Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-17 / 165. szám

5 2006. JÚLIUS 17., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A viharsarki rizskirályság hagyományok Csárdaszállás az egyik legfontosabb termőterület A rizsföldek öntözése egy árokrendszeren keresztül történik. Képünkön Izsó Lajos szaktanácsadó vizsgálja a növény minőségét. mmttmurn Kunágota. munka, a szociális kiadások nagy részét idén is a mintegy 200 munkanélküli ellá­tására, illetve foglalkoztatására fordítja a kunágotai önkormány­zat. Az emberek munkába állítá­sához jelentős segítséget nyújt a munkaügyi központ mezőko­vácsházi kirendeltsége. Tavaly közcélú foglalkoztatás keretében több mint 70 lakosnak biztosít­hattak időszakos munkát állami támogatás igénybevételével. Mezőberény. program, a vá­rosi képviselő-testület legutóbbi ülésén jóváhagyta a Mezőbe­rény—Bélmegyer Kistérségi Álta­lános Iskola új minőségirányítási programját, valamint az intéz­mény új pedagógiai programját. Utóbbi dokumentumot a város honlapján bárki megtekintheti. Mezőhegyes. TAKARÍTÁS. A lehe­tőségekhez mérten idén is élni kh ván a mezőhegyesi önkormányzat a közmunkaprogram kínálta lehe­tőségekkel. Jelenleg 7 közcélú foglalkoztatott dolgozik a vésztői gesztorsággal vállalt MÁV-állomá- sok és vasúti pályák takarításá­ban. Emellett tizenegyen a város különböző intézményeiben végez­nek karbantartási, parkrendezési és parlagfűirtási feladatokat. Orosháza. PROGRAM. Gimnázi­umi tagozattal bővül szeptem­bertől az Eötvös József Általános Iskola. Ezért kellett módosítani az intézmény működését szabá­lyozó dokumentumokat. Hasonló előterjesztéssel foglalkoztak a Vörösmarty Mihály Általános Is­kola kapcsán a képviselők. Az igazgató benyújtotta jóváhagyás­ra az oktatási intézmény módo­sított pedagógiai programját, mert iskolaotthonos nevelés-ok­tatás bevezetését tervezik az el­ső és a második évfolyamokon. Mindkét intézmény módosított programját elfogadta a testület. Szarvas, tárlat, júiíus 14-én a Ruzicskay Alkotóházban kiállí­tást nyílt azokból az alkotások­ból, melyeket a júniusi művésze­tek táborában készítettek a résztvevő általános iskolások. A tárlatot Römer Ilona művészta­nár nyitotta meg. ÚjkígyÓS. TÁVVEZETÉK. Harminc nappal meghosszabbí­totta a környezetvédelmi felügye­lőség a környezetvédelmi enge­dély kiadására irányuló eljárás hatósági idejét. Ennyivel tolódik ki az Újkígyós határába tervezett 400 kilovoltos távvezeték ügye. Az Európai Unióban mindössze hat tagállam­ban — Spanyolország, Franciaország, Görögor­szág, Portugália és Olasz­ország mellett hazánk­ban - termelnek rizst. Az ágazat egyik legjelentő- sebb magyarországi köz­pontja Csárdaszállás. Papp Gábor A faluban komoly, közel hat év­tizedes múltja van a növény ter­melésének. A rizs felfutásának kezdete az ötvenes évekre nyú­lik vissza, amikor is az akkori államvezetés célul tűzte ki, hogy az egzotikus növényekből Az Üldözöttek Szövetsége az 1956-os forradalom méltó meg­ünneplése céljából kiállítást szervez a kommunista diktatú­ra áldozatainak emlékére. Ké­rik Békés megye önkormányza­tait, polgárait, hogy a tárlat színvonalas összeállításához já­ruljanak hozzá a forradalomról is százszázalékos legyen az el­látás. Bár a magyar narancs meghonosításának ötlete ha­mar elhalt, a rizs megmaradt.- A földek a kötött altalaj mi­att alkalmasak a növény ter­mesztésére, ugyanis nem enge­di át a vizet - mondta dr. Farkas Pénz a rizsborítékban A rizsre hektáronként mint­egy 40 ezer forint támogatás jár, míg az átlagos termék- mennyiség 4-5 tonna között mozog. A mezőgazdasági tár­saságok szeretnék elérni, hogy ez az összeg, az úgyne­vezett rizsboríték, 200 euró közelébe emelkedjen. tanúskodó okiratokkal, fényké­pekkel, egyéb tárgyakkal. A do­kumentumokat Kozák Ferenc részére kérik eljuttatni a Szar­vas, Szabadság utca 5. címre. A kiállítás után - melyet a megye- székhelyen rendeznek meg —, a dokumentumokat visszajuttat­ják tulajdonosaiknak. ■ L. J. János, a csárdaszállási Agrár Rt. igazgatóságának elnöke. Fél év­százada még több településen is foglalkoztak rizzsel a megyé­ben, igaz a társaság 530 hektá­ros vetésterületével máig az or­szág egyik legjelentősebb rizs­termelőjének számít. A listave­A múlt fejlesztései Csárdaszálláson a hetvenes években komoly technikai fejlesztést hajtottak végre a rizstermelésben. A moderni­záció atyja az akkori téeszel- nök, Schupkégel Sándor volt, aki ezzel országos hírűvé tet­te a szövetkezetei - tudtuk meg dr. Farkas Jánostól. A Doboziak Dobozért Közala­pítvány — megszólítva a telepü­lésen működő valamennyi, szám szerint 14 civil szerveze­tet és a lakosságot egyaránt - a közelmúltban negyedszer ren­dezett Parlag-pikniket. Amint azt Debreceni Lajos, az alapít­vány kuratóriumának elnöke zető a Kisújszállási Mezőgazda- sági Rt. a maga 620 hektárjával. Magyarországon — az uniós csatlakozásban foglaltak sze­rint — összesen 3222 hektáron foglalkozhatnak a növénnyel. Elmondható, hogy furcsa ket­tősség jellemzi a rizs értékesíté­sét. A felvásárlási ár jelenleg szerencsés esetben eléri a ton­nánkénti 50 ezer forintot, mi­közben a termény előállítása — beleszámítva az energia, a munkabér és a vízutánpótlás biztosításának költségét - hek­táronként mintegy 200 ezer fo­rintra rúg. Dr. Farkas János ugyanakkor biztatónak nevez­te, hogy a társaság már az egész idei termés eladására szerző­dést kötött két feldolgozóval. kifejtette, zömében a szanazugi üdülőterületen, de más önkor­mányzati területen is felvették a harcot a parlagfűvel szemben. Volt, aki motoros fűkaszával ér­kezett, mások kézzel irtották, gyérítették a parlagfüvet. Több tízezer tő allergén gyomnö­vényt gyűjtöttek. ■ B. I. mssam&sm Milyen gyakran eszik rizst? BUDAI ISTVÁN, 39 ÉVES BÉKÉ­SI PIACFELÜGYELŐ-TAKARÍTÓ:- Viszonylag gyakran fo­gyasztunk rizst otthon, köre­tet és tejberizst egyaránt szoktunk készíteni ebből az alapanyagból. A paradicsom- levesbe is mindig teszünk belőle, hiszen így az étel íze még kellemesebbé válik. Persze az igazat megvallva nem illik mindenhez a rizs, pörköltekhez - a húsfajtától függően - inkább a krumpli vagy a tészta passzol. HAJDÚ JÓZSEFNÉ, 54 ÉVES MEZŐBERÉNYI MŰSZAKI ASSZISZTENS:- Igen kevés rizst eszünk, elsősorban töltelékekhez, töltött vagy rakott káposztá­hoz használjuk gyakrabban. Nagyon ritkán rizskochot is készítünk belőle. Egyébként nem mondhatom azt, hogy nem szeretjük, de a rizs nem kifejezetten az az alapanyag, ami bármihez jó. Egy pörkölt mellé például rossz ötlet len­ne köretként tálalni. BARNA JÓZSEF, 40 ÉVES SZEGHALMI KŐMŰVES:- Én nem igazán szeretem a rizst, köretként a tésztafé­lék vagy a krumpli áll inkább közelebb hozzám. Amúgy természetesen hasznos élel­miszernek tartom, de hát mindenkinek más az ízlése. Mi egyébként leggyakrab­ban talán a töltött káposzta töltelékéhez használjuk. Édesség, tejberizs ritkábban készül belőle. ■ P. G. Dokumentumokat várnak a békéscsabai kiállításhoz Nagy sikerrel harcoltak a dobozi Parlag-pikniken Uniós segítségei testvértelepülések találkozhatnak A sarkadi önkormányzat a helyi Bartók Béla Művelődési Köz­pont és Könyvtárral karöltve 13 ezer 531 eurót nyert az Európai Bizottság által „A testvérváro­sok együttműködése az aktív európai polgárságért” elneve­zéssel kiírt pályázaton. Az el­nyert összeg felhasználásával, Nagyszalonta-Niestetal-Sna- gov-Sarkad települések részvé­telével a hajdúvárosban meg­rendezendő testvértelepülési ta­lálkozó időpontja augusztus 25—29. A testvértelepülések küldöttségei a kötegyáni ökotó, ökopark, a biharugrai halasta­vak és Gyula-Városerdő mellett a geszti Tisza-kastélyt és kriptát is megtekintik. ■ B. I. Nyáron hosszabb könyvtári nyitva tartást szeretnének Három-négyszáz rendezvényt tartanak évente a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtárban. Az intéz­mény utóbbi hároméves mun­kájáról szóló beszámolót nem­rég tárgyalta a sárréti város képviselő-testülete. Kaszai János polgármester kiemelte: művelődés a művelő­dési központ nélkül elképzel­hetetlen Vésztőn. Takács Józsefné alpolgármes­ter felvetette: a lakosság többsé­gének jobb lenne, ha nyáron a könyvtár nem 8-17 óra között, hanem 10-19 óra között tarta­na nyitva. Arató Erzsébet igaz­gató elmondta: a kérésnek nin­csen semmi akadálya. ■ M. B. Az igény is bizonyítja: sokan olvas­nak Vésztőn. (Képünk illusztráció.) Szállt a füst Bogárzó felett szalonnasütők Hagyományápolást, tálalást is zsűriztek Olyan ez, mint a jó nő: nem kapod meg könnyen. E bölcs megállapítást egy korgó gyomrú férfi fogal­mazta meg nyársforgatás közben Orosháza- Bogárzón, ahol második alkalommal hirdették meg az országos szalon- nasütő-bajnokságot. Csete Ilona Az orosházi szervezők maguk sem gondolták, hogy az idén megduplázódik a jelentkezők száma. A szalonnasütő-bajnok- ságra ötven tűzrakó helyet ala­kítottak ki, s amikor Fetser Já­nos polgármester szombaton este megadta a tűzgyújtási en­gedélyt, felszállt a füst Bogárzó felett. - Fás, ligetes helyen va­gyunk, de egy vérszívónak sincs kedve engem kóstolgatni - utalt a szúnyogmentes esti programra egy lelkes verseny­ző. A hagyománytiszteletet, a minőségi szalonnasütést, a tála­lást is vizsgáló zsűri fáradhatat­lanul járt-kelt a tüzeskedő csa­patok körül, akik között bizony akadtak Sült-bolondok. — Csa­patunknak ez a becses neve, és mi leszünk a nyerők - adták tudtára mindenkinek a hagyo­mánnyal mit sem törődő, vörös­boros, mediterrán fűszerkeve­rékkel átitatott szalonnáikat sü­tögető fiatalok. Kicsit odébb csi­kós népviseletben Kiss József és családja adta meg a módját az idei versenynek. - Kovászos uborkát is hoztunk, meg szürkemarhából készült kol­bászt - sorolta újításaikat a csa­ládfő, aki mellett idegen szót hallottunk. A finnek csapatá­nak tüze csapott az égig, odébb pedig Arad alpolgármestere, Bognár Levente grillezett. Talál­koztunk az orosházi Sín Lajos bácsival, aki 92 évesen vállalta a megmérettetést. Öreg este lett, mire ered­ményt hirdetett a zsűri. Az idén a finnországi szalonnasütők bi­zonyultak a legjobbaknak az országos bajnokságon. T k \

Next

/
Oldalképek
Tartalom