Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-15 / 138. szám

2006. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP A kardosiak saját zsebből fedezték a szlovák vendégek teljes ellátását Kardoson hosszú idő óta gon­dot jelent az önkormányzati kassza szűkössége. Éppen ezért döntöttek úgy a közel­múltban a község vezetői, hogy saját zsebből oldják meg a testvértelepülési küldöttség fo­gadásának költségeit. A szlová­kiai Nagydarócról érkezett hu­szonegy vendégnek az elmúlt hét végén megmutatták nem­csak saját falujukat, hanem a szomszédos településeket is. Közös kirándulást tettek Kon­doroson, megnézték a szarvasi arborétumot, hajókáztak. A vendégek két napi ellátásá­nak költségeire a polgármester és az önkormányzati képviselők összedobták a pénzt, az ételek­hez szükséges alapanyagokat pedig a polgármesteri hivatal dolgozói otthonról hozták. ■ L. J. További apadás, készültségben az önkormányzatok A Körös-vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság területén csökkenő fokozat mellett változatlanul 189 ki­lométeren van árvízvédelmi készültség. A belvízzel elön­tött terület némileg keve­sebb. Másodfokú belvízvédel­mi készültséget tart fenn Murony, Szeghalom, Szarvas, Kétsoprony, Mezőberény és Telekgerendás önkormányza­ta, míg Köröstarcsán és Körösladányban első fokú a készültség. ■ Sz. M. Szirtaki, tzacziki Nagyharsányban Görög hetet ült a közelmúltban a körösnagyharsányi általános iskola. Ez alkalomból a görög olimpia, történelem, mitológia, filozófia egyaránt szerepet ka­pott, de tanulták és ropták a gö­rög táncot, a szirtakit is. Az is­kolások görög vázákat készítet­tek agyagból. A görög divatbe­mutató, a rögtönzött népgyűlés valamint a cserépszavazás is osztatlan sikert aratott a gyer­mekek körében. ■ B. I. Lepkekárok hektárszámra aggályok A gazdák féltik a kukoricát, a napraforgót a kártevőtől A sokéves tapasztalat szerint a gyapjaslepke hernyói általában június végéig tarolják le az útjukba kerülő tölgy- és csererdőket. (Képünk illusztráció.) Száz hektárnál is több fi­atal tölgyerdő lombozatát fogyasztotta el a gyapjas- lepke hernyója Zsadány külterületén, az Orosi- pusztán. A mezőgazda­ságból élők féltik a kuko­ricát, búzát, napraforgót. Both Imre- Tulajdonképpen olyan kopasz az er­dő, mint télen. A-tíz, tizenöt esztendeje te­lepített erdő mellett a Tölgyes több száz éves csertölgyeit, ko­csányos tölgyeit is veszélyezteti a gyap­jaslepke hernyója Zsadány kül­területén - számolt be a kiala­— A kártételről magam is tu­dok. A Hidasháti Rt. által kezelt területből közel 21 hektárt „csontig legallyazott” a gyapjas- lepke hernyója, másik 13 hek­tár, körülbelül 15 éve telepített tölgyes lombkoro­nájának pedig felét ■ ette meg - ismerte el megkeresésünk­re Boross Árpád, a Hidasháti Rt. terme­lési vezérigazgató­helyettese.- Szolgálatunk­nál valóban jelezte egy zsadányi gazdálkodó, hogy bú­zatábláját is veszélyezteti a gyapjaslepke hernyója. A hely­színen megtartott felderítés so­rán azonban bebizonyosodott, hogy bár a búzatáblát körülöle­lő erdők tarrágottak, illetve a Tejföllel a gyapjaslepke okozta viszketés ellen Védekezés hat Békés megyei településen- Idén országosan 120 mil­lióforint fordítható a gyap­jaslepke elleni védekezésre. Ebből a dél-alföldi régió 8,3 millió forintot kapott- tu­datta elöljáróban Sulyok Fe­renc, az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazga­tóságának igazgatóhelyette­se. A szakember azt is el­mondta: Békés megyében humán célból hat település - Doboz, Gyula, Kötegyán, Sarkad, Sarkadkeresztúr és Vésztő - közigazgatási terü­letén 580,4 hektáron rendel­tek el közérdekű védekezést. A károsító ellen, annak egy bizonyos fejlettségi stádiu­mában légi úton, környezet­kímélő vegyszerrel lehet hatékonyan védekezni. JEGYZET FÁBIÁN ISTVÁN Megyék: vajon merre tovább? A kérdés talán újabb ezer évig szóba sem kerül, ha nem jön az Unió, s nem mondja ki: szerkezeti alapjai - részben támogatásai - na­gyobb területegységekre, ré­gióra épülnek. A belügymi­niszter már három évvel ez­előtt közreadott egy nagyívű, „elengedhetetlen” területi irányítási összevonásokat tartalmazó paksamétát, amit azóta (majdnem) mindenki el is felejtett. egy tavalyi körkérdésben öt megye: Bács, Tolna, Baranya, Szabolcs és Borsod kerek pe­rec elutasította a régiók szükségességét. A legendás honi bundabotrányok jutnak eszembe, amikor a megyék fellázadtak, mondván, náluk az NB I-es futballcsapat han­gulatmeghatározó, tehát poli­tikai tényező... És erőlködhe­tett az MLSZ, maradt min­den a régiben. HA OKTÓBER ELSEJÉRE írják ki az önkormányzati vá­lasztásokat, akkor „megye­ügyben” lehet akár vissza­számolni: ugyanis legké­sőbb hetvenkét nappal ko­rábban be kell nyújtani a kétharmados, idevonatkozó törvénycsomagot. Egyelőre a kikerülhetetlen háttéral­kukról is keveset hallania Legfeljebb a véleményét új­sághirdetésben is közreadó szolnoki MDF-ét ismerjük, • miszerint a megyéket nem megszüntetni, hanem erősí­teni kell. Érveik egyik tá- masztórúdja az ősi fáma, mely szerint az ügyeknek maximum egynapi járás­nyira kell elintéződnie. Igaz, egy csomó út most is döcög a megyeházákig ér­ve, ám a szekérjáratokat mégiscsak felváltotta a szá­mítógép, helyenként már az autópályák is. árrá gondolni sem merek, hogy a tét, a középszint meg­erősödésével mennyit lazul az állam gyeplője, értsd, a hatalma. Nem inkább erős régió, plusz kicsi, hatékony megye kellene? Pénzre varnak az alsóbbrendű utaknál pályáznának Több mint száz kilométeres szakaszra elkészültek a tervek Milliókra pályázhatnak a kertészkedő termelők A Békéscsabát és az Orosházát elkerülő utak épülnek, ugyanakkor az alsóbbrendű utak felújí­tásánál egyelőre csak ter­vek vannak. Nyemcsok László A megyében lévő mellékútháló­zat ötven kilométeres szakaszán újították fel az utat tavaly a Regi­onális Operatív Programból el­nyert pénzek révén. Virág Mi­hály, a Magyar Közút Kht. me­gyei területi igazgatója kiemelte: további, több mint száz kilomé­teres szakaszra elkészültek a tervek. Várják, hogy a II. Nemze­ti Fejlesztési Terv pályázatait mikor írják ki, vagyis mikor lesz pénz a kivitelezésre.- Természetesen a legrosz- szabb állapotú utak felújítására pályázunk, és a terveket is en­nek alapján készítettük el — ecsetelte Virág Mihály. - Ká­Útszakaszok, melyekre készen állnak a tervek Orosháza-Tótkomlós között 16 km Orosháza-Nagykamarás között: 22 km Gyula-Mezőkovácsháza között: 41,5 km Orosháza-Mezőkovácsháza között 18,1 km Dévaványa-Gyomaendrőd között 5km Kőrösladány-Gyomaendrőd között 8 km Mezőberény-Szarvas között 3 km Okány-Vésztő között 1,7 km Okány-Zsadány között: 5 km (Forrás: Magyar Közút Kht.) tyúzást, burkolatjavítást ettől függetlenül végeztünk ebben az esztendőben is. Az év első öt hónapjában 1678 tonna kátyúzóanyagot használtunk fel. Ez jelentős előrelépés, hi­szen a tavalyi év hasonló idő­szakában 1275 tonna anyagot építettünk az utakba. A pénzhiány a Békéscsabát elkerülő út második ütemének, valamint az Orosházát elkerülő út 3-4. ütemének megvalósítá­sát nem befolyásolja, ezen munkálatokra rendelkezésre áll a kellő összeg. A békéscsa­bai beruházást idén szeptem­berben, az orosházit majd a jö­vő év októberében adják át a közlekedőknek. A Békéscsabát elkerülő úton most építik a vasúti felüljárót is. Sikeresen túljutott a LEADER- program második fordulóján a Kertészek földje nevű akció- csoport, mely nyolc dél-béké­si települést ölel fel. A Nagy­kamarás gesztorságával be­adott pályázat 80 millió forin­tos támogatást jelent az ön- kormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, őstermelők részére. A programra a gesz­tortelepülés a közelmúltban megkötötte a szerződést a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal szegedi kirendelt­ségével. ■ Pelle István, Nagykamarás polgármestere elmondta, hogy a leendő támogatást to- vábbpályáztatás révén nyer­hetik el az említett szerveze­tek. A napokban megtörtén­nek a kiírások a települése­ken, valamint különböző tájé­koztatókat juttatnak el az ér­dekeltekhez. Az intézkedések több téma­kört fognak át. Ezek a helyi termékek piacra jutásának elősegítése, a térségben meg­termelt termékek feldolgo­zottsági fokának növelése, a kertészeti termelés miatti kör­nyezetterhelés csökkentése, képzési, ismeretátadási mód­szerek, a helyi közösségek új­bóli egymásra találásának se­gítése programokkal, hagyo­mányőrzés és a helyi identi­tástudat erősítése. ■ H. M. kult helyzetről egy zsadányi gazdálkodó. Elmondása szerint volt olyan, aki már a Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szol­gálatot is felkereste a problémá­val. A területtel határos gazdál­kodók ugyanis egyre jobban féltik a napraforgót, búzát, ku­koricát a kártevőtől. Dudás Árpád, Zsadány pol­gármestere lapunknak el­mondta, hogy tudo­mása szerint a tar­rágott erdőterület jelentős része a Nemzeti Földalap (NFA) révén a ma­gyar állam tulajdo­na, de kezelője a Hidasháti Rt. A tár­saság telepített jó tizenöt esz­tendővel korábban tölgyest. környező növényzetben is tö­meges a kártevő jelenléte, e szántóföldi növénykultúrát nem veszélyezteti a gyapjas- lepke hernyója. A gyapjaspille sokféle tápnövényen képes ki­fejlődni, a szakiro­dalom szerint még­is a kétszikűek a „kedvencei” — mondta Farkas Gá­bor növényvédelmi felügyelő. Azt már a me­gyei növény- és ta­lajvédelmi szolgálat igazgató- helyettesétől, Molnár Ferenctől tudtuk meg, hogy a gyapjaslep­ke hernyójának tömeges elsza­porodásával legerősebben fer­tőzött megyei erdőterületekre, a védekezés érdekében, szak- hatósági állásfoglalást adtak ki. I A Hidasháti Rt. által kezelt terü­letből közel 21 hektárt „csontig legallyazott” a gyapjaslepke hernyója. \ Tölgyes több száz éves kocsá­nyos tölgyeit is veszélyezteti a gyapjaslepke her­nyója Zsadány külterületén. ~*nagy részén is előfordul, íg}' ÜL* nálunk is őshonos. A gyapjaslepke hernyóinak ^^mszőre érzékeny bőrűé- ken, leginkább kisgyer­mekeken viszketést és bőrpírt, ritkábban hó- I flyagokat okozhat. A né- ,pi gyóg)'ászat szerint tej- föllel kell bekenni a viszkető bőrfeliiletet A fajt a híres svéd bio- lógus, Linné nevezte el 1758-ban. A gyap- f * jaslepkéx’el együtt a J| v családnak 14 faja for-u, ! dúl elő Magvarorszá- H gon. .4 legismertebbek IBL a nyári gyapjaslepke B és az apáca lep ke. A BB gyapjaslepke Észak-Afri-^m kában, Ázsia és Európa

Next

/
Oldalképek
Tartalom