Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-11 / 160. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 11, KEDD bírságok Nyolcmillióra is büntetheti a svarcolókat a munkaügyi felügyelőség. Az építő- és vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban játsszák ki leginkább a jogszabályokat. Sokan sumákolnak az alkalmi munkakönyvek kitöltésénél. FEKETÉN OLCSÓBB, DE RIZIKÓSABB A feketén foglalkoztatás megyénkben a mezőgazdaság mellett az építőiparban jellemző, a munkavállalók legalább felét nem jelentik be. (Képünk illusztráció) A feketén foglalkoztatás szempontjából az építő- és a vendéglátóipar, s a mezőgazdaság a legfertő­zöttebb megyénkben. Az építőiparban a munkavál­lalók legalább felét nem jelentik be. A munkaügyi felügyelőség bírságol; kérdés, mekkora ennek az elrettentő ereje. Nyemcsok László A nyári idényre kiemelt akciói nin­csenek a Dél-alfóldi Munkaügyi Felügyelőségnek, melyhez Csong- rád és Bács-Kiskun mellett me­gyénk is tartozik. Dr. Balázs Mi­hály, a felügyelőség igazgatója ügy fogalmazott: szorgalmasan üldö­zik a feketemunkát egész évben.- Legfőbb feladatunk a feke­tén foglalkoztatók felderítése, ki­szűrése, ezáltal a nem legális munkavállalás visszaszorítása - hangsúlyozta Balázs Mihály. — Békés megyében is azt tapasz­talják a munkaügyi felügyelők, hogy a munkavállalók jó részét nem jelentik be, vagy az AM- könyvet nem töltik ki. Ha utóbbi nem történik meg, az üres könyvvel természetesen nem jön létre az alkalmi munkaválla­lói jogviszony, hanem áz általá­nos szabályok szerinti munkavi­szony valósul meg. Tekintettel arra, hogy írásos munkaszerző­dés nincs a felek között, és az AM-könyv is kitöltetlen, fekete­foglalkoztatást állapítunk meg. Az igazgató elmondta, hogy az a vállalkozás, cég, amely egy embert alkalmaz feketén, 30 ezertől 3 millió forintig bírságol­ható. Aki egynél több fekete- munkást foglalkoztat, az 30 ezertől 8 millió forintig büntet­hető. (Ilyen bírság előfordult már a régióban.) A magánsze­mélyeknél és az őstermelőknél a felső határ az első esetben 750 ezer, a másodikban 2 millió fo­rint. A idei első hat hónapban 320 millió forintos munkaügyi bírságot szabtak ki a régióban. Akik az alkalmi munkaválla­lói könyvbe a közteherjegyet be­ragasztják, szinte kivétel nélkül a legkisebb értékűt, a 400 forin­tosat választják. A munkáltató ezzel jól jár, a munkavállaló vi­szont nem, hiszen kisebb az el­látási alapja. Ez pedig a nyugdíj­ra és a munkanélküli-ellátásra is kihat. Persze felmerülhet, hogy megyénkben valóban alig kap valaki napi 2399 forintnál többet. Nos, ez nehezen hihető, hiszen egy építkezésre 500 fo­rintos órabér alatt még segéd­munkást is nehéz találni. Felvetődhet, hogy a munka­vállaló miért nem erősködik a munkavégzés felvétele előtt, hogy az AM-könyvet töltsék ki és a közteherjegyet ragasszák be. A válasz roppant egyszerű: a foglalkoztató nemes egyszerű­séggel elküldi az akadékosko- dót, és sorban állnak olyanok, akik szívest-örömest vállalják a feketemunkát. A foglalkoztatók egy része ar­ra játszik, hogy amikor majd Elfutnak a románok a felügyelők elől A határközelség miatt Bé­késben jellemző a nagy­számú román munkavál­laló feketén foglalkoztatá­sa. A legtöbben a mez& gazdaságban dolgoznak idénymunkásként. Ha meglátják a táblában kö­zeledni a munkaügyi fel­ügyelőt, nemes egyszerű­séggel elfutnak, a gazda meg értetlenül néz a fel­ügyelőre: vajon kik lehet­tek ezek? netán ellenőrzik, valahogy „suttyomban” aláíratja a mun­ka megkezdésének a tényét a munkavállalóval, és beragaszt­ja a közteherjegyet. Sokan azt csinálják, hogy beírják a külön­böző adatokat, de nem írnak alá. Ha nem jön ellenőr, azt ír­ják be a könyvbe, hogy a mun­kavégzés meghiúsult. Balázs Mihály leszögezte: fel­ügyelőik igyekeznek lépést tar­tani a trükközőkkel. Ezt bizo­nyítja, hogy egyre nagyobb arányban derítenek fel, érnek tetten feketén foglalkoztatókat. Békés megyében az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók száma évek óta folyamatosan emelkedik. A legtöbb AM- könyvet januárban, majd a ta­vaszi munkák kezdetekor, jel­lemzően áprilisban váltják ki a megyei munkaügyi központ ki- rendeltségein.- Az idei év első hat hónapjá­ban az AM-könyvet kiváltók szá­ma megyénkben 4600-zal emel­kedett a tavalyi első félévhez vi­szonyítva - mondta dr. Nagy Ág­nes, a megyei munkaügyi köz­pont igazgatója. - A könyvet ki­váltók 13,6 százaléka rendszeres szociális segélyt, 15,6 százaléka munkanélküli-járadékot, állás- keresési segélyt, illetve járadékot kapott, 6,2 százalékuk pályakez­dőként nyilvántartott. Az idei el­ső félévben az érintettek 12,5 százaléka munkaviszonyban ál­lóként kért AM-könyvet A 2005-ben visszavitt AM- könyvek feldolgozását követően megállapítható: a Békés megyé­ben alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak ösz- szességében 77 százalékkal több napot (173 ezret) dolgoztak, mint 2004-ben. Egy ember átlagosan 17,3 napig vállalt munkát A Békés megyében alkalmi munkavállalói könyvvel dolgo­zók legnagyobb része alacsony jövedelmet biztosító munkát végzett. Erről tanúskodik, hogy a bemutatott AM-könyvek két­harmadában a legalacsonyabb munkabér után lerótt közteher­jegyek szerepelnek. A legmaga­sabb napi munkabér kifizetését igazoló közteherjegyek a foglal­koztatott napok mindössze 13 százalékánál találhatók. Aki nem csal, nyugodtan alszik és a cég jó hírnevén sem esik csorba Az ökogazdálkodás a mezőgaz­A kiskönyv fél előrelépés, de a segélyezettnek nem jó megoldás dóságnak egy olyan speciális te­rülete, melynek kifejezetten ma­gas a kézi munka igénye. Éppen ezért a tavasztól őszig tartó idő­szakban a biozöldség termesztéssel jbglalkozó cégek az átlagosnál is több alkalmi mun­kást foglalkoztatnak. így van ez a négyszáz hektáron gazdálkodó szarvasi BioHungaricum TRD Kft esetében is, melynek igazga­tója, dr. Szántosi Antalné hang súlyozta, hogy az idén a sok eső miatt csúsztak a tavaszi növény­ápolási munkák, ezért most van olyan nap, amikor húsz alkalmi munkás - köztük jó néhány kö­zépiskolás diák is - kapál a föld­jeiken. A munkások legtöbbje megbízható, s már több éve dol­gozik náluk idénymunkásként-Azalkalmi munkavállalói kiskönyvvel történő foglalkozta­tás előnyös a munkavállalónak és a munkáltatónak is. A dolgo­zónak biztonságot ad, mert nyugdíjalapot képez, a foglal­koztató pedig megszabadul a Szántosi Antalné: „Nem kockáz­tatunk a biotermelők világában.” megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás jóval nehézke­sebb adminisztrációjától - szö­gezte le dr. Szántosi Antalné. - Mi nem dolgoztatunk fekete- munkásokkal, éppen ezért nyu­godtan alszunk. Cégünk az el­múlt évek során nevet, rangot szerzett magának a biotermesz­tők világában, már csak ezért sem kockáztatnánk ilyesmit Fe­lelősséget érzünk a dolgozóink iránt, fontosnak tartjuk, hogy le­gyen meg az ő biztonságuk is. A feketén foglalkozást elítélendő dolognak tartom; úgy vélem, a közös kalapból nem csak kiven­ni kell, hanem mindenkinek erejéhez mérten bele is kell ten­nie azért, hogy előre haladjon az ország -fogalmazott Szántosi Antalné. (LJ.) A mezőkovácsházi térségben élők közül sokan a nyári alkal­mi munkák idején keresik meg az éves jövedelmük jelentős ré­szét. A kampánymunkák során a paprika- és dinnyeszüretkor, a cirokfejeléskor, illetve a gabonabetakarításkor tapasz­talható tömeges foglalkoztatás. A munkaügyi kirendeltségen tavaly 4154-en, idén júliusig 3453-an váltottak ki alkalmi munkavállalói könyvet.- Mára kialakult az idénysze­rű foglalkoztatás rendszere a dinnyetermesztésben. Nem ér­demes kockáztatni, mert az APEH és a munkaügyi fel­ügyelőség szigorú ellenőrzése­ket tart. A munkára jelentke­zők félnek, ezért a többség ki­váltja az alkalmi munkaválla­lói könyvét. Ezzel legálissá vá­lik a foglalkoztatás és a ké­sőbbi nyugdíjhoz is igazolni tudják az itt töltött időt. Az emberek általában csoportok­ba szerveződnek, de a kábel­tévén nagyobb brigádok is hir­detik magukat, mint számla­képes munkaerő — válaszolta lapunk kérdésére egy medgyesegyházi vállalkozó, aki a dinnye mellett gabonafé­lékkel is foglalkozik.- A gond leginkább az, hogy nincs mindig elég munkás. Vannak, akik leadják a köny­vüket, de azt kérik, hogy ne ragasszunk be bélyeget, mert akkor azokra a napokra nem kapnak segélyt. Ha nem te­szem, inkább otthon marad­nak, mert - mint mondják ­a levonás után itt sem kap­nak többet a segélynél. Nekik jó lenne, de én nem kockáz­tathatok. Emberenként 100 ezer forint is lehet a büntetés - emelte ki egy másik helyi vállalkozó. - Jelenleg 10 mun­kással dolgozom, de kellene még 20, ezért hirdettem a kö­zeli falu kábeltévéjén is. A dömping idején több település­ről szállítjuk a munkásokat. A kiskönyv fél előrelépés, de a segélyezettnek nem jó. Úgy tu­dom, a kormány változást ter­vez, miszerint mindenkinek beragasztható lesz a napi köz­teherjegy anélkül, hogy levon­nák a napokat. Ez talán köny- nyíthetne a munkaadó és a munkavállaló helyzetén - mondta végül. (H. M.) i f Az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók számának alakulása Békés megyében ■ k rm jmm m Nőtt az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom