Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-16 / 139. szám

3 2006. JÚNIUS 16.. PÉNTEK GAZDASAG HIRSAV Újra ieminősítették Magyarországot a standard & poor’s rontot­ta Magyarország hosszú le­járatú államadósság minősí­tését. A hírre rövid időn be-' lül négyszáz pontot zuhant a pesti tőzsdemutató, az euró pedig 269 forintról 272-re erősödött. Hazánk a hatodik legszegényebb EU-tag Magyarországon az egy fő­re jutó hazai össztermék (GDP) a 61 százalékát éri el az uniós átlagnak. Ezzel a huszadik a tagállamok között - derül ki az Eurostat statisztikájából. Magyaror­szág után következik még a három balti állam, valamint Lengyelország és Szlovákia. A lista élén Luxemburg áll. Svájc is megemelte alapkamatát A SVÁJCI NEMZETI BANK teg­nap 0,25 százalékponttal másfél százalékra emelte az irányadó kamatot. A döntés­sel négyéves csúcsra nőtt a svájci frank kamatszintje. A lépés nem kedvez a magyar- országi devizaadósoknak. A BUX-index 2006. június 15-én 18 200 , 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 Wa FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.06.15. Utöfeó »(Fii Változás t%l MjjgóFt Fotex 453 +9,16 469 Egis 23 995 +6,31 1261 FHB 994 +5,19 489 Mól 18800 +2,73 8 669 OTP 5 550 +2,21 16981 VESZTESEK forrás: bét Pannonplast 2 700-1,46 41 Richter 37 100-1,07 5198 MTelekom 799-0,62 3 121 ÁNyomda 5 745 , -0,35 44 Démász 15 000-0,07 38 A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. június 15-én. €/Ft $/Ft €/$ f 1 f 269,43 213,55 126 +2,55 Ft-0,03 Ft +lcent Havi nyolcezer minus megszorítás Kevesebb bérből kell állni a nagyobb költségeket pn« ......■* ■ Az átlagos teherváltozás (Ft) 2006.08.hó 2006.09. hó xm.mm­Bruttó bér 171 723 171 723 180 309* Szia 37 980 37 980 39 393 Nyugdíjjárulék 14 596 14 596 15 326 Egészségbiztosítási járulék 6869 10303 12 621 Munkavállalói Járulék 1 717 2 575 2724 Nettó bér 110 560 106269 110 245 Különbözet 4 291 315 Élelmiszer 14 034 14 637 14 637 Gáz 2 322 2 906** 2 906 Villany 2 986 3 404** 3 404 Többletkiadás 1605 1605 Változás összesen ­5 896 1821 * Ötszázalékos béremelés mellett **2006. augusztustól muU&KSH.EunpntssszAstfrá.s Az aprópénzt is jobban meg kell becsülni jövőre, hogy ki lehessen gazdálkodni a megszorítások miatti többletkiadásainkat Az átlagkerestűeknek közel nyolcezer forintjukba kerül majd havonta a Gyurcsány- csomag. Idén csaknem hat­ezer, jövőre pedig kétezer forintot veszítenek. Tóth Marcella A megszorítások hatására már szeptemberben csökken a nettó bér, magasabb lesz a gáz- és vil­lanyszámla, több pénzt kell majd élelmiszerre kifizetni. Ha valaki ezen felül nem hagy fel a káros szenvedélyeivel, annak még mé­lyebbre kell majd ősztől a zsebé­be nyúlnia. Annak jártunk utá­na, hogy mindez átlagos fizetés­nél mennyi többletterhet jelent. Az idei év első negyedévében az átlagos bruttó kereset 171 ezer forint volt, ebből pedig 112 ezer forint nettó fizetést lehetett haza­vinni a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) adatai szerint. Szep­tembertől a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járu­lék mértéke két százalékponttal hat százalékra emelkedik. A munkavállalói járulék a jelenlegi egy helyett másfél százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy a nettó kere­set szeptembertől 2,5 százalék­kal csökken, azaz több mint havi négyezer forinttal kevesebből le­het majd gazdálkodni. lövő