Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-11 / 109. szám
2006. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK 6 s ^ íu’ ^ PANORAMA HIRDETÉS Hagyományos grillcsirke kg Cheetos sajtos, ketchupos 100 g (1890 Ft/kg) Urbi vegyes mézes puszedli 400 g (873 Ft/kg) Jobb áron - még közelebb Érettségire rendőrrel tétel Középpontban az 56-os forradalom A középszintű történelem érettségi vizsgát nem tartották nehéznek a diákok, az emelt szintűt viszont igen Rendben lezajlottak tegnap a történelem érettségik. A vizsgák kapcsán két csomagolási problémát jelentettek az intézményekből. Szakács Árpád Meglehetősen jól járhattak azok a történelemből érettségiző diákok, akikhez eljutottak azok az „értesülések”, amelyek szerint az idén az egyik fő tétel az 1956-os forradalomhoz kötődik. Kedden ugyanis ehhez hasonló „hírek” terjedtek több nagyvárosi iskolában is. A másik tuti tippként Hunyadi lános nevét emlegették, valószínűleg a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója alkalmából érezték egyesek, hogy a matúrán a törökverő hősről kell írni. Tegnap kiderült, az 1956-os forradalom utáni megtorlás volt a legtöbb pontot érő tétel az írásbeli vizsgán. Ugyanakkor sokan arra emlékeztetnek, ezt sejteni is lehetett, hiszen, ötvenedik évfordulója lesz idén a szabadságharcnak. Mindezektől függetlenül a történelemtanárok egységesen úgy ítélték meg, hogy a középszintű írásbeli feladatainak megoldása a jól felkészített diáknak nem okozhatott gondot. A távirati iroda által megkérdezett iskolákban a középszintű vizsgát a diákok általában nem tartották nehéznek, az emelt szintű feladatokról viszont megoszlottak a vélemények. Utóbbit inkább nehéznek ítélték meg a matúrázók. A Történelemtanárok Egylete (TTE) elnöke szerint az idei történelem középszintű írásbeli alapvetően teljesítette azt a célkitűzést, amely első helyen a képességfejlesztést jelölte meg. Miklósi László az 1956-os megtorlásokra vonatkozó feladatok közül nem tartotta szakmailag szerencsésnek, hogy az egyik visszaemlékező - Wittner Mária - nevét feltüntették, míg a másik esetben csak az „egy visszaemlékező” megjelölés szerepelt Vagy egyik esetben sem kéne odaírni a nevet, vagy mindkét esetben fel kellene tüntetni - jegyezte meg, hozzátéve: jelen esetben ráadásul aktív közszereplőről van szó. Országosan a történelem érettségik rendben lezajlottak. A vizsgák kapcsán két csomagolási problémát jelentettek az intézményekből, amelyet még kezdés előtt megoldott az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. Egy érettségiző, aki jelenleg szabadságvesztését tölti, a vizsgára a megfelelő kísérettel kétórás késéssel érkezett, de a szükséges időhosszabbítás mellett a feladat megoldását megkezdhette. Ösz- szesen 99 007 diák vizsgázott. Közülük 87156 tanuló (88 százalék) középszintű, 11851 tanuló (12 százalék) pedig emelt szintű érettségit tett történelemből. ■ Sokan előre megjósolták: lesz 56-os tétel. Két alelnökkel kezdi munkáját az Országgyűlés Május 16-án ünnepélyes keretek között alakul meg az új parlament. Az ülés 14 órakor kezdődik, ezt a szokásos ceremónia követi a parlament legidősebb képviselőjének köszöntőjével, majd Sólyom László államfő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akiről szavaz is a Tisztelt Ház. A pártok tegnap aláírták az Országgyűlés május 16-i alakuló üléséről szóló megállapodást is. Ezek szerint a házelnököt az MSZP jelöli, az alakuló ülésen megválasztandó két alelnök egyikére az SZDSZ, másikra a Fidesz tesz javaslatot, további al- elnököket az alakuló ülést követően választanak. A Szabad Demokraták Szövetsége Világosi Gábort delegálja a parlamenti alelnöki tisztségére. Az ülésrend kérdésében a pártok arról állapodtak meg, hogy a kormányoldalhoz legközelebb az MDF, majd a Fidesz és a KDNP foglal helyet. Ezzel a Fidesz és a KDNP nem ért egyet, ugyanakkor tudomásul veszi. A két ellenzéki párt azért változtatna az ülésrenden, hogy ismét érvényesüljön a parlament hagyománya, vagyis a Duna felőli oldalon kapjon helyet az ellenzék. Ez így volt 1990-ben, az első ciklusban, ám 1994-ben megváltozott. A KDNP szerint az ellenzéki képviselőknek az ülésterem közepétől létszámuknak megfelelő sorrendben kellene ülniük. így középen a Fidesz, aztán a KDNP képviselői kapnának helyet, majd pedig a terem szélén kellene elhelyezni az MDF-frakciót. A várható koalíciós együttműködésről Kuncze Gábor, az SZDSZ - tegnap újraválasztott - frakcióvezetője annyit jelentett be, hogy „gyakorlatilag egyetért az oktatás és az agrárium jövőjét illetően az MSZP és az SZDSZ”. Hasonló konszenzus alakult ki az önkormányzati kérdésekben is, de annak reformjához - a kétharmados törvények miatt - szükség van az ellenzék együttműködésére is. „Magyar Bálint terjesztette elő az oktatásra vonatkozó következő négyéves programot, amelyet viták után, kisebb módosításokkal most már mindkét párt magáénak vall” - tette hozzá Kuncze. Egyébként egyes sajtóhírek szerint Magyar Bálint egyre erősebben lobbizik azért, hogy miniszter maradhasson. ■ Szakács Árpád Egy pariamenten kívüli párt kap költségvetési támogatást Ha péntek délután 4 óráig nem érkezik jogorvoslati kérelem a Legfelsőbb Bírósághoz, akkor jogerőre emelkedik az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntése, amelyben megállapította az országos listákról mandátumot szerzett képviselők körét. Ezek szerint az első fordulóban kapott töredékszavazatok alapján 64 képviselő kerülhet a parlamentbe. ■ Az összes egyéni és területi kerületben megszerzett mandátum jogerős. Az országos listákról mandátumot szerzettek megbízólevelét az OVB várhatóan hétfőn a Parlamentben adja át. Minden egyéni és területi mandátum jogerős. Az OVB megállapította az egyszázalékos határt meghaladó pártok körét annak érdekében, hogy a következő években támogatottsági arányuknak megfelelő költségvetési forrásban részesülhessenek. Az öt parlamentbe került párton kívül csak a MIÉP- Jobbik - Harmadik Útnak sikerült egy százaléknál több szavazatot szereznie. Négy éve három párt, a Centrum, a MIÉP és a Munkáspárt ért el legalább egy százalékot meghaladó támogatottságot. ■ Sz. Sz. ■ Az alakuló ülésre a házelnököt az MSZP jelöli, az egyik alel- nökre az SZDSZ, a másikra a Fidesz tesz javaslatot.
