Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-07 / 157. szám
11 2006. JÚLIUS 7., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA Századannyiból építkeznek belváros A Városház, Hétvezér, Harruckern, Petőfi és Dózsa a soros A belvárosban virághengereket helyeztek ki, az Apor-szobornál piros és fehér muskátlit ültettek, utalva a plébános püspök vértanúságára. Ötletpályázatot írtak ki Gyulán a belvárosban levő épülettömbökre A gyulai önkormányzat bonyolította le 2000-ben a Kossuth tér környezetrendezésének és kertépítészetének ötletpályázatát. Az önkormányzat most ötletpályázatot ír ki a belvárosi épülettömbökre. A 2000. évi ötletpályázat alapján készült az engedélyezési tervek pályázata a Kossuth tér átépítésére, és további településfejlesztés előkészítését is/jelezték. E program alapján/a belvárosi épülettömbök, építészeti rehabilitációja valósul meg. A pályaművekben többek között meg kell határozni az épülettömbök közterületkapcsolatait, megközelítésüket, a gépjárműforgalmat, a homlokzati és a kirakatmegoldásokat. A tervpályázat célja, hogy olyan építészeti tervek készüljenek, melyek segítségével fel lehet tárni a fejlesztési lehetőségeket, a használat módjait és biztosítják az építészeti érték- megőrzést. A terveket az önkormányzat ajánlásként szolgáltatja a terület rehabilitációjában részt vevő tulajdonosoknak, ingatlanbefektetőknek, fejlesztőknek. A tervpályázatról kérdéseket július 10-éig lehet feltenni, melyeket július 20-áig válaszolnak meg. A pályaműveket szeptember 20-áig kell postára adni, eredményt szeptember 30-án hirdetnek. Tervpályázati dokumentációhoz az ön- kormányzat főépítészeti csoportjánál lehet jutni. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotók: Kiss Zoltán. A gyulai önkormányzat újabb nagy fejlesztést kezdhet meg szeptemberben a belvárosban. A 605 millió forint összértékű projekt kivitelezői pályázata a napokban jelenik meg. A gyulai önkormányzat még 2004 nyarán nyújtotta be a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében pályázatát Gyula belváros idegenforgalmi célú rehabilitációja címmel. A pályázat pénzügyi okok miatt tartaléklistára került, és 2006 januárjában vált véglegessé, hogy támogatásban részesül. A támogatási szerződést idén április elején írta alá az önkormányzat. A projekt összesen 605 millió 330 ezer forint értékű beruházást jelent, 97,5 százaléka vissza nem térítendő támogatással valósul meg az Európai Unió regionális fejlesztési alapjából és magyar kormányzati forrásból. A saját erő alig haladja meg a 15 millió forintot, ám ennek is 60 százalékát a Belügyminisztérium önerő-alapjától elnyerte az önkormányzat, így a 605 millió forint értékű projekt megvalósítása az ön- kormányzatnak mintegy 6 millió forintjába kerül - mondta el Gellén Vencel városmenedzser. Az úgynevezett sétálóutcás projekt kapcsolódik a Kossuth tér átépítéséhez. Amint befejeződik a tér átalakítása október elsejével, sőt egy kicsit korábban, szeptemberben már megkezdődhet a sétálóutcás projekt. A fejlesztés a Városház utcát sétálóutcává alakítja, de alapjaiban érinti a Hétvezér utcát és a Harruckern teret is. Faltól falig új díszburkolattal látják el az egész Városház utcát, ami forgalom elől elzárt teKivitelezői szerződést kötnek szeptemberben A kivitelezésre kiírták a pályázatot, amely várhatóan július 10-én jelenik meg. A lehetséges pályázóknak bő két hónap áll rendelkezésükre, hogy kivegyék a dokumentációt és megtegyék ajánlataikat. Az önkormányzat a tervek szerint szeptemberben eredményt hirdet és megköti a kivitelezővel a szerződést. rület lesz. Kivéve, hogy a Városház utcának a vízügyi igazgatóságtól a Harruckern térig terjedő szakaszára hajthatnak be a gépkocsik mindkét oldalon és kihajthatnak a téren, a templom oldalánál. A terület gépjárműforgalma a várakozások szerint célforgalom lesz boltba, cukrászdába, könyvtárba tartva, megfelelő számú parkolóhellyel a Városház utca „vízügyes” szakaszán és a Harruckern téren. Gyula, a vizek városa gondolat jegyében a Városház utca közepén, a Harruckern téri templom előtti szakaszon vízmedencét alakítanak ki pihenőkkel. Hasonlóan vízmedence lesz a Hétvezér és a Városház utca háromszögében, a főügyészség épülete előtt, ahol még egy világóra is áll majd. A Hétvezér és a Corvin utca kiszögellésében, a Zamenhof-emlékműnél ivókutat állítanak fel. A forgalomtól elzárt területre a megkülönböz- . tetett jelzésű vagy árut szállító gépjárművek hajthatnak be, az útburkolaton csak színnel jelzik majd, hol haladhatnak. Külön eltérő színű burkolat jelzi a kerékpárutat. Az alapcél azonban, hogy igazi sétálóutcás övezet jöjjön létre, ahol pihenőhelyek, vendéglátó teraszok, padok vannak. A Kossuth téri kerékpárúiról a Nagykőhídon át vezet a kerékpárút végig a Városház utcán, ki a Kossuth Lajos utcára. A beruházáshoz kapcsolódóan nyilvános vécét létesítenek a könyvtár épülete mögött. Rendbe teszik a Dózsa György utcának a Pálffy Albert utca és a Nagykőhíd közötti szakaszát. A könyvtár hátsó kerítése kissé beljebb kerül, így az Élővíz-csatorna partjáról megközelíthető lesz a Kisködmön étterem is. A Körös-parton parkolóhelyeket is kialakítanak. Mindehhez hozzájárul a Harruckern tér parkfelújítása és a Petőfi téré. A városháza előtt díszburkolat lesz, amit szépsége mellett forgalomcsillapító tényezőnek is szánnak. Májusban befejeződik a sétálóutcás építkezés Az építés alatt a Városház utcán nem lehet majd közlekedni. Kerülni kell a Jókai utca, Megyeház utca, a Karácsonyi János és a Szent László utca irányába, amint ez a Kossuth tér átépítésénél gyakorlattá vált. A Városház utca forgalma mára már leszűkült. A beruházás 2007 májusában fejeződik be.. A program azonban őszig elnyúlik A területen idegenforgalmi célú rendezvényeket szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg, hiszen cél a turizmus kiterjesztése a belvárosra. Wenckheim Mária száz évvel ezelőtt parcelláztatta fel a mai Máriafalvát A tortát dr. Perjési Klára vágta fel. Almásy Kálmánná Wenckheim Mária 1906-ban birtokrészét felajánlotta megvételre Gyula városának azzal a kikötéssel, hogy a város a területet a föld nélküli mezőgazdasági munkásoknak adja tovább. Minden felparcellázott terület 1920-ra gazdára talált. A Sarkadi út mentén fekvő Máriafalva mindig is Gyula része volt. Az 1964-es árvíz után, egy év múltán sok ház épült itt, ekkor nyerte el a településrész mai arculatát. Mária- falván 520 ház van, mintegy másfél ezren lakják. A kertvárosi jellegű Máriafalván mostanra készült el teljes körűen a szennyvízcsatorna-rendszer és kapott minden utca aszfaltburkolatot. Mintegy 500 kilométer csatorna és valamivel kevesebb új út készült el, az útszegélyeket folyamatosan alakítják ki. Minden háznak biztosították a csatornarendszerre a rákötést. Szombaton egész napos programsorozattal ünnepelték a máriafalvaiak a városrész fennállásának századik évfordulóját. Köszöntőt dr. Perjési Klára polgármester, országgyűlési képviselő mondott. A nap tűzijátékkal fejeződött be, melyet a szennyvízberuházás kivitelezője ajánlott fel — mondta Kovács István, a választókörzet önkormányzati képviselője. Az ünnepi torta százszeletes volt. Az újabb nagyberuházás számokban A projekt teljes ősszege _____________________605 millió 330 ezer forint Európai u niós támogatás_________________383 millió 627 ezer 887 forint Magyar állami támogatás_________________206 millió 568 ezer 863 forint Ön erő támogatás_________________________9 millió 79 ezer 950 forint Önkormányzati er ő_________________________6 millió 53 ezer 300 forint FORRÁS: GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Négyszáznegyven éve érkeztek a törökök a gyulai vár alá A derékvár előtti bástyánál állították fel Tóth Béta Végvári vitéz című lovas szobrát. ostrom Kerecsényi László katonáival tizennégyszer verte vissza az oszmánokat, de fel kellett adniuk az erődítményt A török előrenyomulásával a gyulai vár kiemelkedő szerepet töltött be a magyar végvárrendszerben. A vár 440 éve esett el. Ostroma 1566. július 11-én kezdődött. A gyulai vár Eger és Ecsed felé az egyetlen hadászati erősség volt az Alföldön. A török sereg 1552-ben elfoglalta Temesvárt és Szolnokot, további terjeszkedésének akadálya Gyula volt. Ferdinánd király megerősítette a várat, és 1560-ban Kerecsényi Lászlót nevezte ki a vár kapitányává, aki 1556-ig Szigetvár kapitánya volt. Kerecsényi László vezette a szigetvári várépítési munkálatokat, és nagy erővel fogott a gyulai korszerűsítéséhez is. Az építkezéshez hat vármegye robotjával és adójával rendelkezett Kerecsényi László, katonáit viszont csak rendszertelenül tudta fizetni. Szulejmán szultán 1566-ban két várat akart elfoglalni, mivel a birodalom terjeszkedésének útját állták. Szigetvár ostromát maga vezette, Gyula elfoglalásával pedig unokaöccsét, a hadvezérré kinevezett Pertaf pasát bízta meg. Az adatok szerint a településhez érkező török sereg 40—80 ezer katonából állt. A sereg július 2-án érkezett Gyula alá. A várkapitány a várost fel- gyújtatta, a lakosságot a várba költöztette. A vár ostroma július 11-én kezdődött meg, a külső várat július 25-én adták fel védői. A nagy szárazságban a kutak elapadtak, a várfalak alatt félezer holttest feküdt te- metetlenül, járvány tört ki a várban. Felmentő sereg nem érkezett. Kerecsényi László 14- szer verte vissza a törökök rohamát. Az ostromlók szabad elvonulást ígértek, Kerecsényi László ekkor elhatározta a vár feladását. A várvédők szeptember 2-án kivonultak a derékvárból, ám a janicsárok megtámadták és lemészárolták őket. Kerecsényi Lászlót foglyul ejtették és később Nándorfehérváron kivégezték. (Forrás: Gyula - Városi útikalauz)
