Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-30 / 125. szám

A SZERZŐ FELVÉTELE 20 06. MÁJUS 30., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Megeszi a nyúl a hasznot vadkárok A korábbi évekhez képest idén sem nagyobb a gond Amelyik napraforgónak a közepét kirágta a nyúl, annak már nem lesz tányérja — mutatja Gellai László. Román-magyar tapasztalatcsere határ menti polgármesterekkel Az elmúlt hétvégén tartották a román-magyar határ menti te­lepülések hagyományos munka- találkozóját Nagylakon. Az im­már tizenegy esztendeje, évente I két alkalommal megrendezett eseményen 15 Arad és 14 Békés megyei polgármester osztotta meg egymással tapasztalatait, elképzeléseit. A konferencia fő témáját - Románia európai uni­ós csatlakozásának kapujában - a közösségi pénzügyi és támoga­tási lehetőségek ismertetése ad­ta. A legnagyobb figyelmet a vi­harsarki küldöttségben hélyet foglaló pályázatíró szakemberek előadásai kapták. A román ol­dalt főleg a közigazgatási, inf­rastrukturális, szennyvíz- és közműfejlesztések területén megszerezhető támogatások, be­ruházások érdekelték. A szak­mai program zárásaként a részt­vevők felkeresték a nagylaki gasztronómiai fesztivált, ahol helyi ételspecialitásokat kóstol­tak meg. ■ M. P. M. Egy évszázad emlékeit őrzi Erzsiké néni Gyógyszert szinte soha nem szedett Csabacsüd legidősebb lakóját, a százesztendős Sindely Jánosnét köszöntötte tegnap Frankó Já­nos polgármester és Kasikné Csík Zsuzsanna jegyző.-Jóból is, rosszból is kijutott bőven az eltelt évszázad alatt — jegyezte meg csendesen Erzsi­ké néni, aki világ életében jó­szágtartással, földműveléssel foglalkozott. Férje korábban a helyi termelőszövetkezet elnö­ke volt, de 1979-ben meghalt, ő pedig azóta lányával és annak családjával él. ■ L. J. Ötven hektárnyi napra­forgómban évente leg­alább egymillió forintos kárt okoznak a nyulak — állítja Gellai László gyo- maendrődi gazdálkodó. Lipták Judit A szántóföldek művelői és a te­rületükön gazdálkodó vadásztár­saságok nem mindig vannak a legjobb barátságban. Érdekeik ugyanis - legalábbis részben ellentétesek: a vadász annak örül, ha jóllakik a vad, a földmű­velő pedig szeretné termését megóvni a terített asztalhoz járó kis- és nagyvadaktól.- Miért vagyok köteles a más jószágát etetni? - kérdezi Gellai László családi gazdálko­dó, miközben a keselyősi nap­raforgóföldeket járjuk. Az ápri­lis 20-ai vetésben „megcsonkí­tott” fiatal növények árulkod­nak arról, hogy a mezei nyulak errefelé is ellátogattak.- Évek óta megeszik a hasz­nomat! A fiatal hajtások köze­pét kirágják, így 15-20 száza­lékkal kevesebb termést takarí­tok be. Ráadásul szerintem ta­valy a vadászok a szokásosnál is kevesebb nyulat lőttek ki, most pedig nem riasztják meg­felelően azokat - sorolja pana­szait a gyomaendrődi gazda. Gyomaendrőd keselyősi ke­rületében a Széchenyi Vadász- társaság felelős a vadgazdálko­dásért. Kertes Imre, a társaság elnöke úgy látja, csak féligaz­ságok vannak abban, amit Gellai László állít.- Valóban kevesebb nyulat va­dásztunk az elmúlt idényben, mint korábban, ez minisztériu­Nancy Brinken, az USA volt magyarországi nagykövete a mellrák elleni harcot hirdette meg a nők körében. Ennek mintájára a jelenlegi nagykö­vet, George H. Walker a férfi­ak egészégének hetéhez kérte a sajtó támogatását. - Az em­lőrákos nőbetegekért indított mi hatósági utasításra történt így, ugyanis erősen lecsökkent a megyében a mezei nyúl állomá­nya. Nem igaz viszont, hogy nem riasztjuk a vadakat, minden haj­nalban és késő este 6-8 embe­— Békés megyében tavaly jelen­tősen -100 ezerről mintegy 70-80 ezerre -, lecsökkent a mezei nyúl állománya, ezért is engedélyeztünk az elmúlt idényben kevesebb kilövést. A megszokott 40-50 ezres darab­szám helyett most csupán 20 mozgalom nagyon jó eredmé­nyeket hozott, abban bízunk, hogy az erősebb nem képvise­lői is felismerik a rájuk lesel­kedő betegségek megelőzésé­nek jelentőségét. Mi már két héttel ezelőtt szakmai konfe­renciát hirdettünk, ahol a prosztatarák felismeréséről, rünk járja a területet. Megítélé­sem szerint a kár nem olyan nagy mértékű, mint ahogyan azt a gazdálkodó állítja. Páskai Sándor, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­ezres volt a teríték. Gyomaend­rőd és Dévaványa környékén a legkritikusabb a helyzet, s nem szeretnénk úgy járni, mint a dunántúli megyékben, ahol gyakorlatilag már teljesen el­tűntek a mezei nyulak -fogal­mazott Páskai Sándor. gyógyításáról lehetett tájéko­zódni egy rákkutató jóvoltából- tájékoztatta az újságírókat dr. Gervain Mihály. Az oroshá­zi kórház igazgatója elmondta, a férfilakosságot a tüdő-, a vastag- és végbélrák is érinti. — Ne csak az első, riasztó jelek után jöjjenek hozzánk a férfi­nisztérium Békés Megyei Hiva­tala vadászati és halászati osz­tályának vezetője szerint idén sem több a vadkár, mint a ko­rábbi években volt.- Úgy vélem, a vadásztársa­ságok megtesznek mindent a károk csökkentése érdekében, s helyenként a földtulajdono­sokkal is sikerül nagyon jó együttműködést kialakítani. A riasztás mellett jó hasznát ve­hetik a gazdák a vadak elriasz­tására szolgáló, környezetbarát vegyi anyagoknak is. Ha még­sem sikerül egyezségre jutni, akkor kérhetik vadgazdálkodá­si szakértő közreműködését. ak. Bármilyen tünetet észlel­nek, érdemes orvoshoz fordul­niuk - hangsúlyozta az igaz­gató főorvos. Amíg nincs szer­vezett szűrésre lehetőség, csak odafigyeléssel, önvizsgá­lattal és szakember segítségé­vel lehet a nagyobb bajt meg­előzni. ■ Cs. I. JEGYZET Családreklám ezerféleként SÜT A map, a nagy fa árnyé­ka alatt terített asztal, amit boldog család ül körül. Ne­vet a mama, nevet a papa, a nagyobbacska lány komo­lyan figyel, mellette öccse, a kis szeleburdi. Az idilli képről már csak a madár­csicsergés hiányzik. A ma­ma ápolt, látszik rajta, hogy - amint mondani szo­kás - rendben van a haja, a teste, a kapcsolata, a munkája. Nem sürgölődik körülöttük cseléd, hogyis­ne, az már morálisan ronta­ná a képet. Akkor viszont nem lehet ilyen fitt a ma­ma, mert a XXI. századi technika sem áll olyan színvonalon, hogy magától megteremtődne minden az asztalon. Vagy pedig nem dolgozik a mama, akkor vi­szont nem lenne olyan bol­dog és gazdag sem körülöt­te minden. A Ml CSALÁDJAINK mások. Hullafáradt mama, hullafá­radt papa, rosszul tanuló, kötözködő, verekedő gyere­kek. Reggelire bekap vala­mit az ember, ha egyáltalán bekap, aztán jöhet a napi ro­bot. Aki dolgozik, kettő-há­rom helyett dolgozik, aki­nek nincs munkája, kettő­három ember lelki válságát hordja magában. A magyar család átmenetiségre ren­dezkedik be, költözni kell a munkahely miatt, az adós­ság miatt, a munkanélküli­ség miatt. Házasságot is ke­vesebben kötnek, legalább nem kell elválni - gondol­ják. Sokan már a párkapcso­latra se érnek rá. Egy csa­ládszakértő azt mondta