Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-23 / 119. szám

3 2006. MÁJUS 23., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Halak, vadak, jó falatok fogyasztás Húst és kenyeret a legtöbbet eszünk az országban A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Békés megyében nemcsak a fizetésünkhöz viszonyítva fordítunk rengeteget élelmiszerre. Németországban eibúcsúztatták a békéscsabai képzőművészt Baden-Württenberg püspöknő­je, főpolgármestere és tartomá­nyi polgármestere szombaton templomban búcsúztatta el Gubis Mihályt. Mint arról már korábban beszámoltunk, a bé­késcsabai képzőművész szer­dán hunyt el egy németországi alkotótáborban. Egy másfél ton­nás szobor esett rá, amikor kínai társával egy homokkövet akar­tak teherautóra emelni. A német művészeket nagyon megrázta a halálhír. Megígérték, a tragédia első évfordulóján gyűjteményes kiállítást rendeznek. Hasonló tárlaton gondolkod­nak a békéscsabaiak is. Velkey Gábor alpolgármester elmond­ta, a város először is a család­nak próbál anyagi és lelki támo­gatást adni. A művész volt fele­sége és fia szombaton utazott el Németországba. ■ F. G. K. Civileknek pénzt és más segítséget is ad Orosháza Pályázatot írt ki a civil szerveze­tek részére az orosházi önkor­mányzat. A határidőre 81 pályá­zat érkezett: 45 egyesületi, 36 pedig alapítványi. Mindenki megfogalmazta programjait és az ehhez szükséges támogatás iránti igényét. Összességében majd húszmillió forintra lett vol­na szükség. Az önkormányzat azzal is segíti a szervezeteket, hogy az új művelődési központ­ban helyet biztosítanak prog­ramjaikhoz. ■ Cs. I. A roma lakosság egészségéért A cigány népesség egészségi ál­lapota rosszabb, mint a többségi társadalom tagjaié. Ezért is indí­tott az egészségügyi tárca Roma egészségnapok címmel orszá­gos programsorozatot. A megyé­ben Békés adott otthont a na­pokban az eseménynek. A szak­emberek roma óvodások és álta­lános iskolások körében játékos formában népszerűsítették az egészséges életmódot, s előadá­sok is elhangzottak. ■ P. G. Országos viszonylatban igen sokat költenek a dél­alföldi régióban élők élel­miszerre. A legtöbb pénz húsra megy el. Fekete G. Kata Két évvel ezelőtt még a dél-al­földi régióban szántunk leg­többet ételre. Bár a Központi Statisztikai Hivatal legfris­sebb adatai' szerint vissza­csúsztunk, még mindig a har­madik legnagyobb összeget a hasára szánó területnek szá­mítunk. Tavaly az egy főre ju­tó fogyasztás 165 ezer forint volt. Az országos átlag 157 „Fedezzük fel a Körös-Sárrét ér­tékeit!” - ezzel a jelszóval indít mozgalmat a Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetsége. A Gila Károly elnök vezetésével műkö­dő térségi civil szövetség a LEADER+ program részbeni anyagi támogatásával szeretné népszerűsíteni a Körös-Sárrétet. ezer. A jövedelmekhez mért fogyasztásban nálunk jegyez­ték fel a legmagasabb arányt. A fizetésünk 28 százalékát élelmiszerre szánjuk. Országosan a legtöbbet ke­nyérre és húsra költük. Sertés­húsból az átlag kétszerese ke­rül asztalainkra, de baromfi-, marha-, és borjúhúsból is ren­Többek között össze kívánják gyűjteni a helyi legendáriumo­kat. Vetélkedősorozatot szeret­nének elindítani Ismerd meg és mutasd be településedet cím­mel. Létre akarják hozni a Kö­rös-sárréti Védnöki Táblát, vala­mint megalapítanák a Körös- Sárrétért kitüntetést. ■ M. B. geteget eszünk. Juhhúsból fogy a legkevesebb, mégis nyolcszor annyi, mint bárhol máshol hazánkban. Hal-, gyü­mölcs- tojás- és krumplievés­ben is élen járunk. Ásványvi­zet és tejet viszont az átlagos­nál kevesebbet iszunk. Kávét ellenben annál többet. Fejen­ként 2,8 litert évente. Ahogy melegedik az idő, a kul­lancsok mozgása felgyorsul. Az a hír járja, fogytán a védekezés­hez szükséges oltóanyag. A Ma­gángyógyszerészek Országos Szövetségének megyei szerveze­te a napokban felmérést készí­tett. Dr. Herczegfalvi Lászlóné el­nök elmondta, megyénkben van ínségben sokat eszünk Békés megyében azon élelmi­szerek fogynak kiemelkedő mértékben, amelyeket itt állí­tanak elő. A megkérdezett családok a statisztikusok ké­résére nemcsak a vásárlásai­kat jegyezték fel, hanem a sa­ját termelésből való fogyasz­tást is. Szociológusok szerint nem meglepő, hogy magas az ételfogyasztásunk. Mindig ott ugrik meg ez a kiadás, ahol nagy a szegénység. Az itt élők szerint fejenként havi 86 ezer forintból már jól meg lehetne élni. Máshol ehhez legalább 98 ezer forintot várnak el. oltóanyag. - Nem jelzett senki hiányt. A Hungaropharma bé­késcsabai raktárában is van készlet. Ráadásul ha zavar kelet­kezne az ellátásban, akkor is he­lyettesíthetjük a készítményeket egymással. Árban jelentéktelen a különbség a forgalomban lévő szerek között. ■ Cs. I. Ölbe tett kézzel ne várj vendéget! A SZÉPSÉG SZIGETE volt ta­valy az Utazás kiállításon a hazai díszvendég, Békés megye kínálata. Azon töp­rengtünk, mi a csodáért nem látnak el a Körösök völgyéig a turisták, hogy mégsem tolonganak az uta­zási irodákban az itteni ajánlatokért. A kezdőpont körül jár a megye, amikor mától három napon át német, osztrák és hazai utazásszervezők elé tárja a térség minden szép­ségét. Ettől kezdve a folya­matnak mennie kellene a maga útján. Azaz: betér a külföldi, avagy a dunántúli érdeklődő a helyi utazási irodába és tájékoztató füze­teket kér. Vágyaink szerint ott kell lennie néhány Bé­kés megyei csalogatónak is eredeti, egyedi kínálattal, amilyet más térség nem tud felmutatni. Még erősebb re­ményeink azt diktálják, a gazdag felhozatalban a mi térségünk hívó szava nyer. Álmunk beteljesül, jön az idegen. Várjuk, amivel ben­nünket is fogadnak távoli, szebbnél szebb helyeken: csinos szálláson koccintás­sal az ismerkedés jegyében, és még melegében helyi ajánlatokkal, újabb, szemet vonzó prospektusokkal, ki­rándulási lehetőségekkel, legalább annyival, amennyi kitölti a turista itt töltött napjait. tudjuk, a megye fejlesztési tervében húzóágazatként jegyzik a turizmust, a gyógyidegenforgalmat. Igaz, nem a nulláról indulunk, lát­nivaló akad bőven, ám az ön­kritikus helyzetfelmérők vál­tozatlanul hiányolják az ele­gendő és minőségi szálláshe­lyet, az egymást kiegészítő, egymásra épülő szolgáltatá­sok, programok láncolatát, s mindezek tetejében a hatha­tós reklámot. VALAHOL A VILÁGBAN járva hallottam, amit egy életre megszívleltem: „ölbe tett kézzel ne várj vendéget!” Régiónkban költünk a legtöbbet élelmiszerre AZ EGY FŐRE JUTÓ FŐBB KIADÁS (FT) Közép­Magyarország Nyugat­Dimántúl Dél-Alföld Összesen Élelmiszer 136 518 131 702 144 523 133 958 Alkoholmentes Italok 15 043 11588 12 166 12 820 Szeszes Italok 8950 7906 6399 7311 Dohányáruk 16107 13 044 14 233 14 720 Ruházat 25 789 20 276 22 499 22 599 FORRÁS: KSH, 2004 Térségi kezdeményezés a Sárrét népszerűsítésére A miniatűr vámpírok ellen van elég oltószer ellenőrzés Gyulán hetente több száz kilogramm élelmiszert küldenek vissza Fokozottan ellenőrzik ke­leti határunkon az or­szágba érkező húskészít­ményeket, élő állatokat. Csete Ilona-Szőke Margit Az állatorvosok arra kérik a ha­tár menti állattartókat, ügyelje­nek arra, kivel dolgoztatnak, mi­lyen származású baromfit vásá­rolnak. Az egyik televíziócsa­torna úgy tudja, hónapokkal ez­előtt Romániából érkezett Ma­gyarországra az a több tonna il­legális hús, amit márciusban le­foglaltak. Az óvintézkedések ezért is fontosak, és azért, mert a magyar-román határon a hőkezeletlen toll még mindig minden gond nélkül bejut ha­zánkba. A megyei állat-egész­ségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomáson elmondták, kezdemé­nyezik a minisztériumnál a toll- behozatal szüneteltetését, vagy a hőkezelés megoldását.- Amikor ősszel megjelent Romániában az első madárinf- luenza-megbetegedésről szóló jelzés, hazánkban elrendelték, hogy a határátkelőhelyeken fo­kozottan kell ellenőrizni az or­szágba érkező húskészítmé­nyeket, élő állatokat, köztük a kedvtelésből tartott állatokat is. Továbbá a tollkészítménye- ket, s mindent, ami a betegség Magyarországra jutásában szerepet játszhat — mondta Kiss László, a gyulai vámhiva­tal parancsnoka. Hetente több száz kilogramm állati eredetű élelmiszer behozatalától állnak el az utasok. Az unió területére nyers, állati eredetű terméket amúgy sem lehet utasforga­lomban behozni. A toll hő- kezeltségét a minőségi bizo­nyítványokból, állatorvosi iga­zolásokból állapítanák meg. A gyulai határátkelőhelyen azon­ban nincs toliforgalom se kife­lé, se befelé. A román—magyar határszakaszon a kereskedel­mi forgalomhoz a nagylaki vámhivatal rendelkezik nö­vény-egészségügyi és határ-ál­latorvosi kirendeltséggel. A gyulai vámhivatal az utasoktól lefoglalt húst raktárban helye­zi el, amit az állat-egészség­ügyi intézet megsemmisítésre elszállít. Kiss László elmondta, hogy a Romániából kilépő személy- gépkocsikat nem fertőtlenítik. A Magyarországról Romániába belépő járműveket azonban igen; úgy, hogy fertőtlenítőszer­rel átitatott szöveten kell átha­ladniuk az autóknak. A kamio­nokat körül is permetezik. Ismét a kondorosi bűzről Lapunk május 19-i számában, jelent meg a „Bűzben fuldok- lik Kondoros” című írás. Nadabán János, a Körös- Vidéki Környezetvédelmi, Ter­mészetvédelmi és Vízügyi Fel­ügyelőség igazgatója lapunk­nak küldött levelében azt írta, hogy a szemléken tapasztalt tényállások alapján a felügye­lőség saját hatáskörű eljárása­it megindította. Ennek ered­ményeként — még nem jog­erősen - kötelezték az EEBA Kft.-t, hogy a hígtrágyatározók mellett lévő belvízcsatorna hígtrágya eredetű rendkívüli vízszennyezéséből származó, a lakosságot zavaró bűzhatás megszüntetése érdekében ké­szítsen intézkedési tervet, és azt idén június 10-éig nyújtsa be az igazgatósághoz. Megin­dították továbbá a rendkívüli vízszennyezési bírság kiveté­sére irányuló eljárást. A sertéstelep rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel, amely 2010. de­cember 31-éig érvényes. Az előírás szerint 2007. október 31. után hígtrágyát tárolni csak szigetelt medencében le­het, s az igazgatóságnak hiva­talosan tudomása van arról, hogy a kft. idén őszig meg kí­vánja építeni az új, szigetelt hígtrágyatározót. ■ L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom