Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

2006. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem ragasztják, hanem szakítják a kampányotok a régi plakátokat Száz év a halak jegyében jubileum A szarvasi kutatóintézet Európa legjobbjai között A legtöbb politikus képét más hirdetések vették át. Kedd óta már csak néhány képviselője­lölt biztatja a szavazókat vokso­lásra. A plakátokat hivatalosan május 23-áig el kellett távolíta­ni. Gyulán három nap haladé­kot kaptak a politikusok, utána az önkormányzat városgazdál­kodási igazgatósága a pártok költségén elszállíttatja a hirde­téseket. A határidő betartását a közterület-felügyelők nézik. Békéscsabán is figyelik majd, maradt-e valahol politikai hir­detés. A városüzemeltetési iro­dán elmondták, az elmúlt évek­ben csak elvétve találtak egyet- egyet. Tapasztalatok szerint az aktivisták szívesebben ragasz­tanak, mint szakítanak. Szarvason a plakátok jelen­tős része már május közepén eltűnt az utcákról. Paluskáné Udvarhelyi Judit, a város al­jegyzője megerősítette, hogy még a határidő lejárta előtt va­lamennyi választási hirdetést leszedtek a településen. ■ Sikeres pályázattal Újkígyós jövőre már város lehet Már többször felmerült a gondo­lat, hogy Újkígyós nagyközséget várossá nyilvánítsák. A helyi képviselő-testület legutóbbi ülé­sén egy, korábban több sikeres várossá nyilvánítási pályázatot készítő pécsi szakember beszá­molóját hallgatták meg, majd abban maradtak, hogy megvizs­gálják, milyen előnyökkel és ki­adásokkal járna a változás a te­lepülés számára. Sikeres pályá­zat esetén 2007. június 30-ára város lehet Újkígyós. ■ Cs. Á. Szentmise az eleki világtalálkozón Ünnepi szentmisével készül­nek az augusztusi világtalálko­zóra Eleken. A háromnapos rendezvény egyik jelentős ese­ményét német és magyar nyel­ven egyaránt celebrálják. A szervezők várják a megyés püs­pök látogatását is. ■ Cs. Á. Az ENSZ élelmezési szer­vezete, a FAO emlékér­met adományozott a ha­zai halászati kutatás nagy öregjének, a szarva­si Halászati és Öntözési Kutatóintézetnek. Lipták Judit Különleges apropóval bír az a ha­lászati tudományos tanácskozás, amely tegnap kezdődött és ma fe­jeződik be Szarvason, a Halásza­ti és Öntözési Kutatóintézetben (HAKI). Éppen száz esztendő telt el ugyanis azóta, hogy a Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíz- tisztító Kísérleti Állomás (a HAKI jogelődje) megkezdte a hazai ha­lászati kutatásokat. Ebből az al­kalomból tegnap emléktáblát avattak Szarvason, s a konferen­cia keretében az elmúlt száz év kutatási eredményei mellett a jö­vő lehetőségeit is számba veszik a hazai halászati kutatás jeles személyiségei. A tanácskozás kezdetén Michal Demes, a FAO Kelet-euró­pai Regionális Irodájának mun­katársa méltatta a szarvasi kuta­tóintézet tevékenységét, s átadta a FAO emlékérmét, melyet dr. Váradi László főigazgató vett át. A HAKI-ban számos halfaj, köztük a trópusi tilápia kutatásával foglalkoznak. A HAKI napjainkban Kelet- Európa vezető intézete a halá­szati kutatások terén, s egész Európát tekintve is az első négy között tartják számon. Számos európai keretprogramban sze­repel, az pedig egyenesen mér­földkövet jelent, hogy kelet-eu­rópai intézetként vezetője lehet az Eurocarp elnevezésű, egy­millió eurós európai kutatási projekt konzorciumának. Ez a hároméves program a betegsé­geknek ellenálló pontyfélék előállítására irányul. A szarvasi intézet az édesvízi halászat fejlesztése terén nem­csak Európa, hanem Ázsia or­szágaival, elsősorban Kínával is széles körű együttműködést folytat. Különböző nemzetközi projekteken keresztül segíti a haltenyésztés fejlesztését (s ez­zel a fejlődő országokban jelent­kező globális éhezési probléma megoldását) Laoszban, Viet­namban és a világ más tájain is. A FAO megbízásából a Halászati és Öntözési Kutatóintézet mun­katársai dolgozzák ki a kelet-eu­rópai országok akvafejlesztési stratégiáját. A kutatás mellett az intézet oktatási, továbbképzési feladatokat is ellát, s rendszere­sen szervez oktatási programo­kat nemzetközi résztvevőkkel. Az édesvízi halászat szerepének növekedése várható-AzEurópai Unió halfogyasz­tásának fele importból (főleg tengeri halakból) származik. A jövőben várhatóan felértéke­lődik az édesvízi halászat je­lentősége, így még fontosabb szerephez juthat a hazai halá­szati kutatás zászlóshajója, a HAKI is - fogalmazott Magyar szakember állhat az európai szervezet élén Jól példázza a magyar halá­szati kutatás, s egyben a HAKI elismerését az a tény, hogy a közelmúltban dr. váradi Lász­lót (aki tizenöt éve áll a szar­vasi kutatóintézet élén) válasz­tották a belgiumi székhelyű Európai Akvakultúra Társa­ság elnökévé. Személyében DR. MARTON ISTVÁN, OZ FVM kutatási főosztályvezetője. most először van kelet-európai elnöke a szervezetnek. Lökösön fánkot, lángost sütnek a gyermekeknek Összefogott a fél falu, hogy egy­hetes, nyári kézműves tábor­ban vehessenek részt a helyi általános iskola tanulói. — Példamutató összefogással teremtettük meg ezt a tanév vé­gi lehetőséget a diákoknak - mondta az igazgatónő, Szűcsné Gergely Györgyi. Mint kifejtet­te, a tanintézmény pedagógusai társadalmi munkaként vállaják a lebonyolítást. Az általános is­kola alapítványa nyolcvanezer forinttal, valamint a pártoló ta­gok munkájával segít, a helyi Vasutas és Községi Nyugdíjas­klub fánkot vagy lángost süt a gyerekeknek. ■ Cs. Á. Tíz éve saját székházban a tudományos társulat Tíz éve költözött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Körösök Vidéke Egyesülete a je­lenlegi békéscsabai székházá­ba. Tegnap a közhasznú társa­ság közgyűlésén erről is meg­emlékeztek és oklevelet adtak át dr. Papp Tibornak, dr. Haran­gi Jánosnak és dr. Jároli József­nek. A szakemberek nagy sze­repet vállaltak a saját ingatlan megszerzésében.- A TIT készül az új uniós nyelvvizsgaelvárásokra - mond­ta Pelle Tamásné. Az igazgató hozzátette: számos rendezvényt szerveztek tavaly. A minőségre kiemelten figyelnek. ■ F. G. K. JEGYZET POCSAJI RICHÁRD Igazi kihívás volt ez a szerda! tegnap volt a Kihívás Nap­ja, vagy ahogyan már jó pár éve mondják, a Challenge Day. Titkárnőnk küzdött is rendesen a reggeli lapindító értekezleten az idegen szó leírásával, mikor gyűjtöttük a témákat, de mondtuk ne­ki, maradjunk inkább a Ki­hívás Napjánál. Jó az így ne­künk magyarul. Tudják, ez az a nemzetközi nap, amely­nek célja a figyelem felhívá­sa a sportra, az egészséges életmódra. HÁT, MIT NE MONDJAK, elég ki­hívás volt számomra szerdán reggel, hogy hatkor kipattan­jak az ágyból, s aztán még kedvesemet is felkeltsem, ami soha nem egyszerű. Mindegy, ez hamarosan megváltozik, mert az egyik ■ magazin jóvoltából állítólag kapok ajándékba egy sípot, ami nem csak a focivébé né­zése közben jöhet jól, de az asszony ébresztésére is hasz­nos lehet. Úgyis közölte már, hogy otthon én bizony nem fogok összevissza sípolgatni, legfeljebb ha a szüleinél szurkolunk majd apjával a tévé előtt. Ettől viszont anyó­som kapná fel a vizet, de leg­alábbis elmenekülne. MINDENESETRE a tegnapi Ki­hívás Napján megtettem, amit a haza kíván: spinningeltem, azaz terem­ben kerékpároztam egy órát reggel. Ezt egyébként hetente kétszer amúgy is beiktatom, de így most leg­alább egyúttal a Kihívás Napját is letudtam... Szeren­csére több megyénkbeli te­lepülésen idén is voltak megmozdulások május 24- én, jó volt látni, hogy példá­ul Sarkadnál mennyien pat­tantak biciklire. FELNÉZEK AZOKRA, akik szánnak időt arra, hogy na­ponta sportoljanak, s las­sacskán azt a közhelyt is el­fogadom, hogy „mindenki­nek arra van ideje, amire akarja”. Persze, ez azért nem ennyire egyértelmű, de sok benne az igazság. Drágán kell megfizetni a belvíz árát helyreállítás A károsultak kis jövedelmükből is áldoznak, sokat dolgoznak A belvízkárosultak több helyen saját erőből kezd­tek hozzá otthonaik fel­újításához. Varga András muronyi nyugdíjas napi négy öt órát dolgozik, hogy minél előbb kijavít­sa a hibákat. Papp Gábor Varga András Kossuth utcában található házát mintegy két hó­nappal ezelőtt érte el a belvíz. Előbb átnedvesedett a kisszoba alja, majd megsüllyedt a padló. A természeti csapás a mellék- épületet sem hagyta érintetle­nül: nem sokkal később kidőlt a kamra fala. Varga András, hogy ne essen szét a tető is, aládúcol­ta a veszélyeztetett részt. A ba­jok ezzel még nem értek véget, napról napra újabb gondok je­lentkeztek. A ház külső vakola­tának egy része lehullott, és több ablak is kitört a ráneheze­dő nyomástól. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a belvíz még mindig csak 60-80 centiméteres mélységig húzó­dott vissza a talajszinttől. A hatvanhárom éves mu­ronyi nyugdíjas már hosszú ideje napi négy-öt órát dolgozik azért, hogy minél hamarabb helyrehozza a hibákat.- Sajnos bizonyos munkákat, nem tudok egyedül elvégezni, ezért, hogy legyen segítségem, napszámost kell fogadnom. Ha­ladok, ahogyan a pénzem enge­di. Már sok anyagot megvettem, de még bőven lenne mit besze­rezni - mondta Varga András, aki eddig mindent saját kis- nyugdíjából vásárolt meg.- Soha nem kértem segélyt, erre büszke vagyok — tette hoz­zá. Az viszont bántja, hogy a kertjét nem tudja megfelelően gondozni. Egyrészt kevés az ideje, másrészt a talaj még min­dig nedves. Fekete Ferenc, Murony pol­gármestere a kérdéssel kapcso­latban kifejtette, a településen elsősorban a külterületi termő­földeken okozott igen jelentős gondokat a belvíz, komolyabb károk belterületen eddig két házban keletkeztek. 1998 és 2000 között ennél lé­nyegesen több ingatlant érintett a probléma. Egy hatmillió forin­tos beruházással felújították a belterületi csatornarendszert, ami sokat javított a helyzeten. A településen egyébként jövő hét közepéig jelezhetik kárigé­nyüket az érintettek, aM ezt nem teszi meg, elveszti a lehetőségét, hogy támogatáshoz jusson. A be­jelentéseket nagyon szigorú elő­írások szerint egy kárfelmérő csoport vizsgálja majd meg, amelybe a Békés Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság egy, a polgármester két tagot delegál. Murony és Kamut mellett megyénk több más településén is meg kellett küzdeni a belvízzel, a szántóföldeken és a lakások környékén egyaránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom