Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-24 / 171. szám

12 BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JULIUS 24., HÉTFŐ Magyarországon régi hagyománya van a görögdinnye termesztésének Egy hold dinnyével kezdte kertészkedők Régen csak kiegészítés volt, mára megélhetési forrás A helyi kertészek földimogyoróval és uborkával is foglalkoztak A dinnye története régi időkre nyúlik vissza. A múlt század­ban Stox angol botanikus egy új kabakos növényt gyűjtött In­diában. Később felfedezték, hogy a görögdinnye-nemzetség ősét találták meg. Az evolúció folyamán ebből az alakból fejlő­dött ki a mai görög- és sárga­dinnye. A görögdinnye a trópusi Af­rikában honos, de vad alakjait megtalálták Ecuadorban is. To­vábbterjedése a mediterrán vi­dékeken követhető. Az észak­afrikai berberek, a korai egyip­tomiak és a spanyolok ősi dinnyenevei utalnak elterjedé­sére. Ugyanakkor egyes tudó­sok szerint Indiában is ősho­nos, bár ott igazából a sárga­dinnye az. Magyarországon a dinnye termesztésének — az ásatások során feltárt tárgyi bizonyíté­kok alapján - rendkívül gaz­dag és régi hagyományai van­nak. 1870-ben a Heves megyei Szilahalom községben folyta­tott ásatáskor a bronzkorból származó sárgadinnye- vagy uborkamagvakat találtak. A ré­gészek és a botanikusok nem tudták a fajt pontosan megha­tározni. Egyes külföldi szerzők szerint a leletet uborkamag­ként tartják számon. Az 1955 utáni, budai ásatásokon előke­rült gazdag maganyag is bizo­nyítja, hogy a dinnyét már ré­gen is kedvelték. A kerti dinnyetermesztést aprólékos, gondos munka jelle­mezte. A növényeket a legna­gyobb védelemben részesítet­ték, minden elképzelhető felté­telt biztosítottak számukra. A gazdálkodók között ily módon verseny alakult ki, és szinte észrevétlenül elkezdődött a dinnye nemesítése, kiválogatá­sa. A kertivel szemben a mezei dinnyetermesztésről Inkább csak sikertelenséget, bírálato­kat ismerjük. A 16. században immár szé­les körben fogyasztották a dinnyét hazánkban. A török megszállás idején bővült a faj­taválaszték, s ezzel javult a technológia is. A magyar diny- nye kiváló minőségére utal a 17. században egy török utazó feljegyzése, melyben nagy elis­meréssel szól az dél-alföldi ker­tekben termett gyümölcs kivá­ló ízéről. A kertészkedés — Kovács Zoltán medgyesi termelő szerint — még a legjobb technológiák alkalmazása mellett is kockázatos munka. Medgyesegyháza — töb­bek között — kertészeti kultúráját, kiemelten a paprika- és a dinnyeter­mesztést ajánlotta hozo­mányként az Európai Unióba. E két ágazat jó ismerője Kovács Zoltán helyi termelő, akitől so­kat megtudhat a kíváncsisko­dó. Beszélgetőpartnerünk 15 éve termeszt különböző zöld­ségféléket, dinnyét pedig még annál is jóval régebben.- A nyolcvanas évek közepén a munka mellett jövedelem-ki­egészítésként kezdett a család a kertészkedésbe — mesélte. — A helyi téeszben, a háztájiban eredményesen termesztettek dinnyét. Láttuk, hogy aki ügye­sen csinálja, az jól boldogul. Ne­kem szakmába is vágott a do­log, mivel növénytermesztő üzemmérnök a végzettségem. Elmondása szerint két barát­jával kezdte a dinnyetermesz­tést, fejenként egy-egy holdon próbálkoztak. Tizenöt éve főál­lású kertész lett három hektár dinnyével és egy 1000 négyzet- méteres fóliával, amiben he­gyes paprikát nevelt. Jelenleg hússzor nagyobb területen ker­tészkedik, paprikát termeszt.- A dinnye nagyon kézigé­nyes növény. Amikor lekerül ró­la a takaró fólia, a legkörülte­kintőbb technológia mellett is ki van téve a természet szeszé­lyeinek. A dinnye-, vagy a papri­katermesztésbe a jövedelmező­sége miatt fognak az emberek. Kovács Zoltán medgyesegyházi temelő szerint, aki fő tevékeny­ségének akarja választani a kertészkedést - legyen az pap rika vagy más zöldségféle - minimálisan 5000 négyzetmé­teren kell, hogy gazdálkodjon. Ebből lehet ugyanis megélni és fejleszteni A termelők ma még nagyon kiszolgáltatottak a pi­acnak, az érdekképviselet gyer­Szerencsés esetben lehet na­gyon jó, de sokat is lehet bukni. Az uniós csatlakozás után, vár­ni ugyan nem vártuk, de tud­tuk, hogy változás fog következ­ni. jelenleg az egységnyi terü­mekcipőben jár. A magyar zöldségfélék, gyümölcsök beérő- se után a déli országokból ér­kező árunak célszerű lenne korlátokat szabni. Szervezett­ség nélkül óriási a kockázat, és a gazdálkodóknak előbb-utóbb elmegy a kedvük a temeléstőL A paprikatemelők nagy része éppen ezért tért át az elmúlt években a sárgadinnyére. A legkeresettebb dinnyefajták A medgyesegyházi térségben mintegy 1200-1500 hektáron termesztenek dinnyét. Az idén később ért be a termés. Crisby 14 400 forint Romanza 12 800 forint Euréka 13 200 forint Glória 10 500 forint Topgun 12 800 forint (A MAG EZER SZEMRE VETÍTETT ÁRA. EGY HEKTÁRRA 5-6000 SZEMET ÜLTETNEK EL) Összefogásra, érdekképviseletre lenne szükség létről származó jövedelem évről évre csökken — emelte ki a medgyesi termelő. Ennek oka, hogy nőttek a beruházás költsé­gei, a felvásárlási árak ingado­zók, a piaci viszonyok sokszor negatívan befolyásolják a ma­gyar dinnye értékesítését. A ko­rai primőr a kelendőbb, viszont a fűtés miatt magasabb az ener­giaköltség. A déli államokból sok áru érkezik, amelyekkel ne­héz versenyezni. A kertészke­désben nagy a kockázat, ezért is lépett be a Mórákért Szövet­kezetbe. Kovács Zoltántól még meg­tudtuk, hogy a szövetkezet ko­moly infrastrukturális háttér­rel és piaci kapcsolatokkal ren­delkezik, ami a termelőknek is biztosabb hátteret nyújt. Medgyesegyházán a dinnyét érintve elindult ugyan egy ha­sonló szervezés, ám a kertészet többi ágában nem. A helybeli felvásárlók nyereségorientál­tak, még a szövetkezet csak a működéshez szükséges költsé­geket számolja fel. A nagybani piacokon nehéz eladni az árut, ezért egyre jobban visszaesik a jelentősége. Nagy tétel mellett nincs idő, se energia elhordani több helyszínre a termést. Egy­szerűbb, gyorsabb a közvetlen szállítás a megadott időben és helyre. Mindezek feltétele pe­dig a megbízható partnerség. Dél-Békés gazdasága elsősor­ban a mezőgazdaságra épül. Kihasználva az éghajlat, a ter­mőföld adottságait, több évtize­des hagyománya alakult ki a kertészeti növénykultúrák, a primőrök termesztésének. Or­szágos hírű a görögdinnye, mely ma is a legjellemzőbb ter­melési ág. Békés megyében el­szórtan mindenütt foglalkoz­nak dinnyetermesztéssel, de kiemelkedik Medgyesegyháza és környéke, mely az ország dinnyetermesztésének 60 szá­zalékát adja, és az export nagy része is innen származik. Lipták László a egyik orszá­gos szaklapban így elemzi a dinnyetermesztés helyzetét: „A dél-békési löszhátat a Ma­ros hordaléka alakította ki. Az uralkodó genetikai talajtípus a csernozjom. A talaj Arany-féle kötöttsége — különösen Med­gyesegyháza térségében - vi­szonylag tág határok között változik, 25 és 45 között. A la­zább talajok könnyebben me­legszenek, ezért a gazdálko­dók már a harmincas években elkezdték a kertészeti kultú­rák kiterjesztését. A termelők előnyére válik, hogy Dél-Békés ezen részén jó minőségű, könnyen elérhető öntözővíz található, mely nagy­ban segíti az intenzív kertésze­ti kultúrákat. Az itt élő embe­rek próbálkoztak földimogyo­ró, paprika és egyéb zöldségek mellett a negyvenes—ötvenes évektől a görögdinnye termesz- tésével'is. A nagyobb területen történő termesztés a nagyüze­mi gazdálkodás alatt, az úgyne­vezett háztájiban jött létre. Az emberek az évek alatt egyre korszerűbb termesztéstechno­lógiát vezettek be. Ehhez sokat segített a térségben elterjedt nagyfóliás kertészkedés is. Ma­gyarországon a piac még a mai napig megfizeti a koraiságot, ezért a gazdák egyre intenzí­vebbé tették a termesztést. A helyre vetést felváltotta a pa- lántázva kiültetett dinnye, a szabadföldi termesztést pedig a nagy területű fóliaalagutas forma. Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kiss Zoltán. HIRDETÉS Keresse Szerdánként a hírlapárusoknál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom