Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-10 / 159. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2006. JÚLIUS 10., HÉTFŐ GYÓGYÍTÁS 13 semmelweis-nap Névadója, Ignác (1818. Budapest—1865. Bécs) az anyák megmentője, a modern fertőtlenítő sebészet hirdetője, aki a vérmérgezéstől mentette betegeit. AZ EGÉSZSÉGÜGYIEK ÜNNEPÉN A megyei kórházban korszerű és higiénikus körülmények között gyógyítanak. Ebben az épületben dolgozik a diagnosztikai és a sürgősségi részleg. DR. SZABÓ NÉMEDI NOÉMI Orvosi diplomáját 1996- ban Budapesten, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­temen szerezte, majd kórhá­zunk központi anasztezioló- giai és intenzív terápiás osz­tályán helyezkedett el. A szakma önálló gyakorlásá­hoz szükséges szakvizsgát 2002-ben szerezte meg. Fő érdeklődési köre a mestersé­ges táplálás, gépi lélegezte­tés, a haemodinamikai moni­torozás, illetve az újraélesz­tés. Jóvoltából vezették be az invazív vérnyomásmérést, il­letve a koponyasérültek ellá­tásának új módszertanát. A Magyar Resuscitációs Társaság tagja és oktatójelölt­je. Dr. Szabó Némedi Noémit adjunktussá nevezték ki. DR. ALBERT ANDRÁS Általános orvosi diplomáját 1991-ben Marosvásárhelyen szerezte meg. 1994 óta kórhá­zunk munkatársa. Kilenc éve szerzett pszichiátriai szak­vizsgát. 1998-1999 között családterápiás képzésen vett részt, majd 2000-ben rövid di­namikus pszichotherápiás képzésre járt. Három éve részlegvezető­helyettesként dolgozik a pszichiátriai osztály A rész­legén. Osztályos orvosi mun­kája mellett részt vesz az osztály pszichotherápiás ok­tatásában, kutatásokban. Elnöke a Békés Megyei Családterápiás Egyesületnek. Dr. Albert András szakorvost adjunktussá nevezték ki. Semmelweis Ignácot az anyák megmentőjeként emlegetjük általában, pe­dig az érdeme ennél sok­kal nagyobb. Ő és Zsol­dos János rakták le a kor­szerű sebészi bemosako­dás alapjait. Semmelweis József és a gazdag kocsigyártó leánya, Müller Te­rézia 1810. január 14-én Budán kötött házasságot. Buda szabad királyi város. Ebben a családban az 1818-as év derekán, július 1-jén ötödik gyermekként született meg Semmelweis Ignác Fülöp. Skoda professzor belklinikáján Bécs- ben bejáró orvosként kezdte el pályafutását. A szülészeti klini­kán Chiari tanársegéd vezetett szülészeti tanfolyamot. Itt meg­szerezte a szülészmesteri képe­sítést, majd 1845. november 30- án a sebész-műtői oklevelet. He­lyettes tanársegéd, majd 1846. július 1-jétől rendes tanársegédi kinevezést nyert. A bécsi egye tem Allgemaines Krankenhaus- ban elhelyezett szülészeti klini­kán vállalt állást. Felfigyelt arra, hogy a szülés után az anyák jó része magas lázzal járó beteg­ségben a pyaemia egy válfajába, az úgynevezett „gyermekágyi lázba” hal bele. E kór az otthon szülőket és gyermeküket kevés­bé fenyegette. Semmelweis 1847-ben tett megállapításainak sarkalatos ■ Július 4-én, kedden tartották a megyei kórház ünnepségét. Ki­tüntetéseket adtak át, amelyek felsorolását következő gyulai kór­házi oldalunkon foly­tatjuk. tétele volt a klóros kézmosás leggondosabb keresztülvitele és a tisztaság. Vizsgálat, be­avatkozás előtt az orvos a kezét és műszereit tisztítsa meg ve­gyi (először a klóros, majd a klórmeszes víz alkalmazásá­val) és mechanikai (körömkefe) úton. Semmelweisnek sejtelme sem volt a bakteriális fertőzé­sekről, mivel ezt a fogalmat Pasteur csak 1865-ben tisztáz­ta. Véglegesen Koch bizonyítot­ta be, hogy a fertőzéseket bak­térium okozza. Semmelweis ta­nítása és Oliver Wendell Holmes 1843-ban írt tanulmá­nya előtt - Zsoldos János Veszprém Vármegye „Első Ren­des Orvosa” és táblabírája - fél­reérthetetlenül leszögezi, hogy szülés után és szülés előtt a bá­bának lúgos, majd szappanos vízzel meg kell mosnia a kezeit. DR. RÓZSA ÁRPÁD Orvosi diplomáját 1996- ban szerezte a Szegedi Egye­tem Orvostudományi Karán. 1996—1998 között a békés­csabai kórház baleseti sebé­szeti osztályán dolgozott, majd ezt követően kórhá­zunk általános sebészeti osz­tályán folytatta munkáját, és 2001-ben sikeres szakvizs­gát tett általános sebészet­ből. Fő érdeklődési területe a laparoszkópos sebészet, va­lamint a sérvsebészet. Tudományos tevékenység területén aktivitása jó, 9 al­kalommal tartott előadást szakmai konferencián. Dr. Rózsa Árpádot kórházi adjunktussá nevezték ki. PLUHÁR EDITZSÓKA 1990-ben érettségizett a gyu­lai Erkel Ferenc Gimnáziumban. Reálérdeklődése révén a Szege­di Tudományegyetem program- tervező matematikus szakán folytatta tanulmányait, ahol 1995-ben szerzett diplomát Egy szegedi részvénytársaságnál he­lyezkedett el, majd 1996-ban visszajött Gyulára és kórházunk döntés-előkészítő csoportjában folytatta munkáját Az új felada­tokhoz is szükséges másoddip­lomás képzést kezdett, és 1998- ban közgazdasági szakokleveles programtervező matematikus diplomát szerzett Főigazgató főorvosi dicséret­ben részesítették. DR. MÉSZÁROS TIBOR 1984-ben szerzett általános orvosi diplomát a szegedi egye­temen. 1986-ban lett kórházunk munkatársa. Az urológia szak­vizsgáját 1989-ben szerezte. Kiemelt szakmai feladata a hólyagdaganatos betegek gon­dozása, és az úgynevezett „fe­lületes” hólyagdaganatok keze­lése. Tevékenyen vett részt az ultrahang-diagnosztika beveze­tésében is. Fő szervezője és lebonyolító­ja az urológiai osztály számító- gépes munkájának. Munkája során szakmailag megbízható, a betegekkel rend­kívül empatikus, kedves, köz­vetlen. Dr. Mészáros Tibort kór­házi főorvossá nevezték ki. Semmelweis orvos lett Ignác engedelmes, éles eszű, állatkedvelő, vidám gyermek volt A várbeli katolikus, ké­sőbb piarista gimnáziumba járt A hat osztályból ötöt vég­zett Budán, és mint eminens kapott végbizonyítványt A mai középiskola két legfelső osztá­lyát abban az időben az egye­temen és az akadémiákon szerzett kétéves filozófiai tanfo­lyam helyettesítette, ez kötelező feltétele volt az egyetemre irat- kozásnak. Ennek elvégzése után, 1837 őszén kezdte meg egyetemi tanulmányait a bécsi orvosi fakultáson. DR. ÁBRAHÁM MAGDOLNA 1983-ban végzett a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Általános orvosi diplomájának megszerzését követően kórhá­zunk pszichiátriai osztályán helyezkedett el. Pszichiátriai szakvizsgáját 1988-ban szerezte. Kivételes aktivitással vesz részt a tudo­mányos munkában, elsősorban a depresszióval foglalkozik. 1998 óta szerepel az Igazság­ügyi Szakértői Jegyzékben. Pszi­choterápiás és biológiai pszichi­átriai ismeretei a mai kor köve­telményeinek megfelelő pszichi­átriai értékeket jeleznek. Dr. Ábrahám Magdolna fő­igazgató főorvosi dicséretben részesült. Fertőtlenítő sebészet Az évezredeken át holtponton veszteglő sebészetet Semmel­weis koncepciója szabadította meg az egyik fő akadálytól E koncepció elismerésének kö­szönhetjük, hogy a közel száz- százalékos hasműtéti halálo­zás egy százalék alá csökkent. Az aszepszis elterjedésével a sebész kése elérhette azokat a szerveket, amelyek addig nem voltak operálhatok, s olyan be­tegségek váltak gyógyíthatóvá, amelyekről korábban álmodni sem lehetett. A semmelweisi gondolat lényege a sebek aszeptikus megközelítése volt. GEREBENICS ISTVÁNNÉ 1965 decembere óta kórhá­zunk dolgozója. 1988-ban a gazdasági osztály vezetője. 1996 januárjától átszervezés következtében a gazdasági osz­tály kettévált, beszerzési osz­tályra és gondnoksági osztály­ra. 1997 januárjában minőség- biztosítási tanfolyamot végzett el. 1995 novemberében lépett életbe a közbeszerzési törvény. Irányítása alá tartozik: a rak­tárgazdálkodás, telefonköz­pont, parkfenntartás, házi nyomda, gondnoksági csoport, anyagbeszerzési csoport és közbeszerzési csoport. Ebben az évben a megyei képviselő- testület elnöki dicséretében ré­szesült. DR. SUHAJDA JÁNOS Orvosi diplomáját 1969-ben kapta a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemen. 1969 októberé­ben kezdte pályáját a gyulai megyei kórházban. Először két éven át a sebészeti osztályon dolgozott, majd a szülészeti osztályra került. Szalonai munkáját a jó szak­mai felkészültségen túl mindig precizitás jellemezte, elismerés­ként 1982-ben adjunktusi, majd 1986-ban főorvosi kinevezést ka­pott. A Magyar Vöröskereszt kór­házi alapszervezetében dolgozik. Ebben az évben dr. Suhajda János főorvos a megyei képvi­selő-testület elnöki dicséreté­ben részesült. CSONTOS JŐZSEFNÉ A gyulai Erkel gimnázium­ban érettségi bizonyítványt és általános asszisztensi és csecse­mőgondozói oklevelet szerzett 1979-től dolgozik intézmé­nyünk reumatológia szakrende­lésén, ahol munka mellett vé­gezte el 1982-ben a fizioterápiás asszisztensi képzést. 1995-ben vezető asszisztens lett. Pótolhatatlan szervezői, irá­nyítói munkát végzett a várfür­dő reumatológiai szakrendelé­sének rekonstrukciója alatt. Több éven keresztül aktívan szervezte és irányította a gyógy- masszőrök és fizioterápiás asz- szisztensek szakmai gyakorla­tát. A megyei képviselő-testület elnöki dicséretében részesült. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu DR. MOLNÁR SZABOLCS Az egyetem elvégzése óta kórházunk I. sz. belgyógyá­szati osztályának munkatár­sa. Első szakvizsgáját 1995- ben belgyógyászatból, máso­dikat 2000-ben nephrológiá- ból szerezte. Szakmai érdeklődése a hi­pertónia és a nephrológia. Ez utóbbi területen különösen a kórképek genetikai vonatko­zásai és a diabetes nephro- pathia érdekli. Az említett területeken kiváló eredményeket ért el, pl. a vesebetegek gondozá­sával kapcsolatban. Kép­zettsége és a gyógyító mun­kája kiváló. Dr. Molnár Szabolcsot főor­vossá nevezték ki. DR. FIERPASZ FERENC A Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem álta­lános orvostudományi karán 1991-ben szerzett orvosi dip­lomát. 1994 óta a baleseti sebé­szeti osztály munkatársa. 1996-ban általános sebészet­ből, 1998-ban traumatológiá­ból, 2001-ben plasztikai se­bészetből tett szakvizsgát. A traumatológiai szakmai feladatok ellátása mellett ki­alakította és műveli a plaszti­kai sebészetet is. Az égett sé­rültek ellátásával tovább nö­velte a baleseti ellátás szín­vonalát. Szakmai tudása, em­beri tulajdonságai alapján fő­orvosnak nevezték ki. DR. KISS LÁSZLÓ A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ál­talános orvostudományi ka­rán 1975-ben szerzett orvosi diplomát. 1979-ben szerzett szak­vizsgát szülészet-nőgyógyá- szatból. Több, mint 20 éve dolgo­zik a szülészeti-nőgyógyá­szati osztály ultrahangos laboratóriumában a labora­tórium vezetőjeként. Alapító tagja a Magyar Nőgyógyá­szati és Szülészeti Társa­ság ultrahangos szekciójá­nak, és rendszeresen részt vesz a szakmai konferen­ciákon. Dr. Kiss Lászlót főorvossá nevezték ki. DR. KÖTELES RÓZSA Általános orvosi diplomá­ját 1988-ban a szegedi egyete­men szerezte. Pályakezdő­ként kórházunk gyermekosz­tályán helyezkedett el. Ezt kö­vetően a radiológiai osztályon folytatta munkáját. Második szakvizsgáját 1997-ben sze­rezte. Az osztály szerteágazó feladatai közül hozzá legin­kább a gyermekradiológia állt közel. Harmadik szak­vizsgáját gyermekradiológiá­ból ebben az évben szerezte meg. Hetente szakmai napon munkát végez a röntgen osz­tály központi telephelyén is. Dr. Köteles Rózsát főorvos­sá nevezték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom