Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-20 / 117. szám
2006. MÁJUS 20., SZOMBAT PANORAMA Mindenkinek át kell esnie a megalázó eljáráson. Az elektronikus ujjlenyomatot is csak a politikusoknak, diplomatáknak nem kell leadni. Katonáért vízummentesség usa Próbaidős enyhítést adnak a szövetséges államoknak Egymillió embert zárhatnak karanténba Romániában Alig egy hét alatt százezer embert szigetelt el a külvilágtól Romániában a madárinfluenza vírusa, a romániai híradók által megszólaltatott szakértők szerint ez a szám akár egymillióra is nőhet az elkövetkező napokban. Csütörtökön este többórás kihallgatás után a brassói bíróság 29 napos előzetes letartózta- tási parancsot adott ki Vasile Dardala ellen, aki a feketehalmi Drakom Silva csirkefarm igazgatójaként eltitkolta a madárinfluenza jelenlétét a telepen, hozzájárulva ezzel a kór elterjedéséhez. Tegnap 18 fertőzéses gócpontot tartottak nyilván, míg nyolc megye 25 településén a fertőzés alapos gyanúja merült fel, miután a gyorstesztek igazolták a vírus jelenlétét A gócpontokat teljes vesztegzár alá vonták, és megkezdték az összes szárnyas kiirtását. Komoly gondot jelent a nagyvárosok biztonságos lezárása: a rendőrségnek a több százezer lakosú Brassó egyik negyedét is el kellett szigetelnie. ■ L. J. Függetlenségéről szavaz vasárnap Montenegró Hamarosan kiderül, hogy meddig maradhat fenn a titói Jugoszlávia szellemében létrehozott szerb-montenegrói államközösség. A 620 ezer lakosú Montenegróban ugyanis vasárnap tartják meg a második népszavazást a kis állam függetlenségéről. „Eljött a történelmi pillanat, amikor Montenegró függetlenné válhat” - jelentette ki csütörtökön kampányzáró beszédében Milo Djukanovic miniszterelnök. Nem úgy, mint 14 évvel korábban, amikor az első függetlenségi népszavazáson a monteneg- róiak elsöprő többsége, több mint 90 százaléka az önállóság ellen szavazott. Jelenleg a helyzet éppen fordított, a lakosság mintegy 60 százaléka támogatja az elszakadást Szerbiától. Ahhoz, hogy Montenegrót önálló államként az Európai Unió és az Egyesült Államok is elismerje, legalább a szavazók 55 százalékának a függetlenség mellett kell voksolnia. ■ F. K. Nemzetközi viszonylatban is egyedi megoldást választott az Egyesült Államok szenátusa a vízummentesség kérdésében. Nálunk viszont marad a megalázó eljárás. Farkas Károly Hamarosan a washingtoni szenátus elé terjesztik a sokat vitatott bevándorlási törvény módosítását. A tervezet ellen nemcsak külföldi országok, hanem civil szervezetek, jogvédők is tiltakoztak. A szigorítás ugyanis magában foglalja a mexikói határ szinte teljes lezárását, ahol George Bush amerikai elnök egyfajta „virtuális kerítést” építene fel. Első lépésként néhány napja az elnök a Nemzeti Gárda tízezer emberét rendelte az amúgy is a határ mellett állomásozó egységek megerősítésére. A határok szigorúbb ellenőrzése és a szabályok átalakítása valóban szükséges, még az elnök bírálói szerint is. Évente ugyanis becslések szerint tízmillió illegális bevándorló érkezik az államokba, közülük csaknem ötmillióan a mexikói határ felől. Itt fogják el a világon a legtöbb határsértőt, évente csaknem egymillió embert, azaz naponta háromezer bevándorlót. A bevándorlási törvény tervezett szigorítása már most felháborodást kelt Latin-Amerika és az Európai Unió országaiban. A mexikói határ lezárása mellett ugyanis az Európa felé fenntartott vízumkényszert sem enyhítenék, illetve csak azoknak az országoknak az állampolgárai részesülhetnének mentességben, amelyek legalább háromszáz katonával támogatták az iraki és az afganisztáni missziót. Ezt a kritériumot az Európai Unió vízumköteles országaiban jelenleg csak Lengyelország teljesíti. Mivel a magyar kontingens létszáma egyik országban sem érte el a háromszáz főt, idehaza továbbra is vállalnia kell a hosszadalmas, nem túl olcsó és megalázó procedúrát annak, aki vízumot igényel az Egyesült Államokba. Amellett, hogy minden magyar állampolgárnak - bármilyen célból utazik is Amerikába - le kell szurkolnia a több mint 20 ezer forintnak megfelelő 100 dolláros illetéket, ki kell töltenie egy személyes adatokat firtató űrlapot, egy elbeszélgetésre meg kell jelennie a konzul előtt, valamint elektronikus ujjlenyomatot is vesznek tőle. Nem véletlen, hogy Sólyom László köztársasági elnök is kijelentette, amíg ujjlenyomatot kell adnia, nem utazik az Egyesült Államokba. Habár az amerikai külképviselet munkatársai jelezték, hogy a köztársasági elnök mentesül ez alól, Sólyom László egyelőre nem tervez hivatalos látogatást az Egyesült Államokba. Az elektronikus ujjlenyomat és a digitális fénykép mellett egy sor irattal kell igazolnia a turistának, hogy tisztességes szándékkal igyekszik az Egyesült Államokba. Igazolnia kell „szoros magyarországi kötődését”, valamint, hogy rendelkezik a kellő anyagiakkal. Munkavállalóknak bankszámlakivonatot, munkáltatói igazolást, vállalkozóktól a vállalkozói igazolványuk mellett még a számlakönyvüket, adóbevallásukat is be kell mutatniuk, míg a nyugdíjasoktól az utolsó nyugdíjszelvényt kérik. Rossz tréfának tűnhet, de a vízumkérő űrlapon még azt is megkérdezik, a beutazó kíván-e terrorakciót végrehajtani az ország területén. Illegális bevándorlókat fogtak a belügyben ALIG EGY HÓNAPPAL azután, hogy a brit bevándorlási hivatal a lapok címoldalára került, mivel a hibájából több mint ezer bűnözőt engedtek szabadon ahelyett, hogy kitoloncolták volna őket, újabb botrány rázta meg a Blair- kormány belügyminisztériumát A brit The Guardian napilap információi szerint ugyanis magát a bevándorlási hivatalt is egy éve illegális bevándorlók takarították. A feketemunkások egy véletlen ellenőrzés során buktak le, az egyik biztonsági őr igazoltatta őket. Tovább bontják a magyar házakat is Vir szigetén nyaralók A tengerpart közelében a 48 bontásra ítélt ingatlanból 18 magyar tulajdonú Újabb, engedély nélkül felépített házakat bontottak le tegnap a hatóságok a közép-dal- máciai Viren. Lapunk két munkatársa tegnap furcsa történésekkel szembesült a helyszínen. Nógrádi László és Läufer László elmondta, hogy míg a parti 70 méteres zónában lévő apartmanházak némelyikét bontják a Magyar utcában, másokban nyugodtan söröznek az erkélyen. A bontó alakulatok nem is áramtalanították azt a sorházat, ahol egy amerikai apartmanja van. Egy másik ház német tulajdonosa a rendőrök és munkások nyüzsgését bámulva jelezte: őt nem érdeklik a dolgok. Tehetetlen a magyar diplomácia a horvátországi ingatlanok ügyében A helyszínen tartózkodott Dunai Péter magyar konzul is, aki szerint nem Vir szigetén dőlnek- dőltek el a dolgok, itt vagy bontanak vagy nem. A diplomácia másutt munkálkodik. Mindenesetre tartózkodik attól, hogy értékelje a helyzetet. A munkák irányítói egymásnak ellentmondó információkkal rukkolnak elő, a magyarok pedig igyekeznek tartani a kipakolásra adott határidőket. A Magyar utca végén lévő, kipakolásra ítélt házak környékén sehol egy buldózer. Munkatársaink találkoztak olyan magyar vállalkozóval is, akinek a sziget két pontján két apartmanháza bánja az akciót. Keserűségét növeli, hogy már mindkét háza minden lakását egész nyárra kiadta. „A horvát hatóságok ugyan nem adtak haladékot a magyar tulajdonosoknak, hogy ingóságaikat elszállíthassák, de leltározzák és raktározzák azokat” - mondta el Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár. A szaktárca választ várt a horvát illetékesektől, hogy mivel tudják igazolni a bontások jogszerűségét. „A hatóságok a tengerparttól számított 70 méteren belül minden épületet lebontanak, a többi ingatlan jogi helyzetét viszont várhatóan rendezik” - mondta Gémesi. Információink szerint a 48 lebontandó ingatlanból 18 van magyar tulajdonban. 9 Börtönlázadás tört ki a guantánamói táborban fellázadtak a guantánamói támaszponton őrzött rabok és összecsaptak őreikkel. A BBC brit köztelevízió szerint a rabok azt követően szálltak szembe a katonákkal, hogy hárman közülük öngyilkosságot kíséreltek meg. Korábban az ENSZ is felszólította határozatában az Egyesült Államokat, hogy zárja be a guantánamói katonai támaszponton kialakított hadifogolytáborát. Kínos helyzetben Chirac és Villepin kellemetlen helyzetbe kerülhet Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Dominique de Villepin kormányfő, miután kiderült, hogy Jean-Louis Gergorin, az egyik legnagyobb francia fegyvergyártó cég vezérigazgató-helyettese írta azt a névtelen levelet, amellyel alaptalanul kísérelték meg gyanúba keverni Nicolas Sarkozy belügyminisztert a Clearstream-botrányban. Rekord adóemelés Németországban A háború utáni legnagyobb adóemelésről döntött a német alsóház, a Bundestag. Jövő évtől 19 százalékra emelik az általános forgalmi adó eddig 16 százalékos felső kulcsát. Az élelmiszerekre, újságokra, könyvekre vagy a helyi tömegközlekedésre érvényes 7 százalékos áfakulcs egyelőre változatlan marad. Merkel fizettet a németekkel @ további hírek: WWW.REGGEL.HT Egymást is megfigyelték az újságírók Nem csak az NDK-s kommunista időkben, hanem még tavaly is jelentgettek egymásról újságírók a Német Szövetségi Hírszerzésnek (BND). A botrányba belekeveredett a BND és a kancellária mellett több neves médium is, így a Der Spiegel és a Focus, amely elismerte: egyes munkatársaik jelentéseket írtak kollégáikról. A megfigyelési ügy egészen a legmagasabb politikai körökig elért. Legutóbb Berndt Schmidtbauer, a titkosszolgálatok volt felügyelője is elismerte, nem csupán tudott a megfigyelésekről, hanem személyesen is kért információkat újságíróktól. ■ F. K.