januártól további egy szá­zalékkal többet kell majd a fize­tésből átengedni az állami költ­ségvetésnek, ugyanis ékkortól is­mét emelkedik az egészségbizto­sítási járulék. Emiatt újabb 1700 forinttal marad kevesebb az átla­gos kereső pénztárcájában. Ezt némiképp ellensúlyozza az, hogy jövő januártól a személyi jövede­lemadó 18 százalékos sávhatára 1 millió 550 ezer forintról 1 mil­lió 700 ezer forintra emelkedik. A KSH adatai szerint egy átla­gos polgár mintegy tizennégy­ezer forintot költ havonta enniva­lóra. Szeptembertől a tizenöt szá­zalékos áfakulcs húszra emelke­dik, az élelmiszerek pedig ebbe a sávba tartoznak. Az öt százalék- pontos áfaemelés megközelítőleg 4,3 százalékkal emeli az arakat. Ha feltételezzük, hogy továbbra is ugyanannyit költ az illető enni­valóra, akkor havi hatszáz forint­tal fizet majd többet a boltokban. Ez a számítás nem veszi figye­lembe az inflációt, amelyet az élelmiszerek esetében igen ne­héz megbecsülni. Az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök ára pél­Akár duplájára Is emelkedhet a gépjárműadó A Jövő Év elejétől a súly he­lyett az autó teljesítménye lesz a mérvadó a gépjárművek adóztatásánál. A közteher a gépjárművek értékét követi majd, a fiatalabbak után töb­bet, az öregebbekért pedig ke vesebbet kell majd fizetni. Az adót a kilowattban mért telje­sítmény alapján határozzák majd meg. Új kocsiknál min­den kilowattra háromszáz fe rint jut, ez egy lóerőre 220fe rintot jelent. A tízéves autók­nál azonban már ennek har­madából megúszható az adó­fizetés. A tulajdonosváltásnál is emelkednek a költségek: a gépjármű átírásának illetéke 20 százalékkal nő. dául nagyban függ attól, hogyan alakul az időjárás. A gázért augusztustól átlago­san harminc százalékkal kell majd többet fizetni. Évi ezeröt­száz köbméter fogyasztásig vár­hatóan ennél kisebb, háromezer köbméteri&jviszont ennél na­gyobb mérrekben emelkedik a2 ár. Az egyfős háztartás esetében ez havi hatszáz forinttöbbletet je­lent. A villamos energia tizen­négy százalékkal lesz drágább a nyár végétől, ez havi négyszáz fo­rint többletköltség. Ebbe az adó­sávba tartozik a víz- és a csator­nadíj, a személyszállítás, a mun­kahelyi és iskolai étkezés, vala­mint az éttermi kiadások is. Ez még további ezerötszáz forinttal terheli az átlagkeresetűeket. A jövedéki termékek adója is emelkedik. A cigarettáé szeptem­bertől 5,7, míg a jövő évben továb­bi két alkalommal 2,7-2,7 száza­lékkal. A bor kivételével az összes alkoholtartalmú ital jövedéki adó­ja hét százalékkal lesz magasabb ősztől. Egy átlagpolgár hozzávető­legesen havi 2300 forintért hódol káros szenvedélyének, ez az ösz- szeg a jövőben négyszáz forinttal is több lehet. Új ágyneműm szétmállott jogtalanság Olvasónk egy nagy áruházban ágyne­műgarnitúrát vásárolt. Az első mosáskor azon­ban (30 fokon) az új ter­mék szétmállott. Az üzlet­ben azt mondták: nem cserélik ki az árut. A kedves olvasó leveléből ki­derül, csereigényére azt a választ kapta: ez csak három napon belül lehetséges, ami már eltelt. Az üzletben tehát alaposan félretájékoztatták őt. A háromnapos csereidő ugyanis a kormányrendelet szerint csak a műszaki cik­keknél él - mondta el Mag- dus Ágnes, a fővárosi Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség vezető főtanácsosa. A fenti helyzetben az üzlet­nek fel kellett volna vennie a reklamációs jegyzőkönyvet. S ha a panasz jogos (márpe­dig az volt), rendezniük kel­lett volna az ügyet. Vagy úgy, hogy kicserélik az ágy­neműgarnitúrát, amelyre egyébként két év szavatos­ság van. (Mint minden, ke­reskedelemben forgalmazott árucikkre, kivéve, amelyek egyéríftulajdonságaiÉhál fogva ennél rövidebb szava­tossági idejűek, mint például az élelmiszerek). Ha erre nincs lehetőség, visszafize­tik a vételárat. Az olvasó beírta panaszát a vásárlók könyvébe. Azt a választ kapta: blokk nélkül nem cserélik ki a terméket. Holott ő a blokkot is vitte magával, sőt azt máig őrzi. Olvasónk Kalocsáról írta le­velét, az áruházlánc helyi boltjában vásárolt. Az eset miatt a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősé­gének kell panaszbeadványt írni - tanácsolja Magdus Ág­nes. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Ismét az Európai Bíróság előtt egy magyar ügy iparűzési adó Előzetes állásfoglalást kérnek a Zala megyeiek a határozathozatal előtt Rövidesen eljuthat az Európai Bíróság (EB) elé egy magyaror­szági ügy, amelyben több vállal­kozás már az uniós csatlakozás után befizetett iparűzési adóter­hének jogosságát vitatja. A Zala Megyei Bíróság ugyanis előzetes állásfoglalást kér az Európai Bí­róságtól abban a kérdésben, el- lentétes-e az uniós irányelvvel a magyarországi iparűzési adó. A Kögáz Rt. és pertársai - a bí­róság tegnapi tájékoztatása sze­rint további nyolc jelentősebb gazdasági társaság - még tavaly ősszel közigazgatási pert indított a Zala Megyei Közigazgatási Hi­vatal vezetője ellen. Kereseteik­ben azt kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a hivatal határozatait, amelyekben hely­ben hagyta az önkormányzati adóhatóságok fizetési felszólítá­sait az iparűzési adóelőlegekről. A felperesek szerint 2004 má­jusától nem kellett volna ipar­űzési adót fizetniük, mivel az el­lentétes az uniós előírásokkal. Az EU vonatkozó irányelve kimondja, hogy né­hány kivétellel a tagállamok nem vet­hetnek ki az áfa mellett más forgal­mi típusú adót. A Zala Megyei Bíróság a felpe­resek kezdeményezésére úgy határozott, hogy előzetes döntés- hozatalt kér az Európai Bíróság­tól. A testület választ vár arra a kérdésre, hogy a magyar állam az uniós csatlakozás után jog­szerűen tartotta-e fenn az ipar­űzési adót. A zalai bíróság gyor­sított eljárást kért. Iránymutató lehet a magyar iparűzési adó meg­ítélésében, hogy mi­lyen határozatot hoz - várhatóan ősszel - az Európai Bíróság a hasonló olaszországi adó­nem ügyében. Az EB mellett tevékenykedő főta­nácsnok márciusban úgy foglalt állást, hogy az olasz adó ellenté­tes az uniós előírásokkal. Ezzel együtt azt javasolta, hogy az ■ Kérdés, hogy a magyar állam jogszerűen tartotta-e fenn a helyi ipar­űzési adót. olasz' vállalkozások közül csak azok kaphassák vissza az adó­jukat, akik 2005. március 17-e - azaz a korábbi főtanácsnoki ál­lásfoglalás előtt - pereltek. Magyarországon is előfordul­hat, hogy ha uniós jogszabályok­ba ütközőnek is minősíti az EB az iparűzési adót, csak azoknak jár majd vissza a befizetett ősz- szeg, akik pert indítottak - mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, a Deloitte tanácsadó cég adópartnere. Becslések szerint ezermilliárd forint terhelné a magyar államot, ha az EU-csat- lakozásig visszamenőlegesen minden vállalkozásnak vissza kellene fizetnie az adót. ■ Dutka Noémi Meddig adózik az iparűzés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom