési téglagyár által előállított téglát vásárolnának a testvérváros számára. Várják mindemellett olyan vállalkozók jelentkezését is, akik a szállításban segítenének. ■ Papp Gábor ragra Békés. KÖZMUNKA. A vízelvezető csatornákat tisztítják és a nádat vágják Békésen a közmunkások. A program tavaly kezdődött 22,5 millió forintból. A folytatásra a foglalkoztatási minisztérium idén is csaknem hatmillió forinttámogatást ítélt meg. Békéscsaba. CIVILEK. A Békéscsabai Civil Kerekasztal a közelmúltban alakult a megyeszékhelyen. A programot koordináló békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége bízik abban, hogy a testület megalakításával a civilek \ jobb érdekképviselete érhető el. Békésszentandrás. látogatás. A szerbiai testvértelepülésről, Kishegyesről érkeztek vendégek az elmúlt hét végén Békésszent- andrásra. Tóth János, Kishegyes alpolgármestere és dr. Csordás Mihály tanácsadó nemcsak a békésszentandrásiakkal találkozott, hanem ellátogattak Szarvasra, a VI. Kistérségi Civil Napra is. Csorvás. FELÚJÍTÁS. Az Arany János utcai iskola akadálymentesítésére, a szociális helyiségek átalakítására nyílt lehetőség pályázaton nyert forrásból Csorváson. A város a helyi ÁMK intézményeinek felújítására is benyújtotta pályázatát, mely az István király utcai intézmény felújítását korszerűsítését és a tornacsarnok bővítését jelenti. Eíek. KÉSZÜLNEK. Lovasprogramokkal készül a helyi Radványi György Középiskola az elekiek nyolcadik világtalálkozójára. Az intézmény tizenhárom lova mellett saját hintója is felsorakozik a hazai és külföldi vendégek előtt. Füzesgyarmat vezető. Bakonyi Lajosné pályázott az óvoda vezetői álláshelyére Füzesgyarmaton. A képviselőtestület Bakonyi Lajosnét (aki hosszú ideje dolgozik a helyi intézmény élén) újabb öt évre nevezte ki óvodavezetőnek. Gyula, pihenőház. a vám- és Pénzügyőrség felújított pihenőházát adta át a napokban dr. Nagy János országos parancsnok és dr. Perjési Klára polgármester, ország- gyűlési képviselő Gyulán, a Jókai utcában. Kempf József gazdálkodó és felesége 1923-ban építette a házat amelyet 1952-ben államosítottak, majd az ingatlan a pénzügyőrséghez került Tóth Dezső dandártábornok, pénzügyi főigazgató tiszteletére, aki tragikus hirtelenséggel halt meg, táblát avattak, így emlékeztek meg munkájáról, a gyulai felújításról. A magyar történelem képei két férfihanggal, fuvolával bemutató Mától Az Isten és a bor című közös alkotást láthatja a közönség Gyulán, a Ladics-ház udvarán Tiszteletbeli társulati tag lehetne a Gyulai Várszínházban Papp Zoltán, Horgas Eszter, Helyey László és Árkosi Árpád. Az együttes ma este mutatja be a Ladics-házban az újabb közös alkotást, Az Isten és a bor címmel. Szőke Margit A költő, színész, darabszerkesztő Papp Zoltán intenzív történelemórának nevezte el mostani játékukat. Az intenzív történelemóra Hamvas Béla A bor filozófiája című művének felhasználásával készült. A darabban a magyar történelmen vezetnek át a Halotti beszédtől Reményik Sándor alkotásáig a versek, prózai részletek. Papp Zoltán két férfihangra és fuvolára komponálta ezt az előadást is. Hamvas Béla 1945 nyarán írta A bor filozófiája című könyvét. Mögötte megbújik a második világháború, amikor csak a történelmi Magyarországon egymillió ember vesztette életét. Mit jelent egy gyalogosnak lenni és mit a küldő politikusnak, ezt járja végig a darab - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Papp Zoltán. Horgas Eszter szerezte a darab zenéjét, fuvolán játszik, megjelenik az előadásban, felvillantva a Szűzanya, illetve a nő alakját — Szeretni, érezni, meginni egy pohár bort, jó dolog, elvezet Istenhez. Meg kell mutatnunk a könnyeken keresztül az embert - mondta Horgas Eszter az előadásról. Árkosi Árpád rendező improvizatív munkáról beszélt, melynél a nézőnek nincs előképe, jelenbeli élményként éli meg a történetet. Helyey László szerint nem könnyű előadásra vállalkoztak, hiszen Hamvas művére felfűzik a történelmet. Gedeon József színház- igazgató elmondta: szeretnék, ha előadás után a közönség maradna és beszélgetne a darabról egy pohár bor mellett. Felvételünk tegnap készült Az Isten és a bor alkotóiról. Balról: Helyey László, Horgas Eszter és Papp Zoltán.