ne­kem nemrégiben, hogy ma már nincs családmodell, ahány család, annyifélekép­pen élik az életüket. ijesztő A KÉp, ha mögé néz az ember. Szerencsére nem akarunk mindig mögé néz­ni, így van még család, ha ezerféle is. A reklámban megnézzük a „virtuális csa­ládot”, aztán kikapcsoljuk a tévét. Vár a valóság. Nagykövettel a férfiak egészségéért megelőzés A szervezett szűrésig önvizsgálat is kell a baj felismerésére Ha nem vigyázunk, megyénkből is eltűnnek a nyulak A Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága tájékoztató előadást szervez az alábbi témában: Tűzvédelmi előírások az építőiparban A mezőgazdasági betakarítási munkákat érintő tűzvédelmi előírások Az előadás időpontja: 2006. május 30. (kedd), 14 óra. _ "ÍZ Eló'adó: Várdai János - tűzvédelmi szaktanácsadó. c s s Az előadás helve: Építőipari Innovációs Központ, n g Békéscsaba, Berényi út 144. 'ü ^ Jelentkezés és bővebb információ kérhető a (66) 620-625-ös telefonszámon! •.«».«/• Sok szeretettel köszöntjük tusztíkmkf kiAmirmJű házassági évfordulójukon. Lányuk, fiuk, menyük, vejük, | az unokák és dédunokák. llnSsSnr Nem töltik be a nyugdíjasok helyét elbocsátások Mindenki fél, senki nem akarja felhívni magára a figyelmet Nem csak a már dolgozó­kat, az állást kereső pá­lyakezdő fiatalokat is érinti a napokban beha­rangozott tömeges lét­számleépítés. A nyugdíja­sok megüresedő helyét ugyanis nem töltik be. Munkatársainktól Elsősorban az egészségügyben, a közigazgatásban, az önkor­mányzatoknál és a pedagógu­soknál várhatók elbocsátások a közeljövőben. Pap János, Békés­csaba polgármestere elmondta, egyelőre fogalmuk sincs, hány embert kell elküldeni. Az azon­ban bizonyos, hogy minden ál­lampolgár megérzi majd a vál­tozást. A tanárok azért, mert ha felemelik a kötelező óraszámot, csökken a fizetésük. Az eddigi túlórák ugyanis rendes tanítási időnek számítanak majd. Az ál­lampolgárok azért, mert az ügyintézés nem megy majd olyan gördülékenyen, mint most. Nem tudni még, hogy az önkormányzatok munkája mennyiben változik. Mindenki fél. Nem akarják felhívni ma­gukra a figyelmet, mert akkor biztosan eléri őket a „fűnyíró”. Éppen ezt az elvet szeretnék megelőzni a megye legnagyobb munkáltatójánál, Gyulán, a Pándy Kálmán megyei kórház­ban is — tudtuk meg dr. Kovács Józseftől. A főigazgató főorvos elmondta, a dolgozói létszámot az ellátási kötelezettséghez iga­■ Nem tudni még;, hogy az önkormány­zatok munkája mennyiben változik. zítják. Az elvárt egyre maga­sabb színvonalú betegellátás­hoz az egészségügyin túl gaz­dasági, műszaki, adminisztra­tív munkára is szükség van. A kórházban 2278 engedélyezett közalkalmazotti álláshely van. Az egészségügyi intézményben a létszámhiány és a létszám­többlet egyaránt jellemző. Az oktatási intézményeken belül a szakképző iskoláké spe­ciális: az elméleti képzés mel­lett gyakorlati, tangazdasági oktatás is folyik - fogalmazott Gubucz József, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Isko­la igazgatója. Az FVM-fenntar- tású intézmény számára tavaly decemberben meghatározta a minisztérium, hogy 127 közal­kalmazottjuk tíz százalékát le kell építeni. Ezért elsősorban az idén nyugdíjkorhatárba lépő dolgozók helyett nem vesznek fel újakat. Az, hogy a létszámle­építésnek lesz-e negatív hatása, akkor derül ki, amikor ismertté válik, hány diák tanul ősztől az intézményben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom