Békés Megyei Hírlap, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-01 / 152. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 1., SZOMBAT Békés megyében élő fiatalok szakképesítését segítette a Létra Mintegy 200 millió forintból 22 hónapon át valósult meg az a Létra-program, amely keretében 47 fiatal tett sikeres vizsgát, kapott OKJ-képesítést. A programot a Létra - Hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztathatósága PHARE-pályázat 90 százalékban támogatta. A megvalósítást elsősorban a Békés Megyei Önkormányzat és a ■ „A munkaerőpiacon minél több magasab képzett szakember legyen.” dévaványai Békés Megyei Gyermekotthon, Szakiskola és Kollégium végezte.- Fontos, hogy a munkaerő- piacon minél több magasan képzett szakember legyen — hangoztatta dr. Bartóki László, a megyei közgyűlés alelnöke a program napokban megrendezett dévaványai zárókonferenciáján. Kézi Zoltánná, a ványai gyermekotthon igazgatója, projektmenedzser elmondta: az életre tanították a fiatalokat. Az együtt töltött idő során szerelmek is szövődtek a fiatalok között, sőt egy házasság is kötődött. A most végzett 47 fiatal közül 18 vette át munkaszerződését, további 4 pedig várhatóan hétfőn kap állást. ■ M. B. Békési vízkárok: egy épület vár az újjáépítésre Békésen is felmérték az idén tavasszal keletkezett lakossági ár- és belvízkárokat. A megadott időpontig tizenegy ingatlan tulajdonosa jelezte támogatási igényét, amelyet az illetékes ad hoc bizottság meg is vizsgált. Az ellenőrzések szerint egy ingatlan nem állítható helyre, a ház újjáépítése 3 millió 500 ezer forintba kerülne. A további tíz épületben keletkezett károk értéke eléri a 2 millió 700 ezer forintot, míg a rendbehozatal költsége 5 millió 200 ezer forintra rúg. A problémák elsősorban alapozás és szigetelés nélküli vályogházakban jelentkeztek. ■ P. G. A végén csak egy maradhat múlt Régen volt mozi és iskola is, ma már bolt sincs Vizesfáson Lisztet, tésztát osztottak szét a rászorulóknak több településen Mészár Gyula szerint egy Jó út adhatna némi esélyt. Jelenleg azonban minden — így az egykori kultúrház is — csak egy letűnt világ maradványa. Egykor közel ezren éltek Vizesfáson, mostanra alig negyvenen próbálnak boldogulni a korábbi állami gazdaság helyén. Az út rossz minőségű, bolt pedig már, évek óta nem üzemel a területen. "‘l" •:t'f 0»f Papp Gábor A Tarhoshoz tartozó Vizesfás korábban Wenckheim-birtok volt, majd - már a szocializmus időszakában — állami gazdaságot alakítottak ki a területen. Szolgálati lakások sora épült, a hatvanas években a hozzátartozó tanyavilággal együtt közel ezren éltek itt. Mára alig negyvenen maradtak hírmondónak. Szerda dél, Tarhos központja. A rekkenő hőségben Molnár István tanyagondnokkal indulunk el a kilenc kilométerre található Vizesfásra. A férfi ezen a napon is legalább tíz embert hozott be a szolgálati kisbusz- szál >a községbe;»'"’»'1"'-' őket szállítjuk haza. Akadt; aki bevásárolt, más a gyógyszerét váltotta ki. Hamarosan letérünk a főútról és ká- tyús, nehezen járható szakaszon folytatjuk a „kocsikázást”. Molnár Istán — aki maga is tanyán él - jól ismeri a problémákat.- Egykor virágzott itt a gazdaság. Posta, kultúrház, iskola és bolt szolgálta a helyieket. Mostanra ebből semmi nem maradt. A munkahelyek is fokozatosan megszűntek — mondja. A többiek egyetértőén bólogatnak, sőt néhányan hozzá is szólnak a társalgáshoz. Az egyik férfi például arról beszél, hogy a ^ milyen filmeket lá- Vizesfáson mind- tott valamikor a he- össze egyetlen ál- '••'lyi moziban; mert talános iskolás korú gyermek él, ő a tarhosi intézményben tanul. hogy filmszínház is üzemelt itt. A mellettem lévő ülésen kuporgó Rácz néni pedig arról mesél, hogy azelőtt reggelente többször is bejött Vizesfásra az autóbusz. Ő is így járt be évtizedekig dolgozni a békési varrodába. Ma már csak iskolaidőben tűnik fel egyszer a Volán-járat, igaz, nem túl sokan szállnak fel. Megérkezünk. Az első, ami szembeötlik: az egykori kultúrház. Az épület nagysága — bár az idő vasfoga erősen érezteti a hatását - egy kisebb város művelődési központjának is dicsőségére válna. A lakóházak tágasnak látszanak, az udvarok gondozottak. Az utasok lassan szétszélednek, mi pedig körbejárjuk a területet. Hamarosan két férfi jön szembe, beszédbe elegyedünk. A negyvenhat éves Mészár Gyula, mielőtt elvesztette állását, traktorosként dolgozott, ám már jó ideje nem tud elhelyezkedni.- Helyben nemigen van munka. Ha viszont eljárnék valahova, többe kerülne a benzin, mint amennyit keresek — tárja szét a karját. Úgy érzik, hogy kicsit elzártan élnek a világtól A 64 éves Homoki Sándor harmincnyolc évet húzott le a gazdaság álllattenyésztési részlegért- Nem könnyű az életünk. Kicsit elzártan élünk a világtól. Busz nemigen jár - jegyzi meg szomorkásán, majd elmondja, ha teheti, biciklivel megy be Tarhosra vásárolni Komáromi Mátyást, aki a területen családi gazdálkodást folytat, telefonon érjük utol. Véleménye szerint ugyancsak az útfelújítás jelenthetné a túlélés reményét a vizesfásiaknak. A rizstermelés központja volt valamikor Homok Sándor, Tarhos polgármestere szerint Vizesfás korábban a rizstermelés központja volt. A földek emellett a kukoricatermelésre is alkalmasak, hiszen kevésbé száradnak ki, bírják az aszályt Bár a terület nincs túl jó helyzetben, Tarhos vezetése a lehetőség szerint igyekszik segíteni az ott élőket ezért hozták létre a tanyagondnoki szolgálatot is. Molnár István tanyagondnok egy héten legalább háromszor mindenképpen kimegy Vizesfásra. A Baptista Szeretetszolgálat Alapítványa és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adományát az orosházi vöröskeresztes alapszervezet segítségével osztották szét a rászorulók között. Tóth Zoltánná területvezető elmondta, a kistérség minden településére jutott a jótékonysági felajánlásból. Száraztésztát, lisztet kaptak a családok. A szállítás költségét minden alkalommal az önkormányzatok finanszírozták. ■ Cs. I. A vízművek állja a Szabadkígyósra eső költséget Iszapvíztelenítő berendezés elhelyezése vált szükségessé a közelmúltban kibővített újkígyósi szennyvíztisztító telepen, amely Szabadkígyós szennyvizét is tisztítja. A tízmilliós beruházás Szabadkígyósra eső egyharmad részét a Békés Megyei Vízművek Rt. magára vállalta. ■ Cs. Á. Keresztúrról négyen pályáztak A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltsége tavaly 190 sarkad- keresztúri ügyfelet vett nyilvántartásba. Az állattenyésztéshez kötődő kifizetések keretében anyatehéntartás támogatására négy gazda 21 tehénnel pályázott. Nekik 393 ezer forintot fizettek ki. ■ B. I. Jól vizsgázott az eleki rendszer Tavaly tavasszal fejezték be Eleken a felszíni csapadékvízelvezető rendszer kiépítését. — Az utóbbi időben többször hirtelen zúdult le nagyobb mennyiségű csapadék a városra, de sehonnan sem jelezték, hogy ez problémát okozott volna - mondta Pluhár László polgármester. ■ Cs. Á. Több a fizikai a szelleminél regisztráltak Ezerháromszáz álláskereső Békésen Göröngyös igazgatóválasztás fenntartással A nevelőtestület többsége nem támogatta Meghallgatta a város munkanélküliségi helyzetéről szóló beszámolót csütörtöki ülésén a békési képviselő-testület. A munkaügyi központ helyi kirendeltségének vezetője, Domokos Zoltán által összeállított anyagból kiderült, hogy a településen mintegy 1300 munkanélkülit tartanak számon. Az álláskeresők 82,9 százaléka fizikai, 17,1 százaléka szellemi munkaerő. A regisztráltak 36,7 százaléka legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ugyanezen az ülésen - mint az várható volt - Benéné Szerető Hajnalkát választották az általános művelődési központ (ÁMK) igazgató]-ává. ■ P. G. A munkanélküliség orvoslására rendszeresen szerveznek állásbörzéket. Politikai pengeváltásoktól sem mentes napirend keretében választott új, illetve régi-új iskola- igazgatót a sarkadi testület a város két alapfokú oktatási intézményének élére. Július 30-án lejár az 1. számú, illetve a 2. számú általános iskola igazgatójának megbízatása, s még januárban döntött a testület a magasabb vezetői álláshelyek betöltése érdekében a pályázatok kiírásáról. Az 1. sz. általános iskola igazgatója, Tokai Györgyné nem adott be pályázatot A jogszabályban megállapított határidő lejártáig egy-egy pályázat érkezett be. Az 1. sz. iskola igazgatói álláshelyére Zámori Ida - azóta az intézmény állományába átvett-gimnáziumi tanár pályázott. A 2. sz. iskola igazgatói székéért egyedül a korábbi igazgató, Jakó Ferenc „szállt ringbe”. A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség többsége Zámori Ida esetében nem, Jakó Ferenc esetében támogatta a pályázó kinevezését A testületi ülésen kirobbant szócsatát az váltotta ki, hogy az 1. sz. iskola pedagógusainak jelentős része nem vett részt a városi pedagógusnapon, s ezért Jakó István képviselő szavait idézve „tetemre hívattak”. A történtek megértéséhez: Tóth Imre polgármester ugyanis több pedagógussal elbeszélgetett, azt tudakolván, hogy miért maradtak távol a városi ünnepségtől. Ezt és az 1. sz. iskola igazgatójával, a helyi tévé nyilvánossága előtt lezajlott beszélgetést minősítette „...a korszerű technika eszközeivel lefolytatott inkvi- zíciós eljárásnak” Jakó István. Reakciójában dr. Szabó László alpolgármester „...titokzatos földalatti mozgalomnak” bélyegezte az 1. sz. iskola pedagógusainak városi ünnepségről való távolmaradását. Végül a testület 12 igen, öt nem szavazat ellenében augusztus 1-jétől 2011. július 31- éig Zámori Idát nevezte ki az 1. sz. iskola igazgatójának. Jakó Ferencet egyhangúlag támogatták. ■ Both Imre r i r *
