Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-20 / 117. szám

2006. MÁJUS 20.. SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A várba költözött a vár évforduló Hetvenezer látogató viharos évszázadok békés jelenében Dr. Havassy Péter múzeumigazgató, a gyulai vár jelenlegi kapitánya szerint látogatottságban állják a versenyt ...BATTONYÁIG Hunya-Tarhos. csatlakozás. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Tarhoson megtartott közgyűlésén elfogadta, hogy a hunyal önkormányzat pártoló tagként csatlakozzon a szerve­zethez. Kaszaper. PÁLYÁZAT, a nap­közikonyha bővítésére, korszerű­sítésére a kaszaperi önkormány­zat 19,9 millió forintot nyert a megyei területfejlesztési tanács leghátrányosabb helyezető kistér­ségek felzárkóztatására szolgáló programja keretéből. A beruházás teljes költsége 24,9 millió forint. Idén megújul az épület homlokza­ta és az eddigi lapos tető helyett cserépfedésű magastető készül. Emellett bővülnek a konyhai elő­készítő helyiségek. Kétegyháza. búcsú. Idén már a helyi kastélykertben rendezik meg a kétegyházi búcsút. Gulyás György polgármester elmondta, hogy régen is itt, igényes környe­zetben rendezték meg ezt az eseményt, most ezért viszik visz- sza oda a június 11-ei búcsút. Körösladány, húszán, a Canon által meghirdetett A digitális isko­lákért elnevezésű pályázaton eredményesen szerepelt a körös- ladányi Tüköry Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. A siker­nek köszönhetően 20 körösladá- nyi diák a nyáron részt vehet egy környezetvédelmi táborban. Köröstarcsa. PÁLYÁZAT. Támo­gatta a köröstarcsai képviselő- testület, hogy az összevont óvo­dák pályázatot nyújtsanak be kör­nyezeti nevelés és kulturális sza­badidős program megrendezésé­re. A támogatás segítségével — amelyhez a testület biztosítaná a szükséges önerőt—vadasparkba látogatnának az ovisok, illetve Mi­kulás-bált szerveznének. Mezőberény. bérletek, a kö­zelmúltban megnyitott mezőbe- rényi Kálmán-fürdőben a felnőt­tek heti bérlete 3300 forintba, a heti diák- és nyugdíjasbérlet 2600 forintba kerül. A felnőttek a havi bérletekért 11 ezer forintot, a diákok és a nyugdíjasok ugyan­ezekért 8400 forintot fizetnek. Szarvas. RUZICSKAY. Befejező­dött a szarvasi Erzsébet-ligetben álló Ruzicskay-alkotóház tetőtéri ablakainak cseréje és elkészült a tetőszigetelés. A Munkácsy-dí- jas festőművész tárlata ismét megnyitotta kapuit, az épület megújulva várja a látogatókat. A gyulai vár legújabbkori története egy éve kezdő­dött, amikor tavaly május 20-án újra megnyíltak a látogatók előtt kapui. Szőke Margit Gyulán 1989 óta vártak a nap­ra. A középkori vár falait Ma- róti lános, Corvin János, Szapo- lyai János, Pertáf pasa és híveik építették, rombolták. Az előző állandó, főként néprajzi kiállí­tást 1989-ben bontották le azzal, hogy kezdődik a vár rekonstruk­ciója. Idáig kellett várni a hely­reállításra és átépítésre. Nem a Franciaország délnyugati ré­széből, Sigoules városából húsz tanuló és kísérői jártak a na­pokban Békésen. Mester Péter­től, a vendéglátó Farkas Gyula Mezőgazdasági Ipari Szakkép­ző Iskola, Gimnázium és Kollé­gium igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a vendégek a falusi régi, romos várat tatarozták, ha­nem megújították a középkori falakat és padlófűtéssel, villa­mosítással, elektronikával sze­relték fel az építményt. Közép- Európa egyetlen, gótikus, síkvi­déki, épen maradt téglavárában Nagy az érdeklődés a fegyvertár iránt Újra látható a féltett kincs, a Knézich-kard is. Kné­zich Károly tábornok a honvéd- tisztek 1849-es gyulai lejegyver- zésekor nem adta át kardját, csak miután szekér kereke alá tette és így kettétörte. A váriáál­turizmus és vidékfejlesztés helyzetét igyekeztek megis­merni. A csoport ellátogatott a helyi római katolikus templom­ba, a Békési Pálinka Rt. köz­pontjába, Kocsor Imréné kosár­fonó műhelyébe. Ezenkívül jár­tak Ópusztaszeren és Székku­tason is. ■ P. G. megőrizték az építészeti öröksé­get, és berendezésében is létre­hozták a várat. Van itt börtön, konyha, éléstár, kovács- és faze­kasműhely, borozó, kápolna, várúri, várúrnői, várnagyi lak­osztály, a török bég rezidenciája, lítás legrégebbi tárgyai MI. szá­zadi fegyverek. Ezek a vár kör­nyéki egykori utcák területéről kerültek elő. Az első várnagyo­kat 1405-ben említették, ekkor kezdődhetett az építkezés. A vár 1445-ben már biztosan létezett, amikor kápolnáját szentelték. A nagykamarási pinceklub a decemberben átadott és pályá­zattal felújított művelődési ház­ban kapott helyet, mely az ifjú­ság kikapcsolódását szolgálja. Az önkormányzat idén a klub fejlesztésére 800 ezer forintot nyert a Mobilitás Alapítványtól. A testület jó döntést hozott, nagy budapesti múzeumokkal. fegyvertár és lovagterem. Mind­ezzel a várat működésében is be lehet mutatni. Az eltelt egy év alatt mintegy 70 ezer látogató kereste fel a megújult várat. A visszhang kedvező, dr. Havassy Péter mú­zeumigazgató Angliából is ka­pott elismerő sorokat. Sőt ha­zánkfiai, akik viszont a londoni Towert nézték meg, elárulták: nekik a gyulai jobban tetszik. Másutt is van lovagterem, fegy­vertár, börtön, de így, egyben minden Közép-Európában se nagyon - mondta dr. Havassy Péter, aki az egri várban is ren­dezett állandó bemutatót a feu­dáliskori büntetésről. amikor a tavalyi SAPARD-pá- lyázat révén a klub létrehozá­sáról döntött. A fiatalok köré­ben rövid idő alatt kedvelt talál­kahellyé vált az egyedi felsze- reltségű szórakozóhely, ahol különböző programokkal vár­ják az érdeklődőket a nyitvatar­tási időben. ■ H. M. laziaaEis^ Miért vonzzák a vármúzeumok? ELŐHÁZI LÁSZLÓ, 63 ÉVES, KA­LOCSAI NYUGDÜAS, SZÁMÍTÓ­GÉP-TECHNIKUS: — Úgy 15—20 éve voltam már Gyulán, visszavágytam. Tudom, hogy a török elleni harcban Gyulának jelentős végvári szerepe volt. Ha Gyu­la elesik, Eger is elesik. He­ves megyei származású va­gyok, így egyik kedvencem az egri vár. A gyulai várban tetszik a lovagterem, a címe­rek mutatják, kik voltak az akkori urak. Nagy döntések születhettek. CSEPELLÁNÉ BODA JULIANNA, 60 ÉVES, BUDAPESTI TITKÁRNŐ: — Minden nevezetességet meg akarok nézni Gyulán. Sok várat láttam, általában romosak. Az egyik kedven­cem, a Kinizsi-vár nem ro­mos. Kinizsi Pál malomkő­tálcán nyújtotta Mátyás ki­rálynak a szomjoltó vizet. A gyulai várról olvastam, hogy a Hunyadiaké volt, aztán el­foglalták a törökök. Tőlük is visszafoglalták, és tetszik, hogy így megmaradt. LANTOS ÁRPÁD, 72 ÉVES, GYU­LAI NYUGDÍJAS ASZTALOS: — Hosszú évekig elhanya­golták a gyulai várat, és re­mekül felújították! Megújult a vármúzeum is. Itt nőttünk fel, gyerekkoromban ide jár­tunk játszani. Csodálom a ré­gieket. Minél tovább nézem bent a tárgyakat, annál töb­bet fedezek fel a régmúltból. És ha még idegenvezető is van a közelben, aki olyat tesz a tárgyakhoz, amit az ember nem is lát. ■ Sz. M. A falusi turizmussal ismerkedtek a franciák A fiatalok kedvelt helye a nagykamarási pinceklub Fegyverek a XIII. századi egykori utcák területéről A művészet nemesítő erejében hitt emlékezés Mladonyiczky Béla szobrászművész ma lenne hetvenéves A hatvanas évek elején, Pátzay Pál tehetséges növen­dékeként, miután megkapta diplomáját a Képző- és Ipar- művészeti Főiskolán, marad­hatott volna Pesten, „az ígéret földjén”. Számos kortársa élt is ezzel a csábítással, ő azon­ban a gyors karriercsinálás le­hetőségeit Pesten hagyta. Pe- tőfis hevülettel viszszaköltö- zött szülőföldjére, az Alföldre, hogy megtalálja önmagát, az igazi önmagát és alkotó mun­kásságával elősegítse a ten­gernyi rosszat megért vihar­sarki emberek szellemi fel- emelkedését. „A fényes szellők” idején in­dult nemzedék után talán ő volt az utolsó magányosságra ítélt művészember, akinek kristálytiszta, minden manír- tól mentes küldetéstudata volt. ■ Könyörtelen, zord idő! Vedd szárnyaidra, és ne hagyd felejteni emlékét! Nyavalygások nélkül vállalta a vidékiséggel együtt járó összes nyűgöt, életveszélyes buktató­kat. Petőfi Sándornak az Alföld a végtelent, a tiszta szabadsá­got, a szárnyalást jelentette. Számára hamar kiderült, hogy az Alföld egy nagy, unalmasan eltertyedő tehénlepény, és. ő ennek még tehénlepényebb ré­szén próbál szellemi forradal­mat csinálni! Nem adta fel. A hitvestársául szegődött Sík Sá­rával, ezzel a madárcsontú, vasakaratú hölggyel együtt ne­kilátott a munkának. Mint mindegyik, magára valamit adó művész, Mladonyiczky Bé­la is nemcsak alkotásaival akart hatni környezetére, ha­nem ezt az alkotni tudást - már ami ebből egyáltalán meg­tanítható — szerette volna má­sok számára is hozzáférhetővé tenni. Több mint húsz eszten­deig tanított a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, képzőművé­szeti szabadiskolát vezetett, mert konokul hitt a művészet embernemesítő szerepében. Karizmatikus egyéniség volt, tanítványai imádták. Közülük többen profi művészekké vál­tak. Művésztanári munkássá­gát elismerve a Rózsa Ferenc Gimnázium — Békéscsaba Me­gyei Jogú Város Önkormányza­tának támogatásával — Mladonyiczky Béla-emléktáb- lát állíttatott és emlékszobát rendezett be. Művészeti munkássága elis­meréséül megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemke­resztje kitüntetést is. ■ Szabó B. Gábor Képünkön Mladonyiczky Béla szobrászművész a békéscsabai Jézus Szíve-templom ajtajának domborművét készíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom