Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

2006. JÚLIUS 15., SZOMBAT PANORÁMA 9 Bejrut nem kap segítséget hezbollah Izrael minden erejével támadja szomszédját Zárva tart a bejrúti repülőtér, miután az izraeli hadsereg lebombázta a kifutópályát. A libanoni fővárosban félszáz áldozata van a támadásoknak. A srebrenicai népirtás miatt állnak a hágai bíróság előtt Pénteken kezdődött annak a hét volt boszniai szerb katonatiszt­nek a pere, akik a vád szerint több ezer srebrenicai muzulmán civil fiú és férfi legyilkolásában vettek részt. Az eljárás kezdete előtt mind a hét tiszt ártatlan­nak vallotta magát. A per első tárgyalási napját ugyan meg­tartotta a hágai nemzetközi bí­róság, de a nyári ítélkezési szü­net miatt a következőt csak augusztus közepére tűzték ki. Az 1995-ös boszniai háború ideje alatt az ENSZ-erők védelme alatt álló Srebrenicát a kék­sisakosok védték, de a holland katonák sem tudták megakadá­lyozni, hogy a várost elfoglaló szerb katonák becslések szerint nyolcezer muzulmánt lemészá­roljanak. A tragédia után a hol­land kormány is elismerte fele­lősségét, és lemondott. Ugyan­akkor néhány napja szabadult az első katonatiszt, akit Sreb­renica ügyében elítéltek: Naser Oric, a város muzulmán pa­rancsnoka két évet kapott, így előzetese letöltése után távozha­tott a hágai bíróságról. ■ P. A. Lukasenko leszámolt ellenfelével Öt és fél évi börtönbüntetésre ítélte egy tninszk’í'bírósággaráz­daság címéig csütörtökön Ale'kszandr Kozúíin fehérorosz ellenzéki vezetőt, aki március­ban Alekszandr Lukasenko el­nök egyik ellenfele volt az elnök- választáson. A választásokon az amerikai külügyminiszter által az utolsó európai diktátornak nevezett Lukasenko a szavaza­tok 83 százalékát szerezte meg. Az eredmény dühödt tiltako­zásokat váltott ki az ellenzékből. A tiltakozásokat Alekszandr Kozulin vezette. A hatalom egy hétig tűrte a megmozdulásokat, majd Lukasenko parancsára a rendőrség szétverte a tüntetést, és letartóztatták annak vezetőit. Alekszandr Kozulin szabadsá­gáért vállvetve állt ki az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország is, de még Luka­senko egyetlen szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök is hiába fenyegetőzött. ■ F. K. y A zsidó állam hadserege tegnap lerombolta a Hezbollah vezetőjének bejrúti rezidenciáját, s teljesen elzárta Libanont a külvilágtól. Europress-összeállítás Jól van az a két magyar turista, aki Libanonban ragadt a háború kitörése miatt. „Folyamatosan tartjuk velük a kapcsolatot” - kö­zölte lapunk kérdésére Lehota Andrea, a szegedi Tűi Utazási Központ Aquamount Travel uta­zási iroda munkatársa. A két magyar állampolgár a hónap vé­gén tért volna vissza vakációjá­ról, de a csütörtöki izraeli táma­dás következtében most már kérdéses, hogy el tudják-e hagy­ni az ostromlott várost. Koráb­ban úgy tervezték, hogy kerülő- utakon a szomszédos Szíria felé indulnak, de péntek hajnalban az izraeli légierő több hullám­ban támadó vadászbombázói megsemmisítették a Bejrút-Da- maszkusz főútvonalat. Mivel a zsidó állam hadserege teljesen elzárta Libanont a külvilágtól, a magyar turisták egyelőre nem tudni, milyen úton juthatnak ki a háborús övezetből. A bejrúti Hariri nemzetközi repülőteret közben újabb bombatámadások érték, előreláthatólag hosszú időre használhatatlanná vált. A Malév tegnap bejelentette, hogy előreláthatólag tartósan át­irányítja bejrúti járatát Damasz­kuszba, egészen addig, amíg a helyzet nem normalizálódik. „Bárki, aki a jövő héten utazott volna a libanoni fővárosba, díj­mentesen átkönyvelheti jegyét egy későbbi időpontra” - közöl­te a légitársaság szóvivője. Arra azonban, hogy a harcok hamarosan véget érnek, egyre kevesebb az esély. A zsidó állam hadserege tegnap nemcsak a repteret bombázta, hanem a fő­város síiták lakta negyedében más célpontok ellen is támadást indított. Lerombolták a Hez­bollah több létesítményét, köz­tük a főhadiszállást, a célpontok között vannak libanoni üzem- anyagraktárak és egy bejrúti elektromos központ is. A támadásokra a Hezbollah újabb rakétákkal válaszolt, ame­lyek Izrael északi részén csapód­tak be. Az izraeli offenzíva nyo­mán indított rakéták csütörtö­kön 3 halálos áldozattal jártak, 55 személy megsebesült. Liba­nonban 56 ember halt meg a tá­madások következtében, közöt­tük 55 civil. Közben mozgásba lendült a diplomácia is a válság enyhíté­sére - hiába. A Németországban tartózkodó George Bush ameri­kai elnök és Angela Merkel né­met kancellár nyilatkozatban kérte Izraelt az erőszak mérsék­lésére, ugyanakkor mindkét po­litikus elismerte a zsidó állam jogát az „önvédelemre”. Libanon közben kétségbeesett üzenetben kérte Washington se­gítségét a harcok megszünteté­séhez, de a felhívásra Bush egy­előre nem reagált. Elbukott vi­szont az ENSZ Biztonsági Taná­csának Izraelt elítélő határozat- tervezete, mivel az Egyesült Ál­lamok megvétózta. Három feltételt szabott a tűz­szünethez Ehud Óimért izraeli miniszterelnök. „A kormányfő kész elrendelni a hadművelet beszüntetését, ha a Hezbollah szabadon engedi a fegyveresei által elrabolt két katonánkat, be­szünteti a rakétatámadásokat, illetve ha a libanoni kormány a Hezbollah lefegyverzéséről szóló BT-határozat megvalósítása mel­lett dönt” - közölte pénteken a kormányszóvivő. Ha ezek tel­jesülnek, készek vagyunk együttműködni az ENSZ küldött­ségével - tette hozzá Miri Eisin. Teherán keze egészen Libanonig ér AKI A HEZBOLLAHRA gondol, Iránra is gondol. A szervezet 1982-ben alakult, amikor Khomeini ajatollah kétezer forradalmi gárdistát küldött Libanonba, hogy az izraeli invázió ellen küzdjenek. Ők bábáskodtak az új fegyveres milícia megszületésénél. A Hezbollah kezdeti célja, hogy Irán példájára vallási ál­lamot hozzanak létre, eleinte nem volt annyira kedvelt, de Izrael elleni harca és iráni olajpénzekből finanszírozott saját szociális szolgáltatásai miatt hamar komoly támoga­tást élvezett a civil lakosság körében. De a szervezet nem­csak Irán, hanem Szíria támo­gatását is bírja, Damaszkusz főként a radikális szervezeten keresztül érvényesítheti akara­tát a szomszédos országban. India megvádolta Pakisztánt veszélybe kerülhet a lassú békefolyamat India és Pa­kisztán között, ha Iszlámá­bád nem fogja vissza az álta­la támogatott kasmíri terro­ristákat, akiket az indiai hatóságok a Mumbaiban el­követett robbantások felelő­seinek tartanak. Manmohan Szingh indiai miniszter- elnök ezt azután közölte, hogy meglátogatta a mum- bai bombamerénylet sérült­jeit. A hét, egyidőben el­követett robbantásban 179- en haltak meg, és több mint háromszázan megsérültek. Perel a CIA-ügynök, mert leleplezték PERT INDÍT DICK CHENEY al­elnök egykori kabinetfőnö­ke, Lewis Libby és George Bush elnök tanácsadója, Karl Rove ellen az a volt CIA-ügynök, akit - azonos­ságának felfedésével - le­buktattak 2003-ban. Valerie Plame azért ezek ellen a konzervatív politikusok el­len indít most pert, mert fel­tételezhetően ők szivárogtat­ták ki a személyazonosságát a sajtónak. Letette az esküt a lengyel kormányfő LETETTE HIVATALI esküjét az új lengyel kormányfő la- roslaw Kaczynski, ikertestvé­re, Lech Kaczynski államfő előtt. A vezető lengyel kor­mánypárt, a nemzeti konzer­vatív fog és Igazságosság el­nöke a múlt pénteken le­mondott Kazimierz Marcin- kiewiczet követi a miniszter- elnöki székben. Az új kor­mányfő lényegében nem vál­toztatott a kabinet összetéte­lén, csupán a pénzügyminisz­tert váltotta le, de biztosította Brüsszelt, hogy a pénzügypo­litika ettől még nem változik. Ikrek állnak Lengyelország élén @ TOVÁBBI hírek: www.reogel.hu Bastilie-nap Párizsban A francia forradalom 217. évfordulójára emlékez­tek tegnap Párizsban. Ünnepi interjújában Jacques Chirac államfő nem erősítette meg, hogy jövőre indulna az elnökválasztáson. A britek bővítenék a GS-at Szentpétervár Az olajról vitáznak a nagyhatalmak Tony Blair brit miniszterelnök öt taggal kibővítené a gazdaságilag legfejlettebb országok elitklub­ját. A G8-ak így G13-akká ala­kulnának, ha fölvennék a tagok közé Brazíliát, Dél-Afrikát, In­diát, Kínát és Mexi­kót. „A szervezet így jobban lefedné a valós gazdasági helyzetet, és előse­gítené a világkeres­kedelem fejlődését” - nyilatkoz­ta a politikus. Tony Blair az el­képzelését várhatóan ma dél­után terjeszti a tagországok elé a Szentpéterváron kezdődő csúcstalálkozón. Habár a bőví­tés fontos téma, az első ízben Oroszország által szervezett csúcs húsbavágó kérdése az energiahordozók árának elfo­gadható kereteken belül tartása lesz. A kérdés különösen fontos most, hogy mind a kőolaj, mind a földgáz ára meredeken emel­kedett a közelmúlt eseményei miatt, valamint hogy az év elején kisebb gáz­válságot okozott az Ukrajna és Orosz­ország közötti, a gáz árával kap­csolatos viszály. Ennek kapcsán Vlagyimir Putyin elnök már jó előre bejelen­tette, hogy Oroszország belügyei nem tartoznak a G8-ak hatásköré­be. Ezzel az orosz elnök a demok­ratikus ellenzéknek is üzent, akik többek között azt várták a csúcs- találkozótól, hogy a világ vezetői, elsősorban George Bush amerikai elnök felveti orosz kollégájának a szabadságjogok igencsak kényes kérdését Csütörtökön és pénteken több száz antiglobalista tüntető érke­zett Szentpétervárra. Az orosz hatóságok egy lebontásra ítélt futballstadiont utaltak ki a mint­egy 600 tiltakozónak. Ott sáto­rozhatnak, vitatkozhatnak a vi­lágkapitalizmus veszélyeiről és az oroszországi demokrácia sa­nyarú állapotáról. Már aki meg­érkezett, mert az orosz rendőr­ség le-leszedi a vonatokról a va­lamiért neki nem tetsző aktivis­tákat. ■ Farkas Károly Rendkívüli állapot Kaliforniában Szükségállapotot hirdetett ki Arnold Schwarzenegger kali­forniai kormányzó az állam dé­li részén, miután a bozóttüzek már több mint 16 ezer hektárt felperzseltek. A Yucca-völgy- ben csaknem 100 épület vált a lángok martalékává: 1340 tűz­oltó próbált úrrá lenni a tűz pusztításán. A bozóttüzek ötö­dét sikerült eloltani 9 repülő­gép, 12 helikopter és 100 tűz­oltóautó segítségével. Az oltás közben tízen sérültek meg. A helyi meteorológusok sze­rint semmi jóra nem lehet szá­mítani: a 40 fokos hőség és a magas páratartalom miatt még több bozóttűz alakulhat ki a térségben. ■ F. K. ■ Egy lebontásra ítélt stadionban tiltakoznak az antiglobalisták. á \ 4 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom