Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-25 / 172. szám
2 A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JULIUS 25., KEDD kistérségek A megyén belül is eltérő eredményeket mutatnak fel. Békés, Mezőkovácsháza, Sarkad és Szeghalom több tekintetben a legfejletlenebbek között. A Dél-Alföldön a hajdúvárosban és körzetében a legalacsonyabb az átlagfizetés. f/ BB-TENGELY: NEM BONTUNK PEZSGŐT A Dél-Alföld legkevésbé fejlett megyéje a miénk. Határvonalat képez a BB, azaz a Balassagyarmat— Békéscsaba tengely. Pocsaji Richárd A Központi Statisztikai Hivatal 2000 után ebben az esztendőben ismét megjelentette a Magyarország kistérségeit bemutató régiós sorozatát, közte „A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete - A Dél-Alföld” című kötetet. 2004 elejétől módosult a kistérségi területbeosztási rendszer. Békés megyében a meglévő kistérségek — békéscsabai, mezőkovácsházi, orosházi, sarkadi, szarvasi, szeghalmi - kettővel bővültek: a békésivel és a gyulaival. A magyarországi kistérségek különböző fejlettségűek, ezt különböző választóvonalak (például a Duna) egyértelműen jelzik. A fejlődés és a lemaradás új térbeli határvonala az úgynevezett BB-tengely, Balassagyarmat és Békéscsaba vonalában húzódik. A tengely sávjában még dinamikusan fejlődő Eger térsége, fejlődő Gyöngyös, Hatvan, Szolnok és Békéscsaba, míg ettől keletre — néhány kivételtől eltekintve —csak stagnáló és lemaradó térségek helyezkednek el. A dél-alföldi régió 25 kistérsége közül csak egy, a kecskeméti sorolható a dinamikusan fejlődő kategóriába, s csupán kettő a fejlődőbe: a szegedi és a békéscsabai. Nemcsak országosan, hanem a régióban is a felzárkózó térség a leggyakrabban előforduló típus, azaz a kistérségek több mint felében a fejlettség a vidéki átlagszint közelében van. A legfejletlenebb nyolc kistérségből négy - békési, mezőkovácsházi, sarkadi, szeghalmi - Békés megyében található, s csak kettő-kettő Bács-Kiskun- ban és Csongrádban. E vizsgálat alapján is igazolódott tehát az a tény, hogy a régió legkevésbé fejlett megyéje Békés. Az, hogy Szeged a dinamikusan fejlődőből átkerült a fejlődő kategóriába, összefügg azzal, hogy Csongrád megye A megyei kistérségek típusok és régiók szerint DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ: fejlődő: békéscsabai felzárkózó: gyulai, orosházi, szarvasi STAGNÁLÓ: békési LEMARADÓ: mezőkovácsházi, sarkadi, szeghalmi Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása (ezerforint) gazdasága nem nő annyira, mint korábban. Pozíciót vesztett Hódmezővásárhely és térsége, válámint Orosháza és vonzáskörzete is. imi ' ■ A mezőkovácsházi kistérség 18 települése lakóinak öt százalékát veszítette el 2000 és 2005 között. A Dél-Alföldről elmondható, hogy az itt élők száma már több mint negyedszázada tartósan fogy, csak az utolsó öt évben majd 29 ezerrel csökkent. A legnagyobb visszaesés a mezőkovácsházi kistérségben figyelhető meg, e körzet 18 települése átlagosan lakóinak öt százalékát veszítette el 2000 és 2005 között. A régiós átlagot kétszer meghaladóan fogyott az orosházi és a szeghalmi kistérség népessége is. Szinte mindenhol csökkent a gyermekvállalási kedv: legjobban Sarkadon és környékén, ahol 2004-ben 24 százalékkal születtek kevesebben, mint öt esztendővel korábban. Halálozás tekintetébéh a tegkedve- zőtlenebb képet azok a kistérségek mutatják, ahol sok az idős, ilyen a mezőkovácsházi. Sokan máshol keresnek boldogulást, s elhagyják a Dél- Alföldet. Arányaiban Szeghalom és Sarkad körzetéből költöztek el a legtöbben. A régiónak a GDP-hez, azaz a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása az országosnak a 9 százalékát tette ki. A régiós GDP nagy részét a két szomszéd megye mutatja fel: Bács- Kiskun 40, Csongrád pedig 35 százalékát. Békés 25 százalékot „termelt”. Az egy főre jutó GDP tekintetében 2000-ben a tizenhetedik, 2004-ben pedig a tizennyolcadik helyet foglálttik el a mégyék rangsorában, man ■ Az egy főre jutó GDP tekintetében 2000-ben a tizenhetedik, 2004-ben a tizennyolcadik helyet foglaltuk el. A tavalyi esztendő végén régiónk minden egyes négyzetkilométerére hét vállalkozás jutott, amely hattal marad el az országos átlagtól. Meghaladta ez a mutató a dél-alföldi átlagot a békéscsabai, a gyulai és a szarvasi Az adófizetők száma, az adófizetők aránya a népességen belül és a befizetett személyi jövedelemadó (2004) Régió, megyék Adófizetők száma, fő Személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra Összes személyi jövedelemadó (millió Ft) Bács-Kiskun 222 851 406 41095 Békés 163 126 413 27 441 Csongrád 181 789 426 39 679 Dél-Alföld 567 776 414 108 215 kistérségben, átlagos volt Orosházán és környékén. Igen alacsony értéket regisztrálhattak az infrastruktúrával'gyengén ellátott, a főközlekedési útvonalaktól távolabbra eső sarkadi és szeghalmi kistérségben. A külföldi tőke felhasználásában Szeged után Orosháza áll a legjobban. 2004-ben a dél-alföldi régióban a közel 568 ezer adófizető több mint 108 milliárd forint személyi jövedelemadót (szja) fizetett be. Az szja-t fizetők ezer lakosra jutó aránya, az állandó népességen belül, a sarkadi kistérségben (320) volt a legalacsonyabb, a békéscsabaiban (462) pedig a legmagasabb. Legalább négy százalékkal meghaladta a régiós átlagot a gyulai és a szarvasi kistérség, jelentős, közel 10-15 százalék az elmaradás Mezőkovácshá- zán. A személyi jövedelemadóalapokat képező egy főre jutó átlagos jövedelem Szegeden volt a legmagasabb: 590 861 forint és Sarkadon a legalacsonyabb: 274 351 forint. 2005. december 31. régióátlag: 100 A legnagyobb külföldi tőkével bíró kistérségek és arányuk a régióban Kiskun- (2004, millió) Békéscsaba ,9862 Ft Orosháza Nem nagyon autózunk Az ezredfordulót követő öt évben a régió személygépkocsiállománya 18 százalékkal növekedett, 2004 végén már megközelítőleg 356 ezer gépkocsiból állt. A Dél-Alföld ellátottsága a hazai átlagnál rosszabb volt, ezer lakosra itt az országos 280-nal szemben csak 263 gépkocsi jutott. Míg Bács-Kiskun megyében a hazai átlagnál közel öt százalékkal több gépkocsi esett ezer főre, addig Békésben csaknem 18, Csongrádban pedig 9 százalékkal kevesebb. A kistérségek közül a szeghalmi 37, a sarkadi pedig 27 százalékkal maradt el a magyarországi átlagtól. Személygépkocsik száma kistérségenként és megyénként (2004) Békéscsaba: 21304 Békés: 12 782 Gyula: 13 377 Mezőkovácsháza: 8819 Orosháza: 14 265 Sarkad: 4813 Szarvas: 7576 Szeghalom: 7096 Békés megye: 90032 Bács-Kiskun megye: 158367 Csongrád megye: 107 812 , ’ . ____ —--Békés megye kistérségei települések szerint Szeghalom és Sarkad vonzáskörzetében a legkevesebb az autótulajdonos. BÉKÉSCSABAI: Békéscsaba, Csabaszabadi, Doboz, Kétsop- rony, Telekgerendás békése Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Gyomaend- rőd, Hunya, Kamut, Körös- tarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos gyulai: Elek, Gyula, Kétegyhá- za, Lökösháza, Szabadkígyós, Újkígyós mezőkovácsházi: Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kever- mes, Kisdombegyház, Kuná- gota, Magyarbánhegyes, Ma- gyardombegyház, Medgyes- bodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza orosházai; Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Tótkomlós sarkadé Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Új- szalonta, Zsadány szarvasi: Békésszentandrás, Csabacsüd, Kardos, Kondoros, Örménykút, Szarvas szeghalmi; Bucsa, Dévavá- nya, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösla- dány, Körösújfalu, Szeghalom, Vésztő l I 1
